Régóta tudták, hogy életveszélyes terméket forgalmaznak

A miskolci Takata-gyárban elvileg nem fognak majd az ott dolgozók semmit érezni abból, hogy az anyacég Japánban és az USA-ban is csődöt jelentett, sőt hétfőn még azt is közölték, hogy bővítik a magyar gyár kapacitását. A csőddel együtt viszont azt is bejelentették, hogy a céget 1,5 milliárd dollárért megveszi a kínai Key Safety Systems, ami pontot tehet a cég 84 éves történetének utóbbi 8 éves, botrányos periódusának végére.

A magyar leánycég közleménye szerint a vállalat európai részlege nyereségesen működik, ezért itt még marad pénz bővítésre is, nem áll viszont jól a most csődöt jelentő japán és amerikai cég. Csak az Egyesült Államokban 70 millió potenciálisan életveszélyes légzsákot kellene visszahívniuk, ami egyes becslések szerint 12 milliárd dolláros költséget jelenthet. A cég az utóbbi két évben 400 millió dolláros veszteséget hozott össze. 

Épp akkor kezdődött a lejtmenet, mikor Magyarország stratégiai partnerei lettek

A cég története azért is érdekes, mert a magyar kormány 2014. szeptember 16-án, pontosan öt nappal azután kötött stratégiai partnerséget a Takatával, hogy a New York Times kihozta azt a cikkét, amiből kiderült: a cég vezetői régóta tisztában voltak vele, hogy életveszélyes termékeket forgalmaznak.

Az USA-ban a cikk alapján nyomozás indult, Magyarországon pedig nagyjából 21 milliárd forintos támogatással még abban az évben megnyílt a gyár, ahol azóta nagyjából 1400 ember dolgozik.

Először 2004-ben robbant fel egy Honda Accordban egy Takata által gyártott légzsák. A cég akkor véletlennek nyilvánította a meghibásodást, de azóta több mint húsz alkalommal kötelezték őket járművek visszahívására. Az első nagyobb visszahívási hullám 2008 novemberében volt, amikor a cégnek 4600 Honda Accordban és Civicben kellett kicserélnie a légzsákokat. Innentől kezdve egymást követték a botrányok.

Évek óta tudtak róla, hogy életveszélyes légzsákot gyártanak

A biztonsági berendezésekkel az volt a probléma, hogy ammónium-nitrátot tartalmaztak, amit ha hosszú távon hőnek és párának tesznek ki, akkor veszélyessé válhat, ugyanis a cég néhány légzsákja felrobbant, és fémforgácsot lövellt az utasok felé. Ezt követően több fordulóban is vissza kellett hívni a cég alkatrészeivel felszerelt autókat, ezek közül a legnagyobb volumenű az volt, amikor 2013 áprilisában a Honda, a Toyota és a Nissan együtt összesen 3 millió autó visszahívására kényszerült.

A Bloomberg cikke alapján legalább 17 olyan esetről lehet tudni, amikor a meghibásodott légzsák volt felelős az utasok haláláért: az első ilyen eset 2009-ben történt, amikor egy oklahomai tinédzser halt meg a Honda Accordjában a Takata hibás légzsákja miatt. A Honda és a Takata tagadta, hogy ők lettek volna felelősek a balesetért, de peren kívül megegyeztek az ügyben a hozzátartozókkal, majd júliusban visszahívtak 285 ezer Accordot és Sedant.

2014 fordulópont volt a Takata botrányainak sorában: szeptemberben a New York Times megírta, hogy a Takata és a Honda vezetői előtt már rég ismertek voltak azok a hibák, amik a korábbi visszahívásokhoz vezettek, majd a cikk megjelenése után nem sokkal az amerikai hatóságok újabb 3 millió autó visszahívását rendelték el. Ezután három amerikai szenátor vizsgálatot kezdeményezett a New York Times cikke kapcsán, mire a Takata részvényei 5 éves mélypontra zuhantak. Decemberben az amerikai hatóságok közölték, hogy a cég nem teljesíti az egész amerikai piacra vonatkozó visszahívási kérelmüket.

A legnagyobb partnereiket is bukták

Ebben az ügyben 2015 közepére annyit sikerült elérni, hogy a Takata 34 millió autó szervizelésére tegyen ígéretet. Júniusban az amerikai hatóságok nyilvánosságra hozták a nyomozás alapján, hogy a Takata alkalmazottjai már 2001-ben tudtak a meghibásodásokról. A cég ezután kért először nyilvánosan bocsánatot, és beleegyezett 200 millió dollárnyi bírság kifizetésébe is az USA-ban.

A Honda bejelentette, hogy nem használja többet a Takata légzsákjait, mert a cég meghamisította a biztonsági tesztek adatait, majd a Toyota is közölte, hogy nem használják az ammónium-nitrátos légzsákokat. Majd Japánban be is tiltották ezeket a légzsákokat, 2016 májusában pedig az amerikai hatóság még 40 millió légzsák visszahívását rendelte el, Japánban pedig 7 millió autó visszahívására kötelezték a Takatát.

Tavaly szeptemberben az amerikai hatóságok nyilvánosságra hozták, hogy a 245 ezer visszahívott és letesztelt légzsákból 660 robbant fel. A cég bűnösnek vallotta magát, és beleegyezett az amerikai hatóságok által megállapított 1 milliárd dolláros büntetés kifizetésébe. Idén februárban a cég bejelentette, hogy valószínűleg a Key Systems bonyolítja majd le a cég újraszervezését. Ezt követően végül hétfőn jelentettek csődöt Japánban és az USA-ban is.

Csúcsra törnek

A Bloomberg cikke szerint a Takata jelenlegi készpénzállománya a cég tartozásainak kicsit több mint egyharmadát tudná fedezni. A vállalat részvényei 2016 szeptembere óta 62 százalékot estek, így a japán Takata piaci értéke 120 millió dollárra csökkent. A helyzetet az is bonyolítja, hogy a Takata nem tudott megegyezni 17 autógyárral, köztük például a Teslával vagy a BMW-vel arról, hogy milyen arányban osztozzanak meg a bírságok kifizetésében.

Ezt a patthelyzetet is feloldhatja most a Key Safety Systems beruházása. A cég kínai tulaja, Vang Csien-feng (Wang Jianfeng) tavaly 920 millió dollárért vette meg az amerikai Key Safety Systemst,  ami egy ideje már elég jól járt azzal, hogy a Takata nem tudta magát összeszedni: a cég bevétele bőven az iparági átlagnál magasabb szinten, 20 százalék körül bővült évente, ráadásul sok megrendelése pont a Takatát otthagyó autógyártóktól érkezett.

Vang azt mondta: a Takatát alapvetően jó cégnek tartja, a vezetői ugyanakkor hibákat követtek el. A kínai üzletember arra is esélyt lát, hogy a felvásárlással a Key Safety Systems az autós biztonsági technológiák piacán a világ második legnagyobb cégévé zárkózzon fel a svéd Autoliv mögé. A Key Safety már azt is  bejelentette, hogy a Takata összes jelenlegi alkalmazottját megtartja. 2016 márciusában a Bloomberg gyűjtése szerint 50 530 ember dolgozott a cégnek.