Vendel
7 °C
19 °C

Néha úgy érzed, mintha két valóság létezne?

Több infó

Támogasd a független újságírást, támogasd az Indexet!

Nincs másik olyan, nagy elérésű online közéleti médiatermék, mint az Index, amely független, kiegyensúlyozott hírszolgáltatásra és a valóság minél sokoldalúbb bemutatására törekszik. Ha azt szeretnéd, hogy még sokáig veled legyünk, akkor támogass minket!

Milyen rendszerességgel szeretnél támogatni minket?

Mekkora összeget tudsz erre szánni?

Mekkora összeget tudsz erre szánni?

Jött háromezer tehén repülővel, aztán még sok ezer hajóval

000 QJ1VU

Egy éve tart a katari blokád. A szövevényes konfliktus mára nagyjából úgy egyszerűsödött le, hogy Szaúd-Arábia, az Egyesült Arab Emírségek, Bahrein és Egyiptom megszakított minden légi, vízi, szárazföldi és kereskedelmi kapcsolatot Katarral, a kicsi, de elképesztően gazdag gázállammal, ami azonban új csatornákat találva, és persze rengeteg pénzt beleölve ennek ellenére is talpon tudott maradni. A blokád kellemetlenségeket ugyan okozott Katarnak, de a világ leggazdagabb államának életét egyáltalán nem bénította meg az összehangolt támadás, miközben sok szempontból riválisai jártak rosszul. Külföldön tovább folytatódik a kemény pénzekbe kerülő PR-versengés.

Egyik napról a másikra vezették be a blokádot

A konfliktus alapjai még többek között odáig nyúlnak vissza, hogy a mindössze 11 ezer négyzetkilométeres Katar valódi különutas politikát folytatott Hamad bin Khalifa ász-Száni emír alatt, aki egyik legfontosabb céljának tűzte ki, hogy kivezesse az országot a szaúdiak árnyékából és regionális, de akár világszinten is értelmezhető szereplővé váljon. A katari külpolitika szempontjából kedvezőtlenül alakuló arab tavasz után Doha pozíciói gyengültek, és amikor 2013 júniusában az önként lemondó Hamadról 33 éves fiára, Tamím emírre szállt a hatalom, a szaúdiak azt várták, hogy újra nagyobb befolyásuk lehet Katar felett.

Egy éve aztán robbant a korábban is érlelődő konfliktus Katar és a Szaúd-Arábia mellett álló három másik arab ország között, aminek közvetlen előzménye egy, a katari emírnek tulajdonított, de valójában meghekkelt nyilatkozat volt. Tavaly június 5-én Szaúd-Arábia, az Egyesült Arab Emírségek, Bahrein, valamint Egyiptom megszakította diplomáciai kapcsolatait Katarral, amivel szemben gazdasági blokádot is bevezettek. Lezárták a légterüket, a kikötőiket és a Szaúd-Arábiával közös szárazföldi határt is Katar előtt – állítólag még 12 ezer tevét is visszatereltek a sivatagban a katari oldalra.

A blokádot kezdeményező országok azt állították, hogy Doha terroristákat támogat, együttműködik Iránnal, és például az al-Dzsazíra pánarab tévén keresztül beavatkozik a belügyeikbe, forradalmi hangulatot szít. A katari vezetés tagadta az ellene felhozott vádakat. A kvartett tíznapos ultimátumot adott Katarnak 13, nem éppen könnyen betartható követeléssel, köztük például az al-Dzsazíra és egy török támaszpont bezárásával. A katari vezetés ezeket nem teljesítette, de a helyzet nem fajult el jobban, nagyjából beállt egy patthelyzet, miközben új csatornákon folytatódott ez a kemény hatalmi játszma az Öböl-menti országok között. Ennek hátterét bővebben itt fejtettük ki>>>

Sokba került, de talpon maradt a gazdaság

A katari-szaúdi határ felé vezető, egy éve még tömött út mára már kihalt, az utolsó benzinkutat is bezárták. Viszont Doha központjában kevés érezhető a blokádból, amivel az Economist szerint Katar megtanult együtt élni. Nincsen áruhiány, a polgárok nem érzik a mindennapokban a blokádot, még erősödött is az emír támogatottsága, ráadásul a helyiek és az országban dolgozó külföldiek viszonya is javult.

