Emma
9 °C
26 °C

Maffiafőnökként uralta a bankrendszert

GettyImages-922921416
2018.02.24. 08:04

RIMSEVICS ELHAGYTA A TALÁLKOZÓT, MAJD TÁRSA ELŐVETT EGY PAPÍRCETLIT, ÉS RÁÍRTA: 100 000 EURÓ HAVONTA. EZ AZ »EGYÜTTMŰKÖDÉS« ÁRA.

Ez nem valami B kategóriás krimi részlete, hanem az AP hírügynökség cikke, Rimsevics pedig nem egy fantáziátlanul elnevezett maffiavezér, hanem a lett jegybank elnöke. Akinek pedig átnyújtották a papírcetlit, az Grigorij Guszelnyikov, az egyik lettországi bank tulajdonosa, aki mindezt elmesélte az AP-nak.

Rimsevicset azóta letartóztatták, kihallgatták és eltiltották a jegybankelnöki feladataitól, a lett bankszektor pedig egy kicsit mélyebbre csúszott abba a válságba, amibe részben Rimsevics vezetésével belenavigálta magát. Egy nagyon kicsi ország elég nagy botrányába pedig belekeveredik az Európai Központi Bank, az orosz és az amerikai kormány is.

Napok óta fut a sajtóban, hogy múlt hétvégén letartóztatták és kihallgatták Ilmars Rimsevics lett jegybankelnököt korrupciós vádak miatt. Azóta óvadék ellenében szabadlábra helyezték, de nem hagyhatja el az országot, és miután több kormánytag kérésére sem volt hajlandó lemondani a pozíciójáról, a lett Nemzeti Korrupcióellenes Hivatal (KNAB) eltiltotta a feladataitól, az országot pedig nem hagyhatja el.

Mindez azért is kellemetlen, mert Rimsevics az Európai Központi Banknak is igazgatósági tagja. Így a letartóztatása az euró történetében is egy új fejezetet nyit, ugyanis ez az első alkalom, hogy az Európai Központi Bank egyik igazgatósági tagját korrupciós ügyben gyanúsítottként hallgatnák ki.

Visszautasíthatatlan együttműködés

Rimsevics ellen azután kezdtek nyomozni, hogy a lettországi Norvik bank tulajdonosa, Grigorij Guszelnyikov panaszt tett a Világbanknál, hogy „egy vezető lett tisztségviselő” kenőpénzt követelt tőle és bankjától. A 39 oldalas panaszban ugyan nem nevezte meg, hogy ki ez a bizonyos tisztségviselő, de az AP-nak elárulta, hogy Ilmars Rimsevicsről van szó.

Guszelnyikov egy orosz üzletember, aki sok más dúsgazdag honfitársával együtt Londonban húzta meg magát, ahol többek között megvette a Rolex One Hyde Parkban lévő üzletét, vagyis elképesztően gazdag. Az orosz és brit állampolgársággal is rendelkező üzletember többségi részesedést szerzett a lett Norvik bankban is.

A Lettország politikai és gazdasági világában nem annyira ismerős oroszt egy bizonyos Renars Kokins kalauzolta az országban, aki valamikor 2015-ban, nem sokkal Guszelnyikov bankvásárlása után elhívta egy Riga melletti villába.

Guszelnyikov elmondása szerint nem sokkal érkezésük után besétált egy férfi, aki különösebb kertelés nélkül elmondta neki, hogy ő a jegybank elnöke már 2001 óta, a lett pénzügyi felügyelet vezetője az ő személyes lekötelezettje, így segíteni tud a Norvik banknak.

Mindehhez csak annyi kell, hogy Guszelnyikov „működjön együtt” vele.

Miután ezt elmondta, alig tíz perccel érkezése után Rimsevics elment, majd Kokins átnyújtotta a fentebb emlegetett cetlit, rajta az „együttműködés” árával, és elmagyarázta, hogy minden lett bank ugyanígy működik együtt a jegybankkal.

Guszelnyikov viszont úgy döntött, nem fizet, mert attól tartott, hogy ha igen, akkor Rimsevics egyre nagyobb kenőpénzekért fogja zsarolni. Ezután hamar kiderült, hogy a jegybankelnök nem viccelt, a jegybank ugyanis hamarosan előírta a Norvik banknak, hogy emelje meg a kötelező tőketartalékát, és tette ezt minden alkalommal, amikor Guszelnyikov nemet mondott a korrupciós ajánlatra.

Grigorij Guszelnyikov
Grigorij Guszelnyikov
Fotó: compromatwiki.org

A banktulajdonos és a jegybankelnök még többször találkoztak ezután, és Guszelnyikov elmondása szerint mindegyik elég gengszterfilmesre sikerült:

  • egyszer Kokins két órán keresztül furikázta őt a városban, hogy aztán valahol a külvárosban Kokins kiszálljon, Rimsevics meg be, az üzletember mögé, hogy pár percet beszéljenek,
  • egyszer pedig egy kínai étteremben találkoztak, ahol Rimsevicsen és Guszelnyikovon kívül nem volt senki.

