Jön a drágulás, mihez kezdjek a pénzemmel?

GettyImages-915898466
2018.03.06. 05:13 Módosítva: 2018.03.06. 05:14
Nem sokan örülnek annak, hogy jön a globális infláció, pedig ilyenkor is lehet jó megtakarítási döntéseket hozni. Összeszedtük, hogy milyen befektetési stratégiák lehetnek sikeresek a 2018-as, várhatóan kamatemelésekkel terhelt tőkepiaci környezetben.

Sajnos minden bizonnyal túl vagyunk a tőkepiacokon a kegyelmi időszakon. Ritkán alakul ki ugyanis a világtörténelemben olyan kedvező helyzet, mint az elmúlt években, amikor a globális növekedés erőteljes és földrajzilag egyenletes volt, de közben végig nagyon alacsony maradt az infláció. Ez volt a Kánaán.

A növekedéssel mintha 2018-ban sem lenne baj. Hajdu Egon, a CIB Befektetési Alapkezelő befektetési igazgatója szerint az idén már 4 százalékra is nőhet a globális GDP-növekedés és folytatódhat az egyidejű bővülés, amikor továbbra is minden fontosabb régió együtt képes növekedni. A lendület mindig jó hír és szerencsére eddig nincsen jele a veszélyes túlhevültségnek sem.

A növekedés tehát továbbra is oké, de közben nő a kamatemelések és a globális pénzromlás megjelenésének az esélye. Elsősorban az angolszász világban, hiszen a piac három kamatemelést vár az idén az Egyesült Államokban, de Kanada, Új-Zéland és Ausztrália is erre az útra léphet, míg a régiónkban Csehország és Románia kezdte a sort.

Kocsi János, az Amundi Alapkezelő részvény-portfóliómenedzsere szerint a február elején látott kisebb nemzetközi korrekció is az inflációs várakozásoknak köszönhető. Előtte mondta ugyanis Jerome Powell Fed-elnök határozottan, hogy inflációt vár.

Az inflációs veszély még mindig nem aggasztó, mert ugyan vannak erőteljesen inflációt valószínűsítő tényezők, de olyanok is, amelyek ellene hatnak. De a sok tényező együttes hatásaként azért az valószínűsíthető, hogy lassan vége a Kánaánnak, előbb-utóbb emelkedhet az infláció. Kocsi János segítségével vegyük számba a pénzromlást támogató (baloldali oszlop) és gyengítő (jobboldali oszlop) faktorokat. 

  1. Feszes a munkaerőpiac. Itthon is, de ami fontosabb az Egyesült Államokban, Japánban és Nyugat-Európában is hiány van a képzett munkaerőből – ez pedig előbb béremelkedést, majd inflációt generál.
  2. Nagy a növekedés. Márpedig, ha nagyon megy a világgazdaságnak, akkor az általános kereslet-emelkedést és inflációt okoz.
  3. Árupiaci drágulás. Az olaj, a fémek és több más fontos nyersanyag is drágult mostanában, ez pedig előbb-utóbb begyűrűzhet a termékárakba.
  1. Technológiai fejlődés. Egyre olcsóbban gyártanak termékeket a cégek, nem ritkán egyre fejlettebb gépekkel, robotokkal. Ráadásul – mindenfajta retorika ellenére - még senki nem törte le a globalizációt, intenzív a világkereskedelmi aktivitás, mindent ott gyártanak, ahol a legolcsóbb.
  2. Öregedő társadalom. A leggazdagabb társadalmak létszáma nem változik, de az átlagéletkor nő, vagyis a társadalmak öregednek. Ebből változó fogyasztási szokások fakadnak. Az idősebbekre nem jellemző, a fiataloknál tapasztalható habzsolás, fogyasztási láz.
  3. Árgép-hatás. A netes kiskereskedelem hódít, mindent a weben keresztül veszünk. Márpedig, mivel ebben az üzleti modellben hatékonyan össze lehet hasonlítani az árakat, könnyű megtalálni az olcsóbb terméket. Ma már sok olyan terméket is a neten vesznek meg a fogyasztók, amelyek érdemi súllyal vannak benne a fogyasztói kosarakban.
Az Amazon elektronikus kereskedelemmel foglalkozó amerikai cég elosztó raktára Angliában
Az Amazon elektronikus kereskedelemmel foglalkozó amerikai cég elosztó raktára Angliában
Fotó: Peter Macdiarmid / Getty Images Hungary