Az elszigetelési kísérlet egyéves évfordulójához közeledve az IMF egy jelentésében kockázatokkal, de „átmenetinek" értékelte a blokád gazdasági hatásait, amihez az is kellett, hogy a központi bank és a katari állami befektetési alap becslések szerint 40 milliárd dollár értékben pumpált pénzt a gazdaságba az embargó kivédéséhez. A katari gazdaság valójában gyorsabban növekedett 2017-ben, mint a legtöbb szomszédos országé, és 2018-ban ennél is jobban teljesíthet. A GDP 2,1 százalékos növekedést tudott elkönyvelni a 2016-os 2,2-höz képest.

Jöttek a légitehenek

A blokád miatt Katar kénytelen volt hamar új kereskedelmi útvonalakat kiépíteni Kuvait, Omán, valamint Irán és a Dohát kisegítő Törökország felé, számos terméket pedig légi úton beszerezni. A blokád első napjaiban nagyon jellemző volt, hogy a fogyasztók tájékoztatására nem volt elég idő, a sokszor török, görög, vagy iráni élelmiszerek arab címke nélkül, az eredeti csomagolásban kerültek fel a polcokra. Aztán minden beállt, normalizálódott, a katari állam eltökélten küzd azért, hogy az állampolgárok semmit se érezzenek a balhéból, minden költséget és feladatot átvállalnak.

Az általunk hallott dohai beszámolók szerint meglepő módon, egy évvel a blokád kezdete után valamiképpen még ma is élnek Katarban a blokádországokból származó üzletemberek. Pedig a szankciók erősek és kölcsönösek: van például egy katari hatóság, amelynek a felügyelői azonnal büntetnek, ha egy élelmiszerboltban szaúdi eredetű árú van, rövid átmenet után a boltosok már nem adhatták el a maradékot, azt azonnal ki kellett vonni a forgalomból, és a szabályok elvileg a harmadik országban átcsomagolt árura is kiterjednek.

Mindez egyszerre nehézség és esély is Katarnak. „A dohai üzleti világ szenved és profitál is a blokádból” – mesélte forrásunk. A katari cégeknek nehézséget okozott a szaúdi beszállítók kiváltása, de „rá is lehetett nyitni” olyan területekre, ahol korábban a szaúdiak voltak jó helyzetben. Az alacsony bázishoz képest 2018 első negyedévében megháromszorozódott Katarban a helyi eredetű termékek forgalma, és rengeteg pénz árán, de számos területen sikerült önellátóvá válnuk. Erre az egyik leglátványosabb példa a Dohától 50 km-re északra kiépített óriási tejgazdaság volt, ahova

a blokád kezdetén repülővel szállítottak több mint háromezer tehenet az Egyesült Államokból, azóta pedig további több mint 3 ezer ezer állat érkezett hajóval.

Katar már nemcsak a szaúdi tejtermékeket tudta teljesen kiváltani, hanem a tervek szerint hamarosan 14 ezer tehén tejéből exportra is jut majd, miközben a Bloomberg szerint a tejgazdaságból a katariak és a turisták kedvelt látványossága vált.

Az emír pozíciója erősödött

A Guardian szerint a katari uralkodó család pozíciója még meg is erősödött a külső ultimátumok hatására a 2,6 milliós országban, ahol csak nagyjából 313 ezren katari állampolgárok, a lakosság többsége külföldi vendégmunkásokból áll. Tamím körül a korábbinál erősebb személyi kultuszt is próbáltak kiépíteni, például a felhőkarcolókra felrakott óriási képmásokkal. A befelé fordulás, és a kifelé is szóló PR keretében számos nagyszabású kulturális fejlesztésbe kezdtek.

