Lukács
5 °C
20 °C

Néha úgy érzed, mintha két valóság létezne?

Több infó

Támogasd a független újságírást, támogasd az Indexet!

Nincs másik olyan, nagy elérésű online közéleti médiatermék, mint az Index, amely független, kiegyensúlyozott hírszolgáltatásra és a valóság minél sokoldalúbb bemutatására törekszik. Ha azt szeretnéd, hogy még sokáig veled legyünk, akkor támogass minket!

Milyen rendszerességgel szeretnél támogatni minket?

Mekkora összeget tudsz erre szánni?

Mekkora összeget tudsz erre szánni?

Jön a drágulás, mihez kezdjek a pénzemmel?

GettyImages-915898466
2018.03.06. 05:13 Módosítva: 2018-03-06 05:14:12
Nem sokan örülnek annak, hogy jön a globális infláció, pedig ilyenkor is lehet jó megtakarítási döntéseket hozni. Összeszedtük, hogy milyen befektetési stratégiák lehetnek sikeresek a 2018-as, várhatóan kamatemelésekkel terhelt tőkepiaci környezetben.

Sajnos minden bizonnyal túl vagyunk a tőkepiacokon a kegyelmi időszakon. Ritkán alakul ki ugyanis a világtörténelemben olyan kedvező helyzet, mint az elmúlt években, amikor a globális növekedés erőteljes és földrajzilag egyenletes volt, de közben végig nagyon alacsony maradt az infláció. Ez volt a Kánaán.

A növekedéssel mintha 2018-ban sem lenne baj. Hajdu Egon, a CIB Befektetési Alapkezelő befektetési igazgatója szerint az idén már 4 százalékra is nőhet a globális GDP-növekedés és folytatódhat az egyidejű bővülés, amikor továbbra is minden fontosabb régió együtt képes növekedni. A lendület mindig jó hír és szerencsére eddig nincsen jele a veszélyes túlhevültségnek sem.

A növekedés tehát továbbra is oké, de közben nő a kamatemelések és a globális pénzromlás megjelenésének az esélye. Elsősorban az angolszász világban, hiszen a piac három kamatemelést vár az idén az Egyesült Államokban, de Kanada, Új-Zéland és Ausztrália is erre az útra léphet, míg a régiónkban Csehország és Románia kezdte a sort.

Kocsi János, az Amundi Alapkezelő részvény-portfóliómenedzsere szerint a február elején látott kisebb nemzetközi korrekció is az inflációs várakozásoknak köszönhető. Előtte mondta ugyanis Jerome Powell Fed-elnök határozottan, hogy inflációt vár.

Az inflációs veszély még mindig nem aggasztó, mert ugyan vannak erőteljesen inflációt valószínűsítő tényezők, de olyanok is, amelyek ellene hatnak. De a sok tényező együttes hatásaként azért az valószínűsíthető, hogy lassan vége a Kánaánnak, előbb-utóbb emelkedhet az infláció. Kocsi János segítségével vegyük számba a pénzromlást támogató (baloldali oszlop) és gyengítő (jobboldali oszlop) faktorokat. 

  1. Feszes a munkaerőpiac. Itthon is, de ami fontosabb az Egyesült Államokban, Japánban és Nyugat-Európában is hiány van a képzett munkaerőből – ez pedig előbb béremelkedést, majd inflációt generál.
  2. Nagy a növekedés. Márpedig, ha nagyon megy a világgazdaságnak, akkor az általános kereslet-emelkedést és inflációt okoz.
  3. Árupiaci drágulás. Az olaj, a fémek és több más fontos nyersanyag is drágult mostanában, ez pedig előbb-utóbb begyűrűzhet a termékárakba.
  1. Technológiai fejlődés. Egyre olcsóbban gyártanak termékeket a cégek, nem ritkán egyre fejlettebb gépekkel, robotokkal. Ráadásul – mindenfajta retorika ellenére - még senki nem törte le a globalizációt, intenzív a világkereskedelmi aktivitás, mindent ott gyártanak, ahol a legolcsóbb.
  2. Öregedő társadalom. A leggazdagabb társadalmak létszáma nem változik, de az átlagéletkor nő, vagyis a társadalmak öregednek. Ebből változó fogyasztási szokások fakadnak. Az idősebbekre nem jellemző, a fiataloknál tapasztalható habzsolás, fogyasztási láz.
  3. Árgép-hatás. A netes kiskereskedelem hódít, mindent a weben keresztül veszünk. Márpedig, mivel ebben az üzleti modellben hatékonyan össze lehet hasonlítani az árakat, könnyű megtalálni az olcsóbb terméket. Ma már sok olyan terméket is a neten vesznek meg a fogyasztók, amelyek érdemi súllyal vannak benne a fogyasztói kosarakban.
Az Amazon elektronikus kereskedelemmel foglalkozó amerikai cég elosztó raktára Angliában
Az Amazon elektronikus kereskedelemmel foglalkozó amerikai cég elosztó raktára Angliában
Fotó: Peter Macdiarmid / Getty Images Hungary

FED-megoldókulcs

A világ elemzői mindig feszült figyelemmel követik a FED vezetőinek szavait. Amikor határozottan az inflációról beszéltek, az elemzők megrettentek. Korábban ugyanis az amerikai jegybanki szerepeket betöltő intézmény elnöke még úgy nyilatkozott, hogy a pénzromlás egy misztérium. Ezt a sejtelmes mondatot jobban szerették a befektetők, mert azt jelezte, hogy a FED nem tart még egyértelműen a pénzromlás emelkedésétől, csak kivár, figyeli a folyamatokat, vagyis kisebb eséllyel lesz erősebb kamatemelés.

Miért félnek az inflációtól?

Ha összesítve nézzük az államok, a lakosság és a vállalatok adósság-állományát, akkor Japánban ez a GDP négyszerese, de az Egyesült Államokban, Európában, Kínába, vagy Dél-Koreában is a GDP kérésfélszerese. Ha lesz infláció, és kamatot kell emelni, akkor minden fontos gazdasági övezetben minden adóscsoportnak intenzíven nőnek az adósságterhei. Mint anno a Lehman-válság előtt a jelzáloghiteleseknek. Akkor ráadásul a lakáshitelek mindenféle termékbe be voltak csomagolva, ebből nagy baj lett. A jegybankok tanultak ugyan az akkori válságkezelés során elkövetett hibákból, de ha megjelenne egy nagyobb infláció, abból azért gyorsan baj lenne. Kocsi János becslése szerint,

ha az Egyesült Államokban bejelentenének egy 4 százalékos inflációs szintet, akkor harmadával eshetne vissza a tőzsde.

Pánikra nincsen ok, de azért az figyelmeztető, hogy a kamatok emelkedése idején mindig sokkal rosszabbul teljesítenek a tőzsdék, mint a kamatok csökkenése idején. Az Egyesült Államokban 1962 és 1981 között emelkedett a kamatkörnyezet, ekkor évente átlagosan 3,56 százalékkal drágult a tőzsde, 1981 és 2017 között pedig csökkentek a kamatok, ekkor évente 11,42 százalékkal lépett feljebb a Dow Jones. A cash-flow termelő eszközök kamatcsökkentés idején hátszélben vitorláztak, ha megindul a kamatemelkedés, akkor ellenszélbe kerülnek.

Mi a jó befektetés ilyenkor?

Túlhevültség

Mikor lehet veszélyes a túl gyors növekedés? Akkor, amikor a mérhetetlen kapzsiságból már eszement reakciók fakadnak. Figyelmeztető jel, mikor már féktelen a felvásárlási aktivitás. Vagy, amikor olyannyira indokolatlan az optimizmus, hogy dollármilliókért kel el pusztán egy domainnév, mint a dotcom-lufifújás idején. De ezt lehetett tapasztalni a Lehman-válság előtti években is. amikor őrült tempóban fejlesztették a befektetési házak a teljesen összegabalyodott pénzügyi termékeket.

Hajdu Egon szerint a folyamatnak egyértelműen a kötvénypiaci eszközök lesznek a vesztesei és a részvénypiacon maradhatnak a jó növekedésből fakadóan jobb befektetési lehetőségek. Kocsi János is alapvetően részvénypiaci megoldásokat javasol, de azért a kötvénypiacon is lát lehetőségeket, így az

  • inflációkövető papírokat,
  • a lejáratig megtartott, rövid és közepes futamidejű, magas hozamú vállalati és államkötvényeket,
  • valamint azon országok, így például Oroszország és Brazília államkötvényeit, ahol még lefelé várhatóak a kamatok.

A nem kötvényjellegű eszközök közül inflációs környezetben is jó lehet

  • az ingatlan-fejlesztés,
  • a szűkös nyersanyagokra, például egyes fémekre fogadni, hiszen ezek sem cashflow-termelő eszközök, amelyek profitálnak a világgazdasági kereslet bővüléséből,
  • illetve mindig jó befektetések lehetnek a klasszikus menekülő eszközök, például az arany, a svájci frank.

A részvénypiacon is sok befektetés kínálkozik. Például a pénzügyi papírok, a technológiai élenjárók (cégek és országok), de a gazdaság-politikai sikereket elérők is.

Pénzügyi papírok

Inflációs környezetben elsőként a pénzügyi szektor juthat eszünkbe. A bankok ilyenkor többet tudnak keresni, hiszen magasabb a kamatmarzs, a folyószámlákon kamatmentesen ott tartott pénzek befektetésével is többet profitál a bank. A jó állapotban levő európai bankok folyamatosan drágulnak, többségük remek eredményeket is produkált 2017-ben. Ráadásul a befektetők körében az európai bankok kicsit el voltak felejtve, pedig az eurózóna gazdasága jó, és a bankszektor még mindig nyomott árazású szektor. Valóban vannak még problémás eszközök, de egy fellendülő eurózónában van esély a portfóliók kitisztítására. Hasonlóképpen a biztosítóknak sem árt, ha a hatalmas biztosítási tartalékok kamattal fialtathatóak.

GettyImages-100014977
Fotó: Bloomberg / Getty Images Hungary

Technológiai papírok

A tőke mindig szeret odamenni, ahol valami érdekes dolog történik, vagyis mostanában elsősorban a technológiai forradalom irányába – mondja Kocsi János. De melyek is az említett felforgató technológiák? Leginkább azok, amelyek átrajzolnak egész iparágakat. Rengeteg példát lehet felsorolni. A megdöbbentő az, hogy előretekintő P/E mutatókkal vizsgálva, ezek a szektorok nem is drágák. (P/E = részvény árfolyama és az egy részvényére jutó adózott nyereség hányadosa.) Van persze bizonytalanság, hogy melyik technológia melyik cége fog valóban befutni, de a kockázatokat porlasztó, tematikus alapokban érdemes lehet megvenni a következő "felforgató sztorikat":

  • az elektromos autó,
  • a 3D-s nyomtató,
  • a robotizáció,
  • a mesterséges intelligencia,
  • az internet of things,
  • a sharing economy,
  • az orvostudomány megannyi forradalmi újdonsága,
  • a blockchain

De hol keressük a felforgató papírokat, milyen országokban érdemes az infláció emelkedése idején körülnézni? Mely országokban történik valami izgalmas a technológia világában? Ilyen lehet

  • Japán, amely élen jár a technológiában, mesterséges intelligenciában, és a tőkepiaca egyre egészségesebb, kezd megszűnni a jen árfolyama és a Nikkei tőzsdeindex között a korábbi túlzottan erős korreláció,
  • Dél-Korea, a KOSPI tőzsdeindex ugyan már jelentős emelkedésen van túl, de még így is a legvisszafogottabban árazott (az előremutató P/E mindössze 9-es) fejlett piac, miközben a gazdaság nagyon tudásközpontú, nagyon innovatív. Ahogy Kocsi János mondta, igaz Észak-Korea nagy kockázat, de ha a helyzet rosszra fordul, akkor a dél-koreai részvénybefektetésünk lesz a legkisebb gondunk,
  • Kína, ez egy sok kockázatot is hordozó, félig kapitalista, félig tervutasításos, „véleményes” piac, de vannak pozitív változások, és Kínában is egyre hangsúlyosabbak a hightech iparágak.

Politikai sikerek

Kocsi János egy másik megközelítése szerint azoknak az országoknak a tőzsdéin is érdemes körbeszimatolni, ahol értelmes irányba megy a gazdaság irányítása. E szempontból sikeres

  • India. Egy drága piac, de látszik a növekedési potenciál. Ha van olyan, hogy „olcsó húsnak híg a leve”, akkor India a „drága húsnak, sűrű a leve” esete. Hiszen gyors a növekedés, egyszerre nő a GDP, a fogyasztás és a lakosság létszáma is. Narendra Modi elnök jól szorítja vissza a feketegazdaságot, például kivezette a legnagyobb címletű rúpiákat, modernizálja az államigazgatást, digitalizál, a tartományi adóbeszedést felváltó központi begyűjtés is hatékonyabbnak bizonyult.
  • Franciaország. Európán belül most Emmanuel Macron hajtja végre a legizgalmasabb reformokat. Gerhard Schröder német kancellár tíz évvel ezelőtti receptjét követi, aki azzal alakította nagyon válságállóvá a német gazdaságot, hogy sokkal rugalmasabbá tette a munkaerőpiacot. Amikor jött a válság, a rugalmasabb munkaerő miatt úgy dolgozott kevesebbet Németország, hogy a legtöbb embernek megmaradt a munkája, csak kevesebb napot dolgozott. Így a válság alatt sem nőtt meg a német munkanélküliség, a francia munkaügyi reformok rendkívül sokat segíthetnek a francia gazdaság hatékonyságának.
  • Argentína. A tőkepiac örök fekete báránya is jó passzban van most. 130 éve ez az ország volt a világ második legnagyobb gazdasága, a XX. századot aztán nemes egyszerűséggel elbukta, átaludta, de végre megint jó hírek érkeznek. A Merval tőzsdeindex nagyon hasít, és a két éve beiktatott olasz származású elnök, Maurizio Macri úgy hajt végre reformokat, hogy közben nem csökkent a népszerűsége, és komoly nemzetközi elismertség övezi. Népszerűségében azért talán szerepet játszhat szíriai származású felesége, Juliana Awada is, akinek több százezer Facebook-követője van és tavaly a világ legszebb first ladynek választotta egy spanyol bulvárlap.

Kondratyjev, a mágus

Nyolcvan éve halt meg Nyikolaj Kondratyjev orosz közgazdász, aki még az első szovjet öt éves tervek kapcsán publikálta azóta is érvényes elméletét a K-hullámokról, amelyeket ma már a tudósról elnevezve Kondratyjev-ciklusnak nevezünk. Röviden az elméletről: a világgazdaságban a nagy válságok után körülbelül 40-50 évig mindig van egy hosszabb felívelő ciklus. Kondratyjev elmélete több mint két évszázada működik, és ha hihetünk neki, akkor most is egy felívelő szakaszban vagyunk.

  • 1790-1837 – az első Kondratyjev-ciklusban a gőzgépek táplálták a gyors ipari fellendülést, amit 1837. május 10-én a világ eddigi legnagyobb pénzpiaci összeomlása zárt,
  • 1837- 1873 - a második ilyen szakaszban a vasútfejlesztések és az acélipar volt a nagy növekedés motorja, ami aztán az 1873 és 1879 közötti nagy pánikba és elhúzódó recesszióba torkollott,
  • 1880-1929 - a harmadik Kondratyjev-ciklusban az elektromosság és a vegyipar fejlődött, de az 1929 és 1933 közötti amerikai eredetű válság ezúttal is megakasztotta a növekedést,
  • 1933- 1973 - a negyedik Kondratyjev-ciklusban az autóipar és a műanyagipar forradalmasította a világot, csak aztán 1973 októberében belefutottunk az olajkrízisbe,
  • 1974-2008 - ebben, az immár ötödik érában az informatika és a kommunikációs technológiák forradalmasították a világot, végül becsapott a Lehman Brothers csődje és a pénzügyi krízis,
  • 2010- most a hatodik Kondratyjev-ciklus fellendülő szakaszában vagyunk, az egészségügyi, a környezetvédelmi és az úgynevezett felforgató technológiák tűnnek a fő motornak, vagyis például, a biotechnológia és a nanotechnológia.