Térképre tettük az eladott állami ingatlanokat

Adatigényléssel elkértük, és – pereskedés nélkül – meg is kaptuk a Magyar Nemzeti Vagyonkezelő Zrt.-től a 2014 eleje óta értékesített állami ingatlanok listáját. A folyamatban lévő és lezárt (döntően utóbbi) állami ingatlanértékesítések alapján kirajzolódó kép szerint számottevő eladások csak Budapesten és pár Balaton környéki településen történtek az utóbbi években.

2014 óta országos szinten összesen öt tranzakció értéke érte el a milliárdos nagyságrendet, ami meglehetősen kevés. Mindez csak tovább erősíti a kormányzat gazdaságpolitikai hozzáállásáról más ügyekben kialakult képet, miszerint nem túl intenzív az állam privatizációs étvágya.

A nagyobb eladások mindegyike a fővárosban történt, ami egyrészt természetes adottság, hisz itt a legélénkebb az ingatlanbefektetési piac és országos szinten is itt a legmagasabbak a négyzetméterárak. Másrészt viszont a nagy értékű fővárosi ingatlaneladások minden esetben –lényegében természetszerűleg – korrupciógyanút vetnek fel. Ez aztán persze nem minden esetben igazolódik, de érdekesnek nevezhető, alulárazottnak tűnő, baráti értékesítések mindenképpen történtek.

Persze fontos, ne feledjük: csak a közvetlen többségi állami tulajdonban lévő ingatlanokat vizsgáltuk, miközben a legtöbb ismert ingatlanmutyi kerületi vagy fővárosi tulajdonban lévő épületekhez, lakásokhoz kötődik. 

Tavaly pörögtek fel az eladások 

Az MNV adatai alapján 16,5 milliárd forintért adott el ingatlanokat az állam a fővárosban 2014 óta, és további kb. 5 milliárdnyi ingatlan ment el vidéken, ezen belül is leginkább a Balaton partján. Összesen közel hatszáz adásvétel történt az országban. A fővárost leszámítva alig van pár város, ahol egy-kettőnél több ügyletet zárt le a vagyonkezelő az elmúlt években.

Csak érzékeltetésképpen: az MNV ingatlanvagyona félmilliónál is több tételből áll, amiben nincs is benne az állami tulajdonban (vagy résztulajdonban) lévő gazdasági társaságok ingatlanvagyona. Az MNV összességében 17 ezer milliárd forintnyi állami vagyon (cégek, ingóságok, ingatlanok) fölött diszponál, ami az éves magyar GDP fele - azt persze nem tudjuk, hogy az egyes vagyonelemek értékeltsége mennyire hiteles, ez az a szám, amin az MNV az értékeit nyilvántartja.

Az alábbi ábrán különböző bontásokban mutatjuk meg ennek a hatalmas vagyonnak azt a kicsi szeletét, amitől az állam megvált az elmúlt években. Kilóra a legtöbb adásvétel tavaly történt, viszont úgy tűnik, hogy a legtöbb nagy értékű ingatlan idén az elmúlt pár hónapban kelt el: a bevételek tekintetében eddig igencsak túlteljesít az állam a 2017-es évben. Persze, ez is csak annyit jelent, hogy a 2015-ös és 2016-os év egy-egy milliárdos nagyságrendű tranzakciója helyett idén eddig három ilyen adásvétel is történt Budapesten. 

Míg 2014-ben országosan kéttucatnyi ingatlan sem ment el, tavaly már hatszáznál is több elektronikus árverés történt 8 milliárd forintos összértékben. Az MNV adataiból kiderül: a legnagyobb ügylet 2014 óta a Fradiváros építéséhez kapcsolódik.

Az állam 5 milliárd forintért eladta az Üllői út-Könyves Kálmán körút kereszteződésében fekvő telket 2015-ben, ahol most szálloda és konferenciaközpont épül a Groupama Aréna mellett, a stadionhoz illesztve. A 2017-es eladásokból befolyó bevételek viszont úgy közelítik a tavaly rekordszámot, hogy még az év fele sem telt el. 

Gyanúsan olcsón kelt el az OGYÉI irodaháza

A 2017-es bevételt döntően három ingatlan eladása nyomja meg. Ez a három adásvétel egyébként a teljes vizsgált időszak nagyjából három legérdekesebb értékesítése is egyben. 