Katarban élő forrásainktól azt is hallottuk, hogy a Dohában maradó külföldiek egységesen nevetségesnek tartják a blokádot és teljes mellszélességgel támogatják az emírt. Dohában az expateknek amúgy sem volt rossz a megítélése, de akik ebben a helyzetben is kitartottak, immár kifejezetten népszerűek lettek a helyiek körében.

A legnehezebb azoknak, akiknek rokonaik élnek egy másik országban

A Dohában dolgozó, vagy legalábbis ott gyakran megforduló katari és magyar üzletemberektől kapott helyzetjelentéseink alapján ez a big picture, de azért közben egy kicsit minden megváltozott és kellemetlenségek is észlelhetők. Például:

  • Katar polgárai nehezebben utaznak külföldre, a szomszédos légtereket is ki kell kerülniük,
  • sok öböl menti, vagy ázsiai sportversenyt, például katari és szaúdi csapatok meccseit már semleges helyszíneken kell megrendezni, de Katar a 2022-es foci vb megrendezéséhez ragaszkodik,
  • a térség több országában céget irányító expat vezetők ma már nem tudnak például katari és dubaji vezetői posztokat egy személyben ellátni,
  • a szaúdi-katari közúti határátkelőhelyekre létrehozott korábbi infrastruktúra (benzinkutak, bevásárlóközpontok) elnéptelenedett, életképtelenné vált,
  • a szaúdi élelmiszeripari termékek eltűntek, a katari boltok polcain azonnal török, görög, iráni áru jelent meg,
  • a katari hatóságok az Egyesült Arab Emírségek bankjait devizapiaci zavarkeltéssel is megvádolták.

A legnehezebb azoknak az embereknek az élete, akik ezerféle kapcsolattal, házassággal, vagy más rokoni szállal fűződnek Bahreinhez, az Emírségekhez, vagy Szaúd-Arábiához – ők csak harmadik országban tudnak velük találkozni, mint anno a németek a Balatonnál. Miután emberi jogi aktivisták a 2022-es futballvébé bojkottjára is felszólítottak korábban, amiért nagyon sok munkás halt meg az építkezések alatt, a civil szervezetek emberi jogi téren előrelépéseket láttak 2017-ben, és a családok blokád miatti szétszakítása ellen felszólalt többek között a Human Rights Watch és az Amnesty International is.

Miután Dubaj, Abu-Dzabi, Rijád, a bahreini főváros Manáma, vagy Kairó repterei nem indítanak járatokat Dohába, ezért a kerülőútvonalként szóba jövő Maszkat (Omán) és Kuvaitváros reptereinek a forgalma megnőtt, és például a török Turkish Airlines is nyert a helyzeten. A katari légiforgalomban az is nehézség, illetve pluszköltség, hogy mindig minden gépnek keletre kell elindulnia, hogy kikerülje a szaúdi légteret. Viszont a Qatar Airways állami légitársaságnak már 11 új nemzetközi célpontja van, 200 repülőt vásárol a Boeingtől 20,2 milliárd dollár értékben, és beszerez az Airbustól is 37 darabot az új A350-1000-esekből.

Mindenki külföldön kampányolt maga mellett

A helyzet nem csak a térséget, de az egész világot megmozgatta, már csak azért is, mert mindkét oldal erőteljes PR-kampányba kezdett a saját igaza mellett. Ennek elsődleges célpontja az Egyesült Államok, és a Trump-kormányzat volt.

Sokan úgy vélik, hogy a szaúdiak úgy érezték, zöld utat kaptak a Katar elleni fellépéshez, miután Donald Trump tavaly a blokád megkezdése előtt nem sokkal Szaúd-Arábiába látogatott. Trump az első reakcióiban magáévá is tette a szaúdi álláspontot, de több magas rangú tisztviselő, például James Mattis védelmi miniszter és Rex Tillerson akkori külügyminiszter is figyelmeztetett, hogy sérülhetnek az amerikai érdekek a Közel-Keleten. Trump álláspontja is változott idővel, ősszel már késznek mondta magát segíteni a Kuvait által felajánlott közvetítésben, és áprilisban is a válság megoldását ígérte a Fehér Házba látogató katari emírnek.