A lett bankok királya

Rimsevics nem hiába érezhette úgy, hogy uralja az ország bankszektorát, hiszen az 52 éves közgazdász a Szovjetunió szétesése óta a lett jegybank élén van. 1992-től a jegybnak alelnöke, 2001-óta, vagyis immár 17 éve pedig a jegybank elnöke, amivel az egyik legrégebb óta pozícióban lévő jegybankelnök a világon. Rimsevics akkor sem hazudott, amikor azt mondta, hogy a pénzügyi felügyeletre is van ráhatása, a hatóság vezetője, Peters Putnins ugyanis évekig Rimsevics beosztottjaként dolgozott.

Az euró 2014-es lettországi bevezetése óta ráadásul a rigai jegybankelnök egy szeméyben a frankfurti Európai Központi Bank kormányzótanácsának is tagja, ahol pontosan ugyanolyan szavazati joga van, mint a német vagy francia jegybankelnöknek. Ilyen minőségében pedig fontos és titkos EU-s és NATO anyagohoz is hozzáfér.

Pörög a laundromat

Guszelnyikov szerint a jegybankelnök nemcsak kenőpénzt kért, de az együttműködésnek az is része lett volna, hogy a Norvik bank tisztára most 100 millió eurót, ami Oroszországból érkezik, és amiből a bank a szolgálataiért egymilliót megtarthat. A transzfert egy German Milus nevű orosz üzletember intézte volna, akinek Kokinsszal volt közös cége. Milus egyébként egy nemzetközileg körözött bűnöző, akit többek között lett politikusok lefizetése miatt köröz az Interpol.

De Nem ez lenne az első alkalom, hogy lett bankok orosz pénzt mosnak.

Orosz oligarchák és alvilági körök egész nemzetközi rendszert alakítottak ki arra, hogy hogyan mossanak tisztára és juttassanak nyugati bankokhoz dollármilliárdokat. A tavaly feltárt, “laundromatnak”, azaz mosógépnek keresztelt rendszerben minimum 22 milliárd dollárt mostak tisztára, ebben a rendszerben pedig ukrán strómanokon és lefizetett moldáv bírókon mellett lett és más balti államokban lévő bankoknak is főszerep jutott.

De nemcsak nyugatra megy mosott pénz a lett bankokból, az Egyesült Államok kormánya például szintén a múlt héten szankciókat vetett ki a harmadik legnagyobb lett pénzintézetre, a ABLV Bankra, amiért a bank segített az ügyfelei pénzét Észak-Koreába utalni, amit ugye az érvényben lévő nemzetközi szankciók miatt nem lett volna szabad.

A Rimsevics uralta pénzügyi szabályozó intézményrendszer pedig egyes vádak szerint nemhogy nem próbálta meg elejét venni annak, hogy fél Oroszország a Rigán keresztül mossa tisztára a vagyonát, de segítette ezt. A Parex bank 2008-ban például azért ment csődbe, mert több bajos orosz üzlete egyikeként 100 millió dollárnyi hitelt adott az orosz Szevernyeft gáztársaság vezérigazgatójának, mindenféle fedezet nélkül.

Amikor az orosz üzletember nem tudta visszafizetni a hitelét, a bank bedőlt és kis híján magával rántotta az egész lett gazdaságot. A bank egyik korábbi dolgozója azt állítja, 2005-ben jelezte a jegybankelnök felé, hogy a Parex milyen illegális és veszélyes üzleteket köt, de Rimsevics nem volt hajlandó szóba állni vele, a dolgozó viszont ezután több halálos fenyegetést kapott és végül otthagyta a bankot és az országot is.

Dezinformáció, fake news

A jegybanktól elvileg független lett kormány elég meredeken állt bele a jegybankelnök botrányába, a védelmi minisztérium konkrétan külföldi dezinformációs kampánynak nevezte az orosz banktulajdonos vádjait, amellyel valamilyen hatalom az októberi választásokat akarja befolyásolni. Hogy ki állhat a támadás mögött, arról sajnos nem nyilvánult meg a kormány, de az amerikai és francia esetekre mutogatott, ahol Oroszországot szokás vádolni a választások meghekkelésével.

Mindez abból a szempontból is érdekes, hogy pont Rimsevics az, aki remek kapcsolatot ápol az orosz kormány kegyeltjeivel. A jegybankelnök rendszeresen jár Oroszországba, 2010-ben például olyan orosz katonai beszállító cégek vezetőivel közös vadászaton fotózták le, amelyek ellen azóta már nemzetközi szankciók vannak érvényben a Krími félsziget annektálása miatt.

Rimsevics saját verziója szerint épp Guszelnyikov volt az, aki pénzt követelt tőle, 200 millió eurót azért, hogy eladja lettországi érdekeltségeit. A jegybankelnök szerint a bankok szövetkeznek ellene és a lett állam ellen.