Aliz
6 °C
14 °C

Őrült sebességgel pumpálták át az EU-s pénzt a szoftverfejlesztő csalók

2018.07.04. 10:11

8,7 milliárd forintot, pontosabban 28,3 millió eurót kérNE vissza 

az OLAF egy valószínűleg magyar szervezésű, nagy léptékű uniós pénzlenyúlási ügyben, áll a 24.hu szerint az általuk megszerzett jelentésben. Az Indexen legutóbb itt írtunk az ügyről, a cikkben megtalálja az összes érintett céget is. 

Ez így lényegesen kisebb mint az OLAF által bemutatott legnagyobb ilyen épp zajló magyar ügy, Tiborcz István, Hamar Endre és a magyar önkormányzatok Elios-ügye, de azért így is a legjelentősebbek közt lehet. 

A mostani ügy egy, a lap által meg nem nevezett nagy innovációs támogatás lett volna elvileg, csak nem úgy sikerült az OLAF szerint, ahogy kellett volna, mivel 31 részprojektnél kellett utólag nyomozni Magyarországon, Lengyelországban és Szerbiában is. 

Magabiztosan próbálták meg a legegyszerűbb lenyúlást, 3300 hamis nyilatkozat

Eredetileg egy névtelen bejelentő információi alapján kezdett el nyomozni az OLAF még 2015-ben. Két, innovációs programokra pályázó céget akartak megvizsgálni, a Pillar Europa Kutatási és Oktatási Nonprofit Kft.-t és a BME-Infokom Innovátor Nonprofit Kft.-t (mai nevén már csak Infokom Innovátor). A két cég irányítói, Walter János és Szabó Sándor egyébként is közeli üzleti partnerek voltak a Céginfo szerint. 

Lehet, hogy Szemereyék is csipegettek

Az vizsgált projektek döntően informatikaiak, és az egyikben a lap szerint konzorciumvezetőként feltűnt a Waberer's-Szemerey Logisztika Kft. is. Utóbbi érintettsége azért lenne érdekes, mert idén áprilisig Matolcsy sokadik rokonának, Szemerey Lórándnak a tulajdonában állt, egy bizonyos Szemerey Loránd jelenleg is cégjegyzésre jogosult vezető a Céginfo szerint. 

A vállalat annyit közölt cikkünk megjelenése után az Indexxel, hogy: "A vállalatot érintő nyomozás vagy feljelentés nem történt az ügyben. A hivatal megkeresésére a WSZL mindössze egy nyilatkozatot adott ki a szóban forgó projekttel kapcsolatban, további megkeresés nem érkezett."

Az említett cégek számos elcsalt projekttel mentek rá a kétséges minőségű innovációra, a kiterjesztett valóság alapú felhasználói útmutatók kifejlesztésétől például a közösségi háló által ajánlott pénzügyi termékek rendszeréig, írja a lap. Azt nem írják, hogy ezekből mi valósult meg vagy esetleg melyiket használja bárki is, de az biztos, hogy eljátszották a legegyszerűbb trükköt:

kibéreltek egy 190 fős irodát Budapesten, Bár papíron hátrányosabb helyzetű régióban végezték a munkát. 

A vezető bűnözők annyira könnyelműek voltak, hogy emailben utasították a dolgozókat, hogy az ellenőrzésekkor menjenek le "a vidéki megvalósítási helyszínekre", hogy ne tűnjön fel, hogy Budapesten dolgoznak a valóságban.  A 31 projekt keretében összesen több mint 3300 hamis, munkaszerződésbe foglalt nyilatkozatot találtak, ami szerint az alkalmazottak vagy fejletlenebb régiókban dolgoztak, vagy onnan kapták az utasításokat távmunkásként. 

2,9 milliós gép 18 millióért

A lap szerint egy másik módszerrel is érdemi uniós pénzt sikerülhetett ellopni, ez pedig a feladatok felesleges kiszervezése volt. Pontosabban mesterséges alvállalkozói láncokat hoztak létre papíron, aztán a nap végén túlárazott munkabérként vagy másként ki lehetett venni új cégekkel pénzt a hálózatból.