Miközben a blokádot megindító országokban is nagyon fontos amerikai érdekeltségek vannak, Katarban van az al-Udeid légibázis, ami az Amerikai Középső Parancsnokság főhadiszállása. Ez egy biztosítékot is jelent Dohának, ezért a katari vezetés gyorsan további kétszáz házat és szórakoztatóegységeket húzott fel az itt szolgáló tiszteknek és családjuknak. Úgy tudni, hogy Katar az Egyesült Államoknak szóló PR-ra 1,5 milliárd dollárt költött, és hasonló összeget szánhattak a maguk népszerűsítésére a szaúdiak is. Katar washingtoni lobbistákra is közel annyi pénzt költött, mint előtte négy év alatt összesen.

Az Economist szerint a szaúdiak azt remélték, hogy Mike Pompeo új amerikai külügyminiszter kinevezésével új lökést kaphatnak a törekvéseik. Pompeo Rijádban járva viszont az embargó feloldását sürgette, és Washington több közös hadgyakorlatot is lemondott az Öböl-menti országokkal. Habár amerikai külügyi források azt is hozzátették, hogy Washington nem fogja a végletekig erőltetni, hogy a négy ország hagyjon fel a blokáddal, egy amerikai tisztviselő pedig azt mondta, hogy

„a katariak nem tökéletesek, de egyik Öböl-menti arab szövetségesünk sem."

Az Egyesült Államok egyik aggodalma az, hogy a szunnita arab államokat tömörítő Öböl-menti Együttműködési Tanács (GCC) országai a blokád miatt nem tudnak egységfrontot alkotni Iránnal szemben, amire Washington az atomalku felmondása után újabb szankciókkal akar nyomást gyakorolni. A hattagú tanácson belül – aminek a blokádot bevezető négy ország közül Egyiptom nem tagja – ugyanis Kuvait és Omán sem állt bele Katar elszigetelésébe, hanem sokkal inkább közvetíteni próbált a válság alatt. A blokád után Katar teljes körűen helyreállította diplomáciai kapcsolatait Szaúd-Arábia nagy térségbeli riválisával, a síita Iránnal, aminek légterét használhatják a gépei, és amivel egyébként is egy kontinentális talapzaton helyezkednek el a gázmezői.

A fegyvervásárlások is felpörögnek

Katar a válság egy éve alatt sok országgal javította a kapcsolatait, komolyan felfejlődött a török, a görög, az ausztrál áruforgalom, az emír és a kormány tagjai rengeteg megállapodást jelentettek be, török kereskedelmi iroda nyílt Dohában, illetve Katar beszállt a vnukovói (Moszkva) reptérbe is. Versenyfutás indult afrikai, elsősorban az Afrika Szarvánál lévő közeli országok szövetségéért is, de ezek közül sokan óvatosan próbáltak egyensúlyozni, vagy a lehető legtöbb hasznot húzni a helyzetből.

A Katari Különleges Erők és az Egyesült Nemzetek közös haditengerészeti gyakorlata Dohában 2018. február 28-án.
A Katari Különleges Erők és az Egyesült Nemzetek közös haditengerészeti gyakorlata Dohában 2018. február 28-án.
Fotó: Anadolu Agency

A kialakult helyzetben talán szívesen maradnának sokan semlegesek, de aki például az Egyesült Arab Emírségekkel és Katarral is szeretne jóban lenni (például a rengeteg vendégmunkása miatt), az inkább az Emírségeket választja. Jordániából, illetve Egyiptomból például nagyon sokan dolgoznak az Öbölben, például a szállodaiparban, és Egyiptom egyértelműen hitet tett Dubaj mellett, de Jordánia is bezáratta a katari al-Dzsazíra tévé jordán irodáját.

