Szilvia
5 °C
16 °C

Lex reptér: törvény, ami az egész magyar gazdaságot veszélyezteti

138482213
2018.07.07. 08:08 Módosítva: 2018-07-07 08:26:35
A politika sokszor alkalmaz testreszabott jogalkotást. Nem szép dolog, de olyanra még nem nagyon volt példa, hogy egyetlen ad hoc ügy kezelése miatt a gazdaság egy fontos jogintézményét, a felszámolást veszélyeztetnék a képviselők.

Magyarországon éppen zajlik a 2019-es költségvetés vitája, ennek a farvizén pedig egy egészen furcsa törvénymódosítás is esélyt kaphat.

ha valakinek már jogerősen elrendelik a felszámolását, de kifizeti a vitatott számlát, akkor megszűnik ellene a felszámolási eljárás.

Az Országgyűlés előtt fekvő javaslat látszólag egy pozitív, a cégek továbbélését segítő újítás. Valójában azonban nem az, hanem

  • teljesen kiüresíti a felszámolási eljárások hazai intézményét
  • jelentősen rombolja az üzleti bizalmat
  • a tisztességes vállalkozásokat sújtja
  • és óriási előnyt ad a számlákat nem fizetőknek.

Kivéve a gyevi bírót

Magyarországot sokszor éri az a vád, hogy az országban nem a törvényeknek van hatalma, hanem a hatalomnak vannak törvényei. Ismerjük ezeket a sztorikat, megváltozik egy közterületi reklámcég tulajdonosa, és amint NER-közeli lesz a cég, számára kedvezően változik a közterületi hirdetés szabályozása.

Ha valami ad hoc helyzet alakul ki, pillanatok alatt elkészülnek a testreszabott jogszabályok: lex Mol, lex CEU, lex Patyi.

A jelenlegi költségvetési törvény vitájában azonban felbukkan egy olyan törvénymódosítási terv, amelynek tényleg egészen extra következményei is lehetnek, a politikai mintha szeretné kiüresíteni a felszámolási eljárásokban eddig meglevő elrettentő, vagy szankcionáló elemet.

Mi a felszámolások célja?

Felszámolásokról írni nem hálás, nem olvasóbarát feladat, nem is merülnénk el a részletekben.

Mindenesetre, ha egy gazdasági társaság nem hajlandó, vagy nem képes kifizetni a beszállítói jogos számláit, vagyis a valós gazdasági teljesítés után befogad, nem vitat bizonyos számlákat, de azokat nem rendezi, akkor a beszállító bizonyos felszólítási rend után felszámolási eljárást kezdeményezhet a cég ellen.

Ha ez megindul, akkor a cégnek még mindig van lehetősége a felszámolási eljárás egyes szakaszaiban fizetni, erre az ügyet tárgyaló bíró is felszólítja, de ha ezek után sem fizet, sokat kockáztat, mert az adós fizetésképtelenségét megállapító jogerős végzéssel párhuzamosan elrendelik a felszámolását is.

Csak hitelezői jóváhagyással

Ha pedig ez a végzés megszületik, akkor az adós csak akkor kerülheti el a jogutód nélküli megszűnést (a felszámolást), ha kifizeti a hitelezőnek az érintett számlát és a hitelező is hozzájárul az eljárás megszüntetéséhez.

Ennek az az oka, hogy a hitelezőnek többféle ki nem fizetett számlája is lehet, de az is lehet, hogy ő valójában további hitelezők érdekeit is képviseli. Vagyis az adós sokat kockáztat azzal, ha a jogerős végzésig húzza a nemfizetést, és csak amikor már nagyon szorul a hurok, amikor a bíróság is a hitelezőnek adott igazat, akkor fizeti ki az érintett számlát.

A Parlament előtt fekvő javaslat elfogadásával éppen ezt a tisztességtelen magatartást legalizálnák.

Vita a reptéren

A vicc az, hogy a jogszabály-változtatás mögött egy teljesen konkrét vita állhat. Ezzel menekülhetne meg a felszámolás elől, a 2012-ben bedőlt Malév egyik utódcége, a Malév Ground Handling (GH) Zrt. A földi kiszolgálást végző állami vállalat a cégadatok szerint súlyos anyagi helyzetben van, a milliárdos állami tőkesegítség ellenére adósságai és jogvitái vannak.

A történet hosszú és szövevényes, de a lényeg röviden az, hogy az Ítélőtábla néhány hete jogerősen megállapította a cég fizetésképtelenségét és elrendelte a társaság felszámolási eljárásának a megkezdését.

Amint a Malév GH ezt megtudta, gyorsan kifizetette a tartozását a Budport Kft. nevű versenytársának, amely az eljárást kezdeményezte, csakhogy az nem engedte ki a felszámolási eljárásból, mert egyéb követelései is vannak az adóssal szemben.

Különös jogi helyzet alakult ki, mert a hitelező engedélye nélkül a Fővárosi Törvényszék mégis megszüntette a felszámolási eljárást, és így életben tartotta az egyébként évek óta sok százmillió forint veszteséget felhalmozó állami céget. A Budport Kft. a megszüntető végzés ellen fellebbezett.

Nagyon úgy tűnik, hogy a politika, egy félresikerült jogszabály-módosítással kíván egérutat adni a Malév-utódcégnek.

Jogi ötletbörze

Az állam, vagyis a Magyar Nemzeti Vagyonkezelő ugyanis tavaly ősszel milliárdokat pumpált a Malév GH-ba, és rendkívül kínos lett volna az MNV vezetőinek, ha a cég néhány hónappal a tulajdonosi tőkejuttatás után felszámolás alá kerülne. Ezt próbálhatták valakik egészen furcsa eszközökkel megelőzni.

