Jenő
-2 °C
6 °C

Méregdrága a taxizás Budapesten, és még drágítani akarják

BJASZ20180109023
2018.02.27. 08:20
A taxisok úgy lobbiznak a hatósági ár emeléséért, hogy Budapest már így is majdnem az egyik legdrágább város a régióban taxizás szempontjából, a béreket figyelembe véve pedig dobogósok vagyunk Európában. A szolgáltatást drágító hatósági árat ráadásul a csalók kiszorítása érdekében vezették be, de azt mára a taxisok is elismerik, hogy sikertelen volt ez az eszköz.

Már hónapok óta szó van róla, hogy a budapesti taxisok emelni szeretnének a központilag szabályozott taxitarifákon a fővárosban: legutóbb éppen az merült fel, hogy a 450 forintos alapdíj 700 forintra, a 280 forintos kilométerdíj 300 forintra, a percenkénti várakozási díj pedig 75 forintról 80 forintra nőne, amivel egy átlagos fuvar nagyjából 10 százalékkal drágulna meg. 

A taxisok szerint úgy megnövekedtek a költségek (30-40 százalékkal nőttek a biztosítási díjak, be kell szerezni az online pénztárgépet, elöregszenek az autók), hogy már nem jönnek ki abból a díjból, amit öt évvel ezelőtt rendeletbe lobbiztak. Metál Zoltán, az Országos Taxis Szövetség elnöke emellett arról is beszélt, hogy a minimálbér-emelések hatására megugrott a kereslet a személyszállítás iránt, és ezt a növekvő keresletet csak úgy tudják kielégíteni a taxisok, ha fejlesztik a szolgáltatásaikat.

2013 szeptembere óta van Budapesten hatósági ár, ami azt is jelenti, hogy ennyi ideje nincs árverseny a budapesti taxitársaságok között. A hatósági árat eredetileg a piaci ár fölé lőtték be, és az ár valószínűleg még a közelmúltban is a pusztán kereslet és kínálat által alakított árnál magasabb szinten volt, legalábbis az alapján erre következtethetünk, hogy a piaci alapon működő Ubernél jóval drágább volt a taxik szolgáltatása. Még akkor is, ha az Uber kihasználta a multiságából fakadó adóoptimalizációs lehetőségeket, aminek segítségével a tisztességes piaci ár alá is mehettek.

Azt tehát lehet tudni, hogy Budapesten drága a taxizás, viszont kíváncsiak voltunk, hogy a régió fővárosaihoz képest mennyire drága, ezért a Numbeo.com adatai alapján a helyi pénzeket forintra átszámolva térképre vittük az árakat. Ez alapján látszik, hogy a régióban nominálisan – tehát a helyi bérek közti eltérésből következő vásárlóerőbeli különbséget figyelmen kívül hagyva – csak Prágában drágább egy átlagos, 10 kilométeres taxiút, mint Budapesten. 

A gyűjtés alapján az is kiderül, hogy egy ilyen út Pesten 3250 forint, míg Prágában a Numbeo önbevallásos adatai alapján 500 forinttal drágább. Pozsonyba és Ljubjanában egy ilyen út viszont például csaknem 4-500 forinttal olcsóbb. Az alacsonyabb árszínvonalú szomszéd fővárosokban is olcsóbb a taxizás, a jóval drágább Bécsben viszont jóval drágább, ezért ezeket nem is érdemes összehasonlítgatni a budapesti árakkal. Ami viszont jóval érdekesebb, ha megnézzük, hogy az árak hogyan viszonyulnak a bérekhez. Ebből ugyanis kiderül, hogy

az európai fővárosok között Budapestnél csak Belgrádban és Tiranában drágább a taxizás.

Hogy ezt honnan tudjuk? A Numbeo.com adatai alapján megnéztük, hogy a fővárosokban átlagosan mekkora a havi nettó bér, és ezt elosztottuk az adott városra vonatkozó 10 kilométeres átlagos taxidíjjal. Ez alapján kijön, hogy egy bérbe hány fuvar fér bele, ami már reálisabb összehasonlítás, mintha csak a nominális fuvardíjakat raknánk egymás mellé.

A lista alapján egyébként az is látszik, hogy Szerbia kivételével minden szomszédunk fővárosában jóval olcsóbb arányaiban a taxizás, mint Budapesten.

Bukarest az egyik legolcsóbb, itt egy havi átlagbérből 175 fuvar jön ki, ennél csak Moszkva olcsóbb a negyven vizsgált főváros közül, de Ljubljana és Pozsony is elég olcsónak számít (29. és 19. helyen vannak a középmezőnyben).

2013 szeptemberében a hivatalos verzió szerint azért vezették be a fix tarifát, hogy eltüntessék a piacról az utasokat lehúzó hiénataxisokat. Ezzel azonban nem csak az utakat pofátlanul túlárazó cégeket szorították ki. A fix tarifa meghiúsította azt is, hogy bárki kedvezményeket adjon például egy törzsutaskártyával, vagy egy reptéri fuvar, esetleg egy csúcsidőn kívüli fuvar árából. Ráadásul úgy tűnik, hogy a csalók sem tűntek el a piacról: a trükkök pedig alig változtak az elmúlt években. Most is előfordul az árdrágítás, az órapörgetés, és továbbra is vannak olyanok, akik úgy taxiznak, hogy se jogosultságuk, se megfelelő felszerelésük nincs hozzá.

A csalók kiszorítása ürügyén elfogadott központi árazás annyira volt ebben sikeres a csalók kiszorításában, hogy Metál Zoltán, az Országos Taxis Szövetség elnöke a siralmas BKK-ellenőrzési statisztikákat kommentálva még mindig csak annyit tudott elmondani nemrég , amit már évek óta hajtogat, tehát hogy „szankcionálni kell az elkövetőket, és el kell tiltani a piactól azokat, akik nem oda valók”, azt azonban ő is elismerte, hogy a hiénákat nem igazán sikerült kiszűrni a budapesti piacról.

Tarlós István az áremelés kapcsán annyit mondott, hogy az nem érdeke a fővárosnak – ahogy a fogyasztóknak sem, ahogy erre anno a Gazdasági Versenyhivatal fel is hívta a figyelmet –, de nem fogják megakadályozni, ha a taxisok szerint szükség van rá. A drágaság és a hatósági ár tehát marad, miközben a forráshiányra panaszkodó nagyobb taxiscégeknek egyáltalán nem ment rosszul az üzlet az utóbbi években. Az viszont nem tiszta, hogy a hiénák és a csalások hogyan fognak eltűnni a budapesti piacról.

Kommentelheted ezt a cikket az index.hu Facebok-oldalán:

Borítókép: Jászai Csaba / MTI.

Köszönjük, hogy minket olvasol minden nap!

Ha szeretnél még sokáig sok ilyen, vagy még jobb cikket olvasni az Indexen, ha szeretnéd, ha még lenne független, nagy elérésű sajtó Magyarországon, amit vidéken és a határon túl is olvasnak, akkor támogasd az Indexet!

Tudj meg többet az Index támogatói kampányáról!

Milyen rendszerességgel szeretnél támogatni minket?

Mekkora összeget tudsz erre szánni?

Mekkora összeget tudsz erre szánni?