De volt, aki mintha csak simán kamuszámlával lopott volna. A pályázatokban érintett BiFarma Kft. például azt próbálta elhitetni, hogy készpénzben 44 ezer eurót és 12,8 millió forintot (nagyjából összesen így 26 millió forintot) fizetett egy szerb beszállítójának. Csak ilyen nem történt, írja a lap a jelentésre hivatkozva. Vagy például a BiFarma valamiért egy hongkongi offshore cégen keresztül rendelt szoftvert egy olyan lett cégtől, aminek ez egyáltalán nem is volt profilja.

Vagy például a Fujitsutól vett egy cég négy szervert darabonként 2,9 millió forintért, továbbadta ezeket egy másiknak, majd a furcsa lánc végén szintén a vizsgált hálózathoz tartozó Euronet Zrt. már 18 millió forintért vehette meg ezeket. Az Euronet saját bevallása szerint informatikai cég, akik napi szinten foglalkoznak hasonló berendezésekkel, írja a jelentés alapján a lap. Ezért is érdekes, hogy például miért fizettek 39 millió forintot azért, hogy a Hírközlési és Informatikai Tudományos Egyesület (HTE) írjon nekik tanulmányokat a következő témákban: 

mikrofonfajták, hang- és zajfelismerő megoldások bemutatása, hang-, beszéd- és zajfelismerés a gyakorlatban.

Talán azért, mert a HTE a tanulmány elkészítésével az Euronet szegedi székhelyével megegyező címre bejegyzett Exicom Rendszerház Kft.-t (jelenleg Alienline néven fut Keresztúri István Róbert cége) bízta meg nettó 20 millió forintért. Az OLAF szerint ráadásul ez csak pénzvisszaosztás lehetett, a középiskolás szintű témakörökben megírandó tanulmányokat végül a HTE csinálta. 

A két tanulmány megírása 38+55 munkaórát emésztett fel a HTE-nél, tehát óránként több mint 400 ezer forintjába került az uniós polgároknak a mutatvány. Az Euronet egy másik cégnek 48 millió forintot fizetett bizonyos okosszemüvegekkel kapcsolatos tanulmányokért, itt 324 ezer forint volt az órabér.

Hamar munka ritkán jó

Az OLAF 2016 őszén a helyszínen razziázott a Pillarnál és a BME-Infokomnál, de addigra két fontos laptopon az információkat már speciálisabb, helyreállíthatatlan törléssel megsemmisítették. De ezzel együtt is sikerült elég információt összegyűjteniük, hogy nyomozást javasoljanak a magyar ügyészségnek, és mintegy 9 milliárd forintnyi uniós támogatás visszakérését javasolják.

Az OLAF végső, hivatalos felhívása 2017. december 29-én ért a Legfőbb Ügyészségre Polt Péterékhez, hogy nyomozzunk a két említett cég után. Az ügyészség idén január 9-én nyomozást rendelt el különösen jelentős vagyoni hátrányt okozó hűtlen kezelés bűntettének gyanúja miatt, és a NAV Bűnügyi Főigazgatóságának Központi Nyomozó Főosztályát bízták meg a nyomozással. Sajnos viszont úgy tűnik, hogy a nyomozást nem sietjük el, hiába kaptunk kézhez egy részletezett anyagot. Hiszen ezidáig, tehát fél év alatt még senkit nem hallgattak ki a nyomozók, válaszolta az ügyészség a lap kérdésére.  

Köszönjük, hogy minket olvasol minden nap!

Ha szeretnél még sokáig sok ilyen, vagy még jobb cikket olvasni az Indexen, ha szeretnéd, ha még lenne független, nagy elérésű sajtó Magyarországon, amit vidéken és a határon túl is olvasnak, akkor támogasd az Indexet!

Tudj meg többet az Index támogatói kampányáról!

Milyen rendszerességgel szeretnél támogatni minket?

Mekkora összeget tudsz erre szánni?

Mekkora összeget tudsz erre szánni?