A diplomáciai szkandernak az is része volt, hogy az érintett országok számos nyugati fegyverüzletet ütöttek nyélbe, vagy jelentettek be.

A szaúdiak még Trump tavalyi, a blokád bejelentése előtti látogatásakor 110 milliárd dolláros listát kaptak az Egyesült Államoktól – amiből nem mindent vásároltak végül meg –, Katar pedig egy év alatt 20 milliárd dollár értékben tett ajánlatot 96 új harci gépre, amiket az Egyesült Államoktól, Nagy-Britanniától és Franciaországtól szerez be. Pont a héten érkezett az a hír is, hogy a Le Monde szerint a szaúdi király Emmanuel Macron segítségét kérte, akadályozza meg Katart abban, hogy megvegye a legmodernebb orosz légvédelmi rendszert, az Sz-400-at – amit Rijád decemberben rendelt meg.

Közben pedig a BBC szerint csúcsra jár egy netes botháború is, amiben a Katart dicsőítő tweetek és a #movingforward, és #Qatarstronger hashtagek versengenek a Katart támadó, Tamím emírt „Az Öböl Kadhafijának" nevező közösségi médiás posztokkal.

Nem látszik a vége

A konfliktus láthatóan nem csillapodott, miközben az is látszik, hogy a blokádot bevezető négy országnak nem sikerült elérnie, hogy Katar elfogadja a követeléseiket, és azt sem, hogy Tamím emír megjárja a Kanosszát Szaúd-Arábiában, ahogy arra néhány nyilatkozatukban utaltak is. Bahrein külügyminisztere a CNBC szerint azt mondta, kezdettől azt várták, hogy Tamím elmegy majd Rijádba, ahol feltehetően nemcsak Szalmán királlyal, hanem a blokád mögött sejtett Mohamed bin Szalmán trónörökössel is találkozott volna. A kilátásokról a bahreini külügyminiszter azt mondta, nem lát arra esélyt, hogy a katari válság hamarosan megoldódjon.

A Foreign Policy szerint mindenesetre Katar a blokádtól függetlenül, Bassár el-Aszad szíriai elnök térnyerésével is kevésbé támogatott már szélsőséges csoportokat Szíriában. Geopolitikai értelemben Szaúd-Arábia pedig úgy tekintheti, hogy a kedvezőtlen gazdasági hatások kivédésén dolgozó dohai vezetés a korábbinál kevésbé tud aktív lenni Líbiában, Jemenben, Irakban vagy éppen Egyiptomban, ahol korábban sokszor rivális csoportokat támogattak.

Viszont a magasabb olajárak miatt az erős szénhidrogéniparral bíró Katar mostanában is csak erősödött anyagilag. Az olajár a blokádállamokat is segítette, de ők azért inkább pórul jártak, mert árucikkeiket nem tudják immár eladni a gazdag szomszédnak, amelyik ezt könnyedén pótolta. A blokád eddigi kudarcán felbőszült Szaúd-Arábia azonban nem fúj visszavonulót, sőt, még egy olyan ötletről is cikkezett az Öböl-menti sajtó, hogy a szaúdiak Katart egy egyiptomi cégekkel kiépíttetett csatorna segítségével leszakítanák a szárazföldről, sőt, még egy atomtemetőt is a közelben alakítanának ki.

A Katarban élők is úgy látják, hogy maga a konfliktus az Öböltérség dominanciájáról szól, és egyáltalán nem látszik a megoldás. Katar azt is állította, hogy ellenfelei megkeresték, ha lemond a 2022-es futball világbajnokság megrendezéséről, akkor hajlandóak tárgyalni a blokád befejezéséről, amiről Doha természetesen hallani sem akart.

Borítókép: Tehenek érkeznek Budapestről a katari Baladna farmra 2017. július 12-én. Fotó: AFP.