Az V. kerület szívében a Zrínyi utca 3-ban az állam – gyanúsan áron alul – 3,05 milliárd forintért adta el az Országos Gyógyszerészeti és Élelmezés-egészségügyi Intézet (OGYÉI) irodaházát az MNV adatai szerint. Az épületet tavaly december utolsó napjaiban hirdették meg.

A vételár végül a kikiáltási árat csupán tíz százalékkal haladta meg, ami a főváros egyik legértékesebb turisztikai zónájában igencsak mérsékelt érdeklődésre utal. A környéken egy ekkora telek akár kétszer ennyit is érhet – önmagában, a rajta álló ingatlan nélkül is. Persze egy reménytelenül rossz állapotban lévő, bontás előtt álló ingatlan csökkenti egy telek értékét, hisz a beruházónak macerát és komoly többletköltséget jelent, de az OGYÉI irodaháza nem ez a kategória, amit jelez, hogy az árverés időpontjában is használatban volt.

Az ügy másik gyanús érdekessége volt, hogy az árverésen befutó vevőt a kiíró előre kötelezte, hogy az épületet ingyen bérbe adja az OGYÉI-nek, amíg az állam nem talál jobb alternatívát az intézetnek. Könnyű belátni: ez a vevői oldalon hatalmas kockázat, hisz milliárdokat tenni egy olyan eszközbe, ami akár évekig nem fordítható termőre, nem hangzik kockázatmentes befektetésnek. Ez akár magyarázhatja is a nyomott árat.

Persze szintén életszerű egy kevésbé barátságos olvasat, miszerint a vevő bízott az MNV-ben, illetve az MNV-t felügyelő fejlesztési miniszterben, Seszták Miklósban, és esetleg tisztában volt azzal, hogy az OGYÉI-t záros határidőn belül kirakják az értékes bérleményből. Az épület vevője, az EastCastle Investments Kft a Princess pékségeket is vivő Michael Gagelhez kötődik, akinek a neve Habony Árpád környékén is felmerült. 

Budai panoráma Matolcsy-rokon hiteléből

A második érdekes eset a Széchenyi rakpart 12.-höz kötődik, szintén az V. kerületben, a Parlament közvetlen szomszédságában. Ez a vizsgált időszak negyedik legnagyobb értékű ingatlaneladása, ami egyébként technikailag nem is idén, hanem 2016 decemberének utolsó napjaiban történt. Az ingatlan adatlapja szerint a 18 lakásos Biarritz ház műemléki környezetben, teljes értékű budai panorámával 1,458 milliárd forintért kelt el, ami mindösszesen 3 millió forintos emelkedést jelent a kikiáltási árhoz képest.

Az ingatlanhoz tartozó elektronikus licitnapló szerint a házra - illetve annak állami tulajdonban lévő részére - egyetlen ajánlat érkezett, tehát úgy fest, hogy nem volt verseny a kiemelt helyen álló ingatlanért. Ami egy turisztikailag ennyire kivételes helyszín esetében mindenképpen érdekes.

Alternatív magyarázat természetesen itt is van: az érdeklődés hiányát a jó indulattal is csak közepes állapotúnak nevezhető ingatlan meglehetősen magas négyzetméterára is indokolhatta. A vevő a földhivatali nyilvántartás alapján a Beta Tower Kft., aminek az adásvétel időpontjában Papp Ádám volt az ügyvezetője - a céget viszont már most már nem ő, hanem Somos Gábor Ádám jegyzi. Somos a FinanSoft Szoftverértékesítő Zrt. ügyvezetője is 2015 vége óta, ami a Jeremie program környékén feltűnő Core Venture Kockázati Tőkealap-kezelő és egy magánszemély tulajdonában van.

A céget a vásárlás időpontjában vezető Papp Ádám a Carion-csoporthoz tartozó egyik cégben is feltűnik ügyvezetőként, amit korábban Rogán Antal a nemzeti otthonteremtési közösségekről szóló személyre szabott törvénnyel hozott helyzetbe az ingatlanpiacon. Az ingatlant pedig annak az NHB Növekedési Hitelbank a 900 milliós hitele terheli, ami a Matolcsy-rokon Szemerey Tamás érdekeltségébe tartozik. 

A harmadik figyelemre méltó összeget az Andrássy úti Sugárúti palotáért kapta az MNV. Az épületet a Paár Attila érdekeltségébe tartozó WHB Vagyonkezelő Kft. vette meg 723,6 millió forintért. Paár Tiborcz István, a miniszterelnök vejének üzleti környezetéhez tartozik.

(Borítókép: Az Andrássy úti Sugárúti palota. Fotó: Hegedűs Márk / Index))