Jó eséllyel maga a Fidesz vezetése sem tudja, hogy mit akarhattak lenyomni a kormány és a képviselői torkán. Jelenleg ugyanis éppen a 2019. évi költségvetési törvény van a Parlament napirendjén.

Június 19-én Semjén Zsolt KDNP-s miniszterelnök-helyettes volt a benyújtó és Varga Mihály pénzügyminiszter az előadó, mindenesetre megérkezett a törvényjavaslat, amelyben egy jogtechnikai csoda látszódott.

A költségvetési törvénybe bekerült egy javaslat, amely szerint a csődtörvényt is módosítani kell.

Csakhogy a módosításnak az égvilágon semmi értelme nem volt, az egyik mondatban – értelemmódosítás nélkül – felcserélték volna a szavak sorrendjét. Nyilván senki nem szúrta ki a költségvetési törvényben ezt a furcsaságot, amely vélhetően mindössze arra kellett, hogy megnyíljon a jogi lehetőség ahhoz, hogy a csődtörvényhez is lehessen módosítókat benyújtani.

Majd a döbbenet

Július 4-én aztán értelmet nyert a csődtörvény kinyitása. Varju László az Országgyűlés Költségvetési Bizottságának DK-s elnöke benyújtott egy T/629/15 számú módosító javaslatot, amelyben az állt, hogy a jövőben a hitelező hozzájárulása nélkül is meg lehet szüntetni a felszámolási eljárást a felszámolás jogerős elrendelése után, amennyiben azt még nem tették közzé a cégközlönyben.

Varju László, a Költségvetési Bizottság elnöke elmondta, hogy a módosító javaslatot a kormánypárti képviselők javasolták, Szűcs Lajos a bizottság alelnöke nyújtotta be, a többiek megszavazták, formálisan a módosító Varju László nevével került be.
Nyilván a furcsa módosításról keveseknek eshetett le, hogy pont van egy ilyen folyamatban levő ügy, a Malév GH esete, amikor a felszámolást már elrendelték, de a bíróság azt még nem hirdette ki. Természetesen a módosító alapján a törvényt már a folyamatban levő ügyekre is alkalmazni kellene.

Miért káros?

Elsőre nem is hangzik rosszul. Az állam meg akarja menteni egy cégét, mindezt célzott jogszabállyal megteszi. Mi ezzel a gond? Talán a legjobban egy távolabbi példával érthető meg a helyzet.

Amikor a vendéglátóiparban a pincér a 10 sört és 6 unikumot megivó baráti társaságnak 12 sörről és 8 unikumról viszi ki a számlát, az azért különösen visszatetsző, mert a csalással nem kockáztat semmit.

Senki nem fogja hívni a rendőrséget, ha a társaság „vakon” fizet, akkor elteszi a pincér az extrát, ha pedig utánaszámol, akkor legfeljebb annyi történik, hogy a társaság kifizeti a valós számlát. Mennyivel korrektebb lenne, ha ki lenne írva: „amennyiben hibát talált a számlán, a vendégünk volt”.

Visszafordítva mindezt a törvényjavaslatra,

ha azt elfogadná a Parlament, akkor a jövőben semmi nem fenyegetné a beszállítóit túráztató, a számlákat ki nem fizető, a körbetartozást kialakító cégeket.

Azok hosszú hónapokkal elnyújthatnák a fizetést, egyszerűen csak végig kell csinálniuk a felszámolási eljárást, és ha véletlenül elmarasztalják őket, és jogerősen megállapítják a fizetésképtelenségüket és elrendelik a felszámolásukat, akkor mindenfajta jogkövetkezmény nélkül elég lesz gyorsan utalni.

Kockázat

Megszűnne a felszámolások fenyegetése, szankciójellege, vagyis az adós még a fizetésképtelenséget megállapító és a felszámolását elrendelő jogerős végzést követően is elkerülheti a felszámolási eljárást, csak gyorsan igazolnia kell, hogy a követelést megfizette.

Vagyis a jövőben senki nem motiválná a cégeket arra, hogy a számlákat esedékességkor fizessék ki, nem maradna a törvényben visszatartó erő, mindenki hátrányos jogkövetkezmény nélkül hónapokkal elhúzhatná a számlái kifizetését.

Ez beláthatatlan következményekkel járna, az adósok folytatólagos rosszhiszemű magatartását támogatná.

A hitelezőket pedig sok költségbe és bürokráciába tolná, hiszen minden egyes lejárt tartozásra külön felszámolási eljárást kellene kezdeményezniük.

Egy mulasztás miatt valaki, vagy valakik indokolatlanul fellazítanák a magyar gazdaság amúgy sem acélos fizetési fegyelmét, ami a jóhiszemű gazdasági szereplőknek nem lehet érdeke. Érdemes lesz figyelni tehát a költségvetési szavazást, mert van tét, és egyszer talán annak a kivizsgálása is megérne egy misét, hogy mi is történt pontosan. A költségvetéssel és az azt megalapozó törvénnyel kapcsolatban július 20-án várható a végszavazás.

Köszönjük, hogy minket olvasol minden nap!

Ha szeretnél még sokáig sok ilyen, vagy még jobb cikket olvasni az Indexen, ha szeretnéd, ha még lenne független, nagy elérésű sajtó Magyarországon, amit vidéken és a határon túl is olvasnak, akkor támogasd az Indexet!

Tudj meg többet az Index támogatói kampányáról!

Milyen rendszerességgel szeretnél támogatni minket?

Mekkora összeget tudsz erre szánni?

Mekkora összeget tudsz erre szánni?