Bige László elindult összeszedni 200 millió dollárt

2018.05.04. 08:31
Ha helyesek a Global Capital nemzetközi tőkepiaci portál értesülései, Bige László Nitrogénművek Zrt. nevű péti műtrágyacége éppen 200 millió dollárnyi (mintegy 52 milliárd forintnyi) kötvényt próbál kibocsátani. Öt éve is csinált ilyet, de akkor sokkal jobb volt az üzleti környezet a műtrágyaiparban. Szokásos ügylet vagy harc a túlélésért?

A Global Capital kötvénypiaci híroldal úgy tudja, hogy a péti Nitrogénművek Zrt. refinanszírozni szeretné 200 millió dolláros kötvényadósságát. Bige László cége még 2013-ban bocsátott ki 200 millió dollárnyi hétéves kötvényt, amelyre nagyon magas, 7,85 százalékos dollárkamatot ígért.

Ennek kigazdálkodásához igencsak pozitív működési környezet kellett volna. A baj csak az, hogy a nagy fejlesztések után a műtrágyaárak éppen lefelé indultak, és a tervekben szereplő 20-30 milliárd forint éves profit helyett a Nitrogénművek utolsó ismert üzleti évében (2016-ban) már csak 1 milliárd forint profitot termelt.

Kitolt lejárat

A korábbi kötvény 2020-ban futott volna ki. Ha ez a mostani tranzakció sikeres lesz, akkor a megint csak hétéves program 2025-ig nyúlik.

a kamat azonban nem sokat csökken,

vagyis nem igazán adja vissza az azóta bekövetkezett hozamcsökkenési trendet, a szaklap szerint most is 7 százalék feletti várható.

Roadshow

Bige László öt éve a BNP Paribas és a Raiffeisen Bank International segítségével szervezte a kötvénykibocsátást, és a Global Capital úgy tudja, hogy most is velük, illetve az amerikai JP Morgannal járta körbe a fontosabb pénzügyi központokat, így volt találkozó a befektetőkkel Londonban, Frankfurtban, Zürichben, Genfben, Bécsben, Budapesten és New Yorkban is.

Viharok

A legnagyobb titokban kezelt tőkepiaci tranzakció azonban azért rettentő érdekes, mert a műtrágyapiacon komoly vihar dúl, mi is írtunk a Gazdasági Versenyhivatal (GVH) izgalmas vizsgálatairól. A hazai szereplők többségét érintő legfrissebb versenyhivatali eljárás árkartellt gyanít, Bige László szerint viszont az immár negyedik különböző vizsgálat zaklatásnak minősül.

Iparági forrásaink szerint azonban még a kartellvizsgálat is csak a felszín, és több olyan folyamat is zajlik a hatalmas piacon, ami a vizsgálatoknak ugyan nem tárgya, de mégis azokhoz kapcsolódik.

Bige kontra Csányi

A történet hátterében alighanem továbbra is az ország leggazdagabb emberei, Csányi Sándor OTP-vezér és Bige László Nitrogénművek-tulaj feszülnek egymásnak.

Két fontos kérdést mindenképpen megfogalmaztak az elkövetkező hónapok kapcsán a beszélgetőpartnereink:

  • Bírja-e a teljesen eladósodott Nitrogénművek, vagyis Bige László a műtrágyapiac nehézségeit?
  • Teljesülhet-e Csányi Sándor régi vágya, és a befolyása alá vonhat egy nagy regionális műtrágyagyárat?

Refinanszírozási kényszer

Kezdjük az előbbi kérdéssel! Vajon miért kellett Bigének a kötvényprogramját megújítania? Magától az érintettől ezt nem tudtuk megkérdezni, talán éppen a nemzetközi road-show miatt nem értük el, de a cégregiszter azt jelzi, hogy a hazai piac többségét lefedő pétfürdői óriáscég jelentősen eladósodott.

A Nitrogénművek kötelezettségállománya a 2013-as kibocsátás idején 74,4 milliárd forint volt, 2016-ban már 112, 2 milliárd forint. Ráadásul a Nitrogénművek forgalma a 2013-as 151,4 milliárd forintról, 2016-ra 93,8 milliárd forintig apadt.

A fő baj azonban nem ez, hanem a már említett megcsappant jövedelmezőség. Az 1,1 milliárd forintra olvadt 2016-os adó előtti eredmény tizede-huszada csak a korábbi legjobb évek nyereségének. (Cikkünk megjelenése után azt az információt kaptuk, hogy a 2017-es Nitrogénművek-nyereség érdemben magasabb, 10 milliárd forint körüli összeg lehet.) Csak feltételezni lehet, hogy ilyenkor nem a legkönnyebb kitermelni a nagy hitelt, talán ha 2025-ig időt nyer Bige, akkor számára kedvezőbben alakulnak a folyamatok.

Csányi ugrásra készen

Azt nem gondoljuk, hogy Bige László legfőbb üzleti ellenfele, Csányi Sándor nagyon bánkódna vetélytársa pénzügyi nehézségei miatt, de még az is lehet, hogy kifejezetten örül ennek. Ő ugyanis az alacsony árak miatt belépési esélyt szimatolhat.

Az árak eróziója ugyanis természetesen érinthette a környék többi gyártóját is. Csányinak még mindig nincsen műtrágyacége, pedig az övé az ország messze legnagyobb agrárcége, az évi 250 milliárd forintos forgalmú nádudvari KITE (Kukorica és Iparnövény Termelési Együttműködés) Zrt.

Pedig a pletykák szerint Csányi csak az elmúlt években legalább két céget, egy szerb és egy horvát gyártót is kóstolgatott már.

Pancsova és Kutenya

A meg nem valósult ügyletek részleteit nem ismerjük, de azt fontos tudni, hogy a műtrágyaüzletben a legfontosabb input a gáz. Csányi nemcsak az OTP első embere, de a Molban is alelnök. A környék műtrágyacégei pedig mind kapcsolódnak valamiképpen az olajóriáshoz.

  1. A magyar Nitrogénművek egykoron a Mol tulajdonában állt.
  2. A horvát versenytársat, a kutenyai Petrokemiját az INA látja el olykor nagy veszekedések után földgázzal, az INA-t pedig a Mol irányítja.
  3. A szerb, azon belül pancsovai (Vajdaság) Azotara cég pedig a magyar FGSZ Földgázszállító Zrt. vállalkozás magyar–szerb gáztranszferüzletéből kapja az energiaforrást, az FGSZ is Mol-tulajdonú.

A MET is felbukkant

Arról, hogy Csányi Sándor vagy a KITE érdeklődött volna a műtrágyagyártók iránt, nem jelentek meg korábban cikkek, sőt utóbbiról most kifejezetten azt hallottuk, hogy nincsen a közvetlen terveiben egy műtrágyacég felvásárlása, de arról, hogy a 40 százalék erejéig ma is Mol-tulajdon MET energiakereskedő cég már méregette a horvát Petrokemiját, publikus információkat is lehet találni. Úgy tudjuk, hogy a KITE, amelyik korábban a Nitrogénművektől vette a műtrágyát jelenleg román, szerb, horvát, osztrák, ukrán és orosz, de olykor még lengyel műtrágyát is vásárol.

A közeljövőben nagy átalakulások jöhetnek, azt is érdemes figyelni, hogy Bige finanszírozási terve sikerül-e, de azt is, hogy bejelentenek-e valami nagy dealt a műtrágyapiacon.