Újabb óriási büntetést kapott az EU-tól a Google
További Gazdaság cikkek
- Visítozva rohant a NAV egységei elől a Reszkessetek, betörők! sztárja
- Mind elbuktuk, pedig százmilliókat ért volna ez a hat szám
- Nincs több pánik a törött kütyük miatt: itt a MediaMarkt válasza
- Újraindult az olajszállítás a Barátság kőolajvezetéken
- Munkaidőn kívül buktatott le egy adóellenőr egy karácsonyfadíszeket áruló vállalkozót
Rekordösszegű, 4,3 milliárd eurós (1400 milliárd forintos) büntetést szabott ki a Google-ra szerdán az Európai Bizottság, amiért az amerikai internetes gigavállalat visszaélt erőfölényével az Android operációs rendszert használó okostelefonokon és tableteken.
A Bizottság szerint a Google megsértette az uniós versenyszabályozást azzal, hogy előírta a telefongyártóknak, csak akkor kerülhet az androidos készülékeikre a hivatalos Google Play alkalmazásbolt, ha egyúttal a Google keresőjét teszik alapértelmezetté, és csak az ő appjait telepítik előre (amúgy maga az Android bárki által felhasználható, nyílt és ingyenes platform, így akár azt is megtehetnék a gyártók, hogy anélkül használják, hogy a Google alkalmazásait telepítik).
A Google már bejelentette, hogy fellebbezni fog a bizottság döntése ellen.
Ahogy a cég az Indexnek is eljuttatott, szűkszavú közleményében írja: „Az Android több választási lehetőséget teremtett mindenki számára, nem kevesebbet. Az erős verseny klasszikus sajátosságai közé tartozik az élénk ökoszisztéma, a gyors innováció és a csökkenő árak. Fellebbezni fogunk a Bizottság döntése ellen.” A Google vezérigazgatója, Sundar Pichai pedig egy blogposztban tiltakozik a döntés ellen, amelyben azt írja, hogy az Android és a Google nem leszűkítette, hanem pont hogy bővítette a választási lehetőségeket, és hosszasan ecseteli, hogy az Android milyen szuper program, a Google pedig milyen szuper cég, amelyet az Európai Bizottság alapvetően félreért.
A Google most már évente kapja a nagyobbnál nagyobb büntetéseket az Európai Bizottságtól: tavaly 2,4 milliárd euróra bírságolta a Google-t egy másik ügyben, amiért a cég visszaélt a keresőszolgáltatások piacán élvezett fölényével úgy, hogy közvetlenül a keresések találati oldalán megjelenő, tehát további kattintás nélkül látható, kiemelt ajánlatokon keresztül a saját vagy az általa preferált termékeket részesíthette előnyben, a versenytársakét pedig hátrébb sorolta a találatok között.
Az európai uniós szabályok értelmében a trösztellenes bírság összege az érintett cég éves árbevételének 10 százalékát is elérheti. A Google anyavállalatának, az Alphabetnek a tavalyi bevétele 110,9 milliárd dollár volt, ez alapján pedig a mostani rekordbüntetés egyesek szerint akár még visