Semjén vadászat közben nem politikus?

Pár hete már lehet olvasni arról, hogy Semjén Zsolt, a KDNP elnöke, országgyűlési képviselője, miniszterelnök-helyettes hogyan vadászgatott helikopterrel Svédországban több millió forintért, egy magyar üzletember meghívására. Semjén Zsoltról látszólag lepereg az egész probléma, legutóbb például az Indexnek magyarázta nagy lelkesen, hogy semmi gond nincs azzal, ha üzletemberek rendszeresen olyan vadászutakra viszik, amiket ő maga nem engedhetne meg magának (vagy a felesége nem engedne meg neki, ez azonban részletkérdés), mert

Éppen ezért nemhogy nem baj, ha elfogadja ezt az ajándék vadászatot (egy olyan üzletembertől, aki az elmúlt években több százmillió forint állami pénzt nyert el a szállodáira), de be sem kell vallania a vagyonnyilatkozatában, sőt, azt se kell tudnia, hogy pontosan mennyiért is lövöldözte a rénszarvasokat.

De igaza van Semjén Zsoltnak? Tényleg kaphat Magyarország miniszterelnök-helyettese óriási ajándékokat, ha azt mondja, abban nem politikusként részesült? Megnéztük, milyen szabályok érvényesek a politikusok lekenyerezésére. Amit találtunk, az meglehetősen elkeserítő. 

A szabály, hogy nincs szabály

Bármennyire is hihetetlennek tűnik, de Semjén Zsolt érvelése – miszerint ő nem politikusi minőségében kapott több millió forint értékű ajándékokat a helikopteres rénszarvas-vadászatok formájában – a politikusok ajándékozására vonatkozó magyar szabályok szerint elfogadható érvelés. Ezt ugyanis, bármennyire is fontos témának tűnik (mert nagyon kevés választja el a az ajándékozást a vesztegetéstől), egyetlen magyar törvény egyetlen paragrafusa szabályozza. Ez az Országgyűlésről szóló törvény, amelynek 87. §-a kimondja, hogy

A képviselő képviselői megbízatásával összefüggésben nem fogadhat el olyan ajándékot vagy más ingyenes juttatást, amely a mindenkori képviselői tiszteletdíj egyhavi összegét meghaladja. A képviselői tiszteletdíj 1/12-ed részének megfelelő értékhatárt meghaladó értékű ajándékokról és ingyenes juttatásokról a képviselő – a vagyonnyilatkozata részeként – kimutatást köteles vezetni.

Semjén országgyűlési képviselő és miniszterelnök-helyettes, mindezért havi bruttó 1 101 900 forint fizetést kap, vagyis egy 4-5 millió forintos vadászat bőven meghaladja a tiszteletdíjának egyhavi összegét. Igen ám, de a törvény cselesen úgy fogalmaz, hogy a képviselői megbízatásával összefüggésben kapott ajándékokról kell elszámolnia – a vagyonnyilatkozatban is így hívják a rubrikát, ahová be kellene írni az ilyen ajándékot.

Persze ez egy óriási kiskapu a korrupciónak, hiszen ezen az alapon mi tartja vissza a különböző, állami pénzekre vagy kegyekre vágyó üzletembereket, hogy nem politikusi minőségükben mondjuk vitorláshajókat adjanak a vitorlázó politikusoknak (akikből van egy pár, ugye), vagy luxusautókkal kenyerezzék le az azok iránt vonzódó törvényhozókat, akik persze azt szigorúan nem politikusi minőségükben vezetnék? 

Ligeti Miklós, a Transparency International (TI) Magyarország jogi igazgatója szerint nem igazán értelmezhető Semjén Zsolt azon érvelése, hogy nem politikusként vadászott állami támogatásokat kapó üzletemberek kontójára. Az ugyanis sem jogilag, se más szempontból nem egyszerű eldönteni, hogy egy politikus mikor nincs politikusi minőségében. Sőt, amellett is lehet érvelni, hogy 

Persze ha kiderülne, hogy Farkas József, a Semjén Zsoltot vadásztató üzletember a miniszterelnök-helyettes gyerekkori cimborája, és már fekete rigóra is együtt vadásztak légpuskával a hátsó kertben, csak véletlenül az egyikük állami pénzeket nyerő üzletember lett, másikuk pedig kormánytag, akkor nem lenne olyan gyanús, hogy vajon Farkas szeretné-e e lekötelezni vendégét az ajándékkal. De nem ez a helyzet, Farkas és Semjén csak 2012 óta vadásznak együtt.

Éppen ezért a TI szerint fölmerül a vesztegetés gyanúja, emiatt feljelentést is tettek. Persze azt a nyomozó hatóságnak kellene kiderítenie, hogy Semjén politikusi minőségében is résztvevője volt-e a vadászatoknak, nem csak szenvedélyes vadászként, azaz a vadászat többmilliós költségeinek a megfizetését a működése körében és nem magánemberként fogadta el, ez pedig elég nehéz.

Azáltal, hogy Farkas József állta a vadászatok alkalmanként 4-5 millió forintot kitevő árát, Semjén Zsolt  ajándékot kapott, amit Ligeti szerint akkor is be kellett volna írnia a vagyonnyilatkozatába, ha arról Semjén úgy gondolja, nem képviselői minőségében kapta.