FED-megoldókulcs

A világ elemzői mindig feszült figyelemmel követik a FED vezetőinek szavait. Amikor határozottan az inflációról beszéltek, az elemzők megrettentek. Korábban ugyanis az amerikai jegybanki szerepeket betöltő intézmény elnöke még úgy nyilatkozott, hogy a pénzromlás egy misztérium. Ezt a sejtelmes mondatot jobban szerették a befektetők, mert azt jelezte, hogy a FED nem tart még egyértelműen a pénzromlás emelkedésétől, csak kivár, figyeli a folyamatokat, vagyis kisebb eséllyel lesz erősebb kamatemelés.

Miért félnek az inflációtól?

Ha összesítve nézzük az államok, a lakosság és a vállalatok adósság-állományát, akkor Japánban ez a GDP négyszerese, de az Egyesült Államokban, Európában, Kínába, vagy Dél-Koreában is a GDP kérésfélszerese. Ha lesz infláció, és kamatot kell emelni, akkor minden fontos gazdasági övezetben minden adóscsoportnak intenzíven nőnek az adósságterhei. Mint anno a Lehman-válság előtt a jelzáloghiteleseknek. Akkor ráadásul a lakáshitelek mindenféle termékbe be voltak csomagolva, ebből nagy baj lett. A jegybankok tanultak ugyan az akkori válságkezelés során elkövetett hibákból, de ha megjelenne egy nagyobb infláció, abból azért gyorsan baj lenne. Kocsi János becslése szerint,

ha az Egyesült Államokban bejelentenének egy 4 százalékos inflációs szintet, akkor harmadával eshetne vissza a tőzsde.

Pánikra nincsen ok, de azért az figyelmeztető, hogy a kamatok emelkedése idején mindig sokkal rosszabbul teljesítenek a tőzsdék, mint a kamatok csökkenése idején. Az Egyesült Államokban 1962 és 1981 között emelkedett a kamatkörnyezet, ekkor évente átlagosan 3,56 százalékkal drágult a tőzsde, 1981 és 2017 között pedig csökkentek a kamatok, ekkor évente 11,42 százalékkal lépett feljebb a Dow Jones. A cash-flow termelő eszközök kamatcsökkentés idején hátszélben vitorláztak, ha megindul a kamatemelkedés, akkor ellenszélbe kerülnek.

Mi a jó befektetés ilyenkor?

Túlhevültség

Mikor lehet veszélyes a túl gyors növekedés? Akkor, amikor a mérhetetlen kapzsiságból már eszement reakciók fakadnak. Figyelmeztető jel, mikor már féktelen a felvásárlási aktivitás. Vagy, amikor olyannyira indokolatlan az optimizmus, hogy dollármilliókért kel el pusztán egy domainnév, mint a dotcom-lufifújás idején. De ezt lehetett tapasztalni a Lehman-válság előtti években is. amikor őrült tempóban fejlesztették a befektetési házak a teljesen összegabalyodott pénzügyi termékeket.

Hajdu Egon szerint a folyamatnak egyértelműen a kötvénypiaci eszközök lesznek a vesztesei és a részvénypiacon maradhatnak a jó növekedésből fakadóan jobb befektetési lehetőségek. Kocsi János is alapvetően részvénypiaci megoldásokat javasol, de azért a kötvénypiacon is lát lehetőségeket, így az

  • inflációkövető papírokat,
  • a lejáratig megtartott, rövid és közepes futamidejű, magas hozamú vállalati és államkötvényeket,
  • valamint azon országok, így például Oroszország és Brazília államkötvényeit, ahol még lefelé várhatóak a kamatok.

A nem kötvényjellegű eszközök közül inflációs környezetben is jó lehet

  • az ingatlan-fejlesztés,
  • a szűkös nyersanyagokra, például egyes fémekre fogadni, hiszen ezek sem cashflow-termelő eszközök, amelyek profitálnak a világgazdasági kereslet bővüléséből,
  • illetve mindig jó befektetések lehetnek a klasszikus menekülő eszközök, például az arany, a svájci frank.

A részvénypiacon is sok befektetés kínálkozik. Például a pénzügyi papírok, a technológiai élenjárók (cégek és országok), de a gazdaság-politikai sikereket elérők is.

Pénzügyi papírok

Inflációs környezetben elsőként a pénzügyi szektor juthat eszünkbe. A bankok ilyenkor többet tudnak keresni, hiszen magasabb a kamatmarzs, a folyószámlákon kamatmentesen ott tartott pénzek befektetésével is többet profitál a bank. A jó állapotban levő európai bankok folyamatosan drágulnak, többségük remek eredményeket is produkált 2017-ben. Ráadásul a befektetők körében az európai bankok kicsit el voltak felejtve, pedig az eurózóna gazdasága jó, és a bankszektor még mindig nyomott árazású szektor. Valóban vannak még problémás eszközök, de egy fellendülő eurózónában van esély a portfóliók kitisztítására. Hasonlóképpen a biztosítóknak sem árt, ha a hatalmas biztosítási tartalékok kamattal fialtathatóak.

GettyImages-100014977
Fotó: Bloomberg / Getty Images Hungary

Technológiai papírok

A tőke mindig szeret odamenni, ahol valami érdekes dolog történik, vagyis mostanában elsősorban a technológiai forradalom irányába – mondja Kocsi János. De melyek is az említett felforgató technológiák? Leginkább azok, amelyek átrajzolnak egész iparágakat. Rengeteg példát lehet felsorolni. A megdöbbentő az, hogy előretekintő P/E mutatókkal vizsgálva, ezek a szektorok nem is drágák. (P/E = részvény árfolyama és az egy részvényére jutó adózott nyereség hányadosa.) Van persze bizonytalanság, hogy melyik technológia melyik cége fog valóban befutni, de a kockázatokat porlasztó, tematikus alapokban érdemes lehet megvenni a következő "felforgató sztorikat":

  • az elektromos autó,
  • a 3D-s nyomtató,
  • a robotizáció,
  • a mesterséges intelligencia,
  • az internet of things,
  • a sharing economy,
  • az orvostudomány megannyi forradalmi újdonsága,
  • a blockchain

De hol keressük a felforgató papírokat, milyen országokban érdemes az infláció emelkedése idején körülnézni? Mely országokban történik valami izgalmas a technológia világában? Ilyen lehet

  • Japán, amely élen jár a technológiában, mesterséges intelligenciában, és a tőkepiaca egyre egészségesebb, kezd megszűnni a jen árfolyama és a Nikkei tőzsdeindex között a korábbi túlzottan erős korreláció,
  • Dél-Korea, a KOSPI tőzsdeindex ugyan már jelentős emelkedésen van túl, de még így is a legvisszafogottabban árazott (az előremutató P/E mindössze 9-es) fejlett piac, miközben a gazdaság nagyon tudásközpontú, nagyon innovatív. Ahogy Kocsi János mondta, igaz Észak-Korea nagy kockázat, de ha a helyzet rosszra fordul, akkor a dél-koreai részvénybefektetésünk lesz a legkisebb gondunk,
  • Kína, ez egy sok kockázatot is hordozó, félig kapitalista, félig tervutasításos, „véleményes” piac, de vannak pozitív változások, és Kínában is egyre hangsúlyosabbak a hightech iparágak.

Politikai sikerek

Kocsi János egy másik megközelítése szerint azoknak az országoknak a tőzsdéin is érdemes körbeszimatolni, ahol értelmes irányba megy a gazdaság irányítása. E szempontból sikeres

  • India. Egy drága piac, de látszik a növekedési potenciál. Ha van olyan, hogy „olcsó húsnak híg a leve”, akkor India a „drága húsnak, sűrű a leve” esete. Hiszen gyors a növekedés, egyszerre nő a GDP, a fogyasztás és a lakosság létszáma is. Narendra Modi elnök jól szorítja vissza a feketegazdaságot, például kivezette a legnagyobb címletű rúpiákat, modernizálja az államigazgatást, digitalizál, a tartományi adóbeszedést felváltó központi begyűjtés is hatékonyabbnak bizonyult.
  • Franciaország. Európán belül most Emmanuel Macron hajtja végre a legizgalmasabb reformokat. Gerhard Schröder német kancellár tíz évvel ezelőtti receptjét követi, aki azzal alakította nagyon válságállóvá a német gazdaságot, hogy sokkal rugalmasabbá tette a munkaerőpiacot. Amikor jött a válság, a rugalmasabb munkaerő miatt úgy dolgozott kevesebbet Németország, hogy a legtöbb embernek megmaradt a munkája, csak kevesebb napot dolgozott. Így a válság alatt sem nőtt meg a német munkanélküliség, a francia munkaügyi reformok rendkívül sokat segíthetnek a francia gazdaság hatékonyságának.
  • Argentína. A tőkepiac örök fekete báránya is jó passzban van most. 130 éve ez az ország volt a világ második legnagyobb gazdasága, a XX. századot aztán nemes egyszerűséggel elbukta, átaludta, de végre megint jó hírek érkeznek. A Merval tőzsdeindex nagyon hasít, és a két éve beiktatott olasz származású elnök, Maurizio Macri úgy hajt végre reformokat, hogy közben nem csökkent a népszerűsége, és komoly nemzetközi elismertség övezi. Népszerűségében azért talán szerepet játszhat szíriai származású felesége, Juliana Awada is, akinek több százezer Facebook-követője van és tavaly a világ legszebb first ladynek választotta egy spanyol bulvárlap.

Kondratyjev, a mágus

Nyolcvan éve halt meg Nyikolaj Kondratyjev orosz közgazdász, aki még az első szovjet öt éves tervek kapcsán publikálta azóta is érvényes elméletét a K-hullámokról, amelyeket ma már a tudósról elnevezve Kondratyjev-ciklusnak nevezünk. Röviden az elméletről: a világgazdaságban a nagy válságok után körülbelül 40-50 évig mindig van egy hosszabb felívelő ciklus. Kondratyjev elmélete több mint két évszázada működik, és ha hihetünk neki, akkor most is egy felívelő szakaszban vagyunk.

  • 1790-1837 – az első Kondratyjev-ciklusban a gőzgépek táplálták a gyors ipari fellendülést, amit 1837. május 10-én a világ eddigi legnagyobb pénzpiaci összeomlása zárt,
  • 1837- 1873 - a második ilyen szakaszban a vasútfejlesztések és az acélipar volt a nagy növekedés motorja, ami aztán az 1873 és 1879 közötti nagy pánikba és elhúzódó recesszióba torkollott,
  • 1880-1929 - a harmadik Kondratyjev-ciklusban az elektromosság és a vegyipar fejlődött, de az 1929 és 1933 közötti amerikai eredetű válság ezúttal is megakasztotta a növekedést,
  • 1933- 1973 - a negyedik Kondratyjev-ciklusban az autóipar és a műanyagipar forradalmasította a világot, csak aztán 1973 októberében belefutottunk az olajkrízisbe,
  • 1974-2008 - ebben, az immár ötödik érában az informatika és a kommunikációs technológiák forradalmasították a világot, végül becsapott a Lehman Brothers csődje és a pénzügyi krízis,
  • 2010- most a hatodik Kondratyjev-ciklus fellendülő szakaszában vagyunk, az egészségügyi, a környezetvédelmi és az úgynevezett felforgató technológiák tűnnek a fő motornak, vagyis például, a biotechnológia és a nanotechnológia.