Hiába tért magához, a spekuláció cézárai szerint nullát ér a bitcoin

Bárhova is tartson a történet, az utóbbi hónapok (és egész 2017) legnagyobb pénzügyi sztorija mindenképpen a bitcoin és az ahhoz hasonló kriptopénzek berobbanása. Bár a bitcoin már közel egy évtizede létezik, és árfolyama már korábban is hajlamos volt hatalmasakat ugrálni, amit az utóbbi pár hónapban bemutatott, arra alig van példa az egyetemes gazdaságtörténetben: hat éve még egy dollárt ért, 2017 elején nagyságrendileg ezret, a múlt héten már húszezret, aztán 11 ezerig esett, mostanra viszont 15-16 ezer dolláros szintre erősödött vissza.

A jelek szerint az árfolyammozgásokat jelenleg leginkább a spekuláció és az aranylázat idéző csordaszellem hajtja. Viszont pont ezért egyre többen próbálkoznak belőni azt, hogy vajon mennyi lehet a bitcoin és más kriptovaluták reális értéke, vagy egyáltalán milyen fogódzkodók alapján lehet elkezdeni megválaszolni ezt a kérdést.

Ahogy korábbi, a témát részletesen bemutató cikkünkben is írtuk, ez nem könnyű dolog, mert a bitcoin mögött nem nagyon vannak olyan reálgazdasági mutatók, amelyek alapján bármit is biztosan lehetne állítani róla. Ez azonban nem tántorította el a világ egyik legnagyobb befektetési bankja, a Morgan Stanley elemzőcsoportját attól, hogy megpróbálják megfejteni a dolgot.

Mondjuk sokra ők sem jutottak, bár ettől még érdekes, hogy mit gondol korunk legspekulatívabb pénzügyi innovációjáról a spekuláció egyik legfőbb nemzetközi központja. Főleg, hogy

Pénz? Arany? Rendszer?

A bitcoin értékével kapcsolatban három nagyobb narratíva kering: egyrészt próbálják használni mint fizetési eszközt, bár ez nehezen megy; másrészt ott az eredeti célja, ami az lenne, hogy egy, a mai fizikai valutákat leváltó, decentralizált online fizetési rendszerré váljon; a harmadik, hogy jelenlegi formájában valamiféle digitális arany, amit értéktartásra vesznek befektetők.

A befektetési bank elemzése végigveszi, hogy ezek az érvek mennyire felelnek meg a valóságnak, illetve hogy ezek alapján miért nehéz meghatározni a bitcoin értékét: 

• Meg lehet-e úgy határozni, mint a “mezei”, fizikai valuták értékét? Nem, mert a bitcoin mögött nincs kibocsátó jegybank, és így nincs hivatalos alapkamat sem, amely alapján viszonyítani lehetne.
• Egyfajta digitális aranyról van szó? Az aranynak is elsősorban az adja az értékét, hogy az utóbbi bő két évezred alatt különböző okokból (elsősorban az emberi pszichológiából, illetve ritkaságából és relatíve jó felhasználhatóságából fakadóan) elfogadott fizetési, majd értéktartó eszközzé vált, ami bármikor pénzzé alakítható. Miért ne fordulhatna ez elő a bitcoinnal, amire nagyjából illenek a fentiek?
• Az aranyhasonlatban az elemzés szerint van valamennyi igazság, mivel a befektetők tényleg kvázi aranyként kezelik a bitcoint. Ugyanakkor nagy különbség, hogy az aranynak vagy például az ezüstnek mint fémnek van fizikai tulajdonságaiból fakadóan önmagában is értéket képvisel. Ezek az anyagok az elektronikában és az ékszeriparban is elengedhetetlenek. A bitcoin viszont virtuális, nincs használati érték.
• A bitcoin értéke valójában maga a mögötte lévő fizetési rendszer? Ez tényleg így van, ám ebbéli értékét erősen csökkenti, hogy a rendszer sebessége és kapacitása igencsak korlátozott. Emiatt pedig nem valószínű, hogy a jelenleg elérhető fizetési rendszerek, például a PayPal vagy a Visa riválisa legyen. Erről korábban a Concorde elemzési igazgatója is írt az Indexen.
• A bitcoin-rendszer elterjedtsége és kapacitása terén a Morgan Stanley néhány tanulságos adatot hoz fel: az utolsó 30 napban a bitcoin átlagos napi kereskedése 3 milliárd dollár volt, szemben a nemzetközi devizapiac 5,4 ezer milliárdjával. A napi fizetési volumen pedig nagyjából 300 millió dollár, szemben mondjuk a Visa 17 milliárd dolláros napi értékével.
• A bitcoint alig fogadják el valahol, ráadásul az elfogadóhelyek köre nem hogy bővül, hanem csökken: az 500 legnagyobb online piactér közül tavaly öt fogadott el bitcoint; idén a számuk háromra csökkent. Bár néhány nagyvállalat (Tesla, Microsoft) PR okokból elfogadja a bitcoint, elég kockázatos egy ilyen erős kilengéseket mutató devizában üzletelni, és a cégek döntő többsége egyelőre nem is akarja beadni a derekát.

Ha pedig “nagyjából senki nem fogadja el a fizetési technológiát, akkor az értéke nulla” - áll a Business Insider által ismertetett elemzésben.

Önellentmondás

Ezzel szemben persze gyakori ellenérv a különböző online fórumokon, hogy hagyományos devizára, például dollárra relatíve könnyen be lehet váltani a bitcoint, ami igaz is, még ha valójában az ezzel foglalkozó bitcoin-tőzsdéken ezt elég magas illeték és kezelési költség mellett lehet csak megtenni.

Ugyanakkor ez az érvelés végső soron pont a bitcoin értelmét ássa alá, hiszen a kriptopénz értelme pont az lenne, hogy felváltsa a dollárt mint valutát és mint fizetési rendszert, nem az, hogy az emberek dollárra váltsák.

Valójában pont ez a bitcoint nagy önellentmondása: ahhoz, hogy valóban lehessen fizetésre használni, stabil(abb) árfolyam kellene. Viszont az, hogy ennyi befektető ráugrott az utóbbi időben, elképesztően megrángatta az árfolyamot. A hevesen ugráló, és hosszú távon felfelé tendáló árfolyam kitűnő terep a befektetőknek, akik spekulálni akarnak, esetleg diverzifikálnák a kitettségeiket. Ugyanakkor ezzel pont a bitcoin eredeti célját, azaz bitcoin mint fizetési rendszer életképességét ássák alá. Amivel megkérdőjelezik a bitcoin értelmét.

Ennek ellenére bőven vannak bitcoin-optimisták még a piacon, ahogy az árfolyamból is kiderül. Egy gyakori érv az utóbbi napok őrült árfolyammozgásaival kapcsolatban, hogy egyrészt a bitcoinra eleve jellemzőek az ilyenek, másrészt karácsonykor különösen ingatag a piac, hiszen mostanában sokan eladták bitcoin-befektetéseik egy részét, hogy elverjék az ünnep oltárán. A karácsonyi pénzkivétel minden évben lezajlik a piacon.

HODL

Aztán ott vannak a hiperoptimisták, akik a Morgan Stanleyvel szögesen ellentétes állásponton vannak. Szerintük a bitcoin képes az összes létező potenciális szerepét egyszerre betölteni: globális, decentralizált bankrendszer, közvetlen (peer-to-peer) fizetési rendszer és elszámolási rendszer, az aranyhoz hasonló befektetési eszköz, és egy digitális fizetőeszköz egyben. Egyesek ezen érvek mentén odáig mennek, hogy akár 4 milliót is érhet a bitcoin: ahogy többen szállnak be, úgy nemcsak az árfolyama nő, hanem a használati értéke is; emiatt pedig minél többen használják, úgy nő a valós értéke is, és úgy tudja egyre jobban betölteni a fenti funkciókat.

De népszerű narrativa az is, hogy a bitcoin elsősorban annak köszönheti népszerűségét a befektetők között, hogy ez volt az első és a legszélesebb körben ismert kriptovaluta. Valójában azonban vannak, illetve készülnek ennél jobb konstrukciók, amelyek kijavíthatják a bitcoin hibáit: a nagyon szűkös pénzkinálatot, az elszámolások lassúságát és a rendszer alacsony kapacitását, stb. Ilyen lehet például az okosszerződéseket is lehetővé tevő ethereum, amiről korábban részletesen is írtunk.

A technológia maga tehát nagyon is hasznos és jó, és vélhetően hosszú ideig velünk marad. Ezt jelzi az is, hogy egyébként a hagyományos pénzvilág, tehát a bankok is rengeteg pénzt ölnek a bitcoin mögött lévő blokklánc technológiába, hogy létrehozzák saját blokklánc-rendszereiket. Azonban ahhoz, hogy a mainál jobb virtuális pénzek jöjjenek létre, először össze kell omlania a jelenleg irreális várakozásokon alapuló befektetői aranyláz miatt felpumpált bitcoinnak.

Egyelőre viszont még tart az aranyláz, és a nagybefektetők is egyre több pénzt tesznek a kriptovaluta-piacba. Bár azt ők is elismerik, hogy nem igazán tudják, mennyit is érhet valójában a befektetősük. A forgalomban lévő bitcoinmennyiség nagy részét birtokló régi motorosok pedig a jelek szerint továbbra is ülnek a pénzen (kifinomult szakszóval: HODL, ami a hold, azaz a tartás elírásából eredeztethető), azaz a befektetők és a bitcoinban valóban hívők kitartanak, még ha valójában egymással ellentétes célokat is kergetnek.