Hiszen a vagyonnyilatkozatban olyan dolgokat is be kell vallani, amelyeket jellemzően magánemberként használ egy politikus, például a nyaralója értékét. Sőt, Semjénnek nemcsak hogy be kellett volna vallania a vadászatokat, de adóznia is kellett volna utánuk, ám arról semmiféle tudomásunk nincsen, hogy ennek a kötelezettségének eleget tett-e. Ezért a TI felkérte az adóhatóságot is, hogy vizsgálja ki az ügyet.

Amit szabad Jupiternek

Az Országgyűlésről szóló törvényen kívül még egy helyen szabályozzák azt, hogy köztisztviselők milyen ajándékokat fogadhatnak el, de ez inkább egy ajánlás, mint számonkérhető törvény. Ez a Magyar Kormánytisztviselői és Állami Tisztviselői Kar Hivatásetikai Kódexe, amelynek külön fejezete van azzal a címmel, hogy

Nem fogadunk el ajándékokat.

Ez a szöveg nagyjából egy fogadalom, amelyben például azt fogadják meg a magyar kormány tisztségviselői, hogy

• „tartózkodunk minden olyan ajándék elfogadásától, amely esetében vélelmezhető az ajándékozó munkavégzésünkkel kapcsolatos befolyásolási szándéka”;
• „nem kérünk és nem fogadunk el olyan ajándékot, előnyt, meghívást, szolgáltatást vagy bármely más, számunkra, családtagjaink, rokonaink, barátaink, vagy velük érzelmi, politikai, gazdasági vagy más érdekszövetségben lévő személyek, vagy az általunk támogatott szervezetek számára ígért előnyt, amely munkánkkal vagy munkahelyünkkel bármely módon is összefüggésbe hozható”;
• és hogy „lekötelező mértékű ajándékot senkitől, semmilyen körülmények között nem fogadunk el.”

Ez utóbbit a biztonság kedvéért definiálja is az etikai kódex: „Lekötelező mértékűnek tekintjük azokat az ajándékokat, amelyeket saját jogszerű jövedelmünkből, szokásos életvitelünk fenntartása mellett azok reális piaci árán nem lennénk képesek megvásárolni magunknak.” Vagyis egy helikopteres luxusutazás valószínűleg ilyen lekötelező mértékű ajándék, főleg, hogy Semjén Zsolt szerint a felesége nem engedné meg, hogy a saját pénzét erre költse, úgyhogy feltételezhetően a miniszerelnök-helyettes ezt nem engedhetné meg magának.

mert ők a magyar törvények szerint nem számítanak közszolgálati tisztviselőknek és nem is tagjai a Magyar Kormánytisztviselői Karnak. Vagyis ezek a gyönyörű szabályok, amelyeket Semjén Zsolt egyértelműen megsértett, az államtitkároktól lefelé minden magyar kormányzati dolgozóra vonatkoznak, a kormány tagjai viszont úgy szegik meg őket, ahogy csak akarják.

Világ Semjénjei, vadászgassatok!

Bár volna alapja, hogy felháborodjunk a laikusként teljesen értelmetlen magyar szabályozáson vagy annak majdnem teljes hiányán, be kell látni: a politikusok ajándékozása, utaztatása szinte mindenhol egy elég lazán szabályozott terület. Ez nem teljesen véletlen, hiszen a szabályokat nagyrészt a politikusok hozzák, akik szeretnek drága ajándékokat kapni és ingyen utazgatni, ezért hacsak a politikai érdek úgy nem kívánja, direkt úgy írják meg a politikusok ajándékozására vonatkozó szabályokat, hogy azokat semjéni könnyedséggel lehessen kijátszani.

Sok országban például a képviselők ajándékozását is csak egy etikai kódex szabályozza, mint nálunk a köztisztviselőkét. Ezek néha egész részletesen rögzítik, hogy mekkora ajándékot lehet elfogadni és mit kell csinálni, ha ennél értékesebb dolgokat akarnak a kedves képviselő vagy szenátor úrhoz vágni, bár az összeg eléggé változik. A brit képviselőknek csak 650 font  (230 ezer forint) felett kell bevallaniuk a vendéglátást, az ausztráloknak 300 ausztrál dollár (durván 100 ezer forint) a limit, az Európai Parlament képviselőinek pedig elvileg 150 euró (53 ezer forint) fölött nem illene elfogadniuk ajándékokat. 

Hasonló ajánlások a kormánytagokra is vonatkoznak, az Egyesült Királyság minisztereinek például nem illene semmilyen ajándékot elfogadniuk, bár a brit szabály is elválasztja a „miniszteri minőséget" a normál emberitől, ami, mint fentebb kifejtettük, elég bajos. De, ahogy már említettük, mindezek csak ajánlások, a korrupcióellenes szervek pedig az Egyesült Államoktól az EU-n át Ausztráliáig meg szokták állapítani róluk, hogy nem elég konkrétak, és több bennük a kivétel, mint a szabály. 

Mindez persze nem jelenti azt, hogy politikusok nem kerülhetnek nagy bajba ajándékok miatt. Elég csak az izraeli miniszterelnök, Benjamin Netanjahu esetére gondolni, aki ellen pont azért nyomoznak, mert nagy összegű ajándékokat fogadott el egy izraeli–amerikai üzletembertől, amiért a gyanú szerint cserébe politikai szívességeket tett. Hogy hogyan buktak bele politikusok Svédországtól Japánig, arról itt olvashat részletesebben. 

(Borítókép: Magyar Nemzet)