Hedvig
7 °C
23 °C

Néha úgy érzed, mintha két valóság létezne?

Több infó

Támogasd a független újságírást, támogasd az Indexet!

Nincs másik olyan, nagy elérésű online közéleti médiatermék, mint az Index, amely független, kiegyensúlyozott hírszolgáltatásra és a valóság minél sokoldalúbb bemutatására törekszik. Ha azt szeretnéd, hogy még sokáig veled legyünk, akkor támogass minket!

Milyen rendszerességgel szeretnél támogatni minket?

Mekkora összeget tudsz erre szánni?

Mekkora összeget tudsz erre szánni?

Orbán Viktor mondott néhány butaságot a magyar gazdaságról

D KOS20170907020
2017.09.08. 00:00

Orbán Viktor csütörtökön megszólalt a Széchenyi kártya 15 éves fennállása alkalmából rendezett Kavosz-eseményen, ahol több érdekes állítást is megfogalmazott a gazdaság fejlődésével kapcsolatban. 

Alább olvashatók, a felvételen pedig meg is hallgathatók a miniszterelnök kijelentései, amelyeknek most megvizsgáljuk a valóságtartalmát.

"Van egy aktuálpolitikai-gazdasági vita is Magyarországon, ami ugyan színvonaltalan, de ettől még széles körben elterjedt (a minőség és a dolgok elterjedtsége nem áll szoros összefüggésben egymással, ez a nézetekre is igaz, nem csak a silány termékekre), ez pedig az, hogy a magyar gazdaság csak azért fejlődik, mert európai uniós támogatások állnak rendelkezésre.

Azért idézem ezt ide, mert 2000-ben úgy emlékszem, hogy nem álltak rendelkezésre európai uniós források, mert nem voltunk tagjai az Európai Uniónak, ehhez képest az államadósságot valahogy mégiscsak lebirkóztuk az 53%-os szintre, volt olyan félévünk, amikor volt 6%-os gazdasági növekedésünk, és ki tudtunk találni olyan termékeket, amelyek lökést adtak a magyar gazdaság fejlődésének.

Azért nevezem színvonaltalannak ezeket az érveléseket egyébként, mert mert hogyha a pénzügyminiszter száma pontosak, akkor a magyar költségvetés az körülbelül lehet 18 ezer milliárd forint, az eu-s támogatások meg lehetnek 1000-1500 milliárd forint nettóban számolva. A két nagyságrend jól mutatja, hogy nem szabad engednünk, hogy a mostani gazdaságpolitikai sikereket külső tényezőknek tulajdonítsa bárki, mert akkor elveszítünk egy fontos felhajtóerőt, az elvégzett munkák sikeréből fakadó felhajtóerőt."

Nézzük meg a rendelkezésre álló információk alapján, mi igaz mindebből.

Csak magunknak köszönhetjük a növekedést?

3427810 acf04b0ff63605e0a7f599e16ae32abb wm

Orbán a gazdaság fejlődéséről beszél, ami több mindent is jelenthet, gondolhatna akár szerkezetváltásra vagy a versenyképesség növekedésére is (na jó, erre annyira nem, tekintve hogy inkább romlik), a szövegkörnyezetből azonban úgy tűnik, inkább a nemzetgazdaság növekedésére utal.

Ezzel kapcsolatban abban a szerencsés helyzetben vagyunk, hogy idén tavasszal éppen a Miniszterelnökség megrendelésére készült egy KPMG-GKI tanulmány (ennek következtetéseiről itt írtunk bővebben, többek közt kiderül belőle, hogy koncepciótlanul zajlott a pénzköltés, és pont a legfontosabb területekre jutott a legkevesebb) az uniós források hazai hatásairól, amelyben az elemzők kiszámolták, hol tartanánk egyes területeken, ha nem érkezett volna az országba pénz az EU-tól. 

A következtetésekkel a kormány nem sietett eldicsekedni, nem véletlenül, ugyanis az jött ki: a Gyurcsány-Bajnai-kormányok és a második Orbán-kormány időszakában a Magyarországra ömlő uniós támogatás éppencsak arra volt elég, hogy a gazdaság a felszínen maradjon. "Az európai uniós források nélkül a vizsgált időszakban (2006-2015) a magyar GDP csökkent volna, és Magyarország nem került volna ki a túlzottdeficit-eljárás alól", áll a végkövetkeztetések között. 

Konkrét számok szintjén ez azt jelenti, hogy míg a valóságban (támogatásokkal kitömve) a magyar gazdaság 2006 és 2015 között 4,6 százalékos gazdasági növekedést produkált, egy külső források nélküli forgatókönyv esetén 1,8 százalékkal csökkent volna a GDP ebben az időszakban. 

gdp.PNG

A jókora visszaesés, amint az a grafikonon is látszik, a gazdasági válság hatása, ami után egy kisebb huppanóval magától is növekedési pályára állt volna a gazdaság. Abban tehát igaza van Orbánnak, hogy némi konjunktúrát önerőből is kipréseltünk volna, de a 2008-as szintnek a közelébe sem ért volna Magyarország 2015-re az EU nélkül, ezzekkel az adatokkal pedig nyilván nem lehetne olyan jó szívvel eldicsekedni. 

A görbe hasonlóan néz ki a termelés és a fogyasztás vonatkozásában is, a beruházások esetében viszont ennél is rosszabb, a hazai beruházások az unió 14 ezer milliárd forintjával együtt is csak 2,8 százalékkal nőttek, enélkül viszont 31,3 százalékos lenne a visszaesés. 

beruh.PNG

Éves szinten tehát hiába törpül el a hazai költségvetési forrás mellett a külföldi forrás, 

az uniós pénzeknek kiemelkedő szerepe volt a GDP növekedésében a csatlakozást követő évtizedben,

és nincs ok feltételezni, hogy az elmúlt két év során érdemi változás állt volna be e tekintetben (pláne ha hozzávesszük, hogy minden eddiginél gyorsabb ütemben zajlik az aktuális költségvetési ciklus forrásainak lehívása).

2000-ben nem kaptunk uniós támogatást?

Orbán Viktor azzal is megpróbálja alátámasztani a mondandóját, milyen szép eredményeket ért el Magyarország az első Fidesz-kormány idején, 2000 körül, holott ekkoriban nem kaptunk külső támogatást. Ezzel az állítással csupán az a gond, hogy ebben a formában nem igaz:

éppen azért kaptunk támogatást ekkoriban az EU-tól,

mert már zajlott a 2004-es csatlakozást előkészítő folyamat.

3300948 5d8e21ae22bb0a27432eaf7e2a74c268 wm

Az előcsatlakozási támogatásokról a kormányzat honlapján is lehet olvasni, az idővel taggá váló országokat három nagy alap, az ISPA, a SAPARD és a PHARE segítette, ezekből infrastrukturális, környezetvédelmi és mezőgazdasági fejlesztéskre is érkezett pénz hazánkba. A KSH adatai szerint csak az ISPA-ból évente 88 millió euró érkezett 2000 és 2004 között közlekedésre és környezetvédelemre. 

Az tehát nyilván tévedés, hogy uniós tagságunk előtt nem jött pénz az uniótól. A korszakról azonban nem áll a rendelkezésünkre a fent hivatkozotthoz hasonló, alternatív valóságot modellező tanulmány, így azt már nehezebb lenne megmondani, egész pontosan mekkora szerepe volt az uniós pénzeknek a miniszterelnök által hivatkozott eredmények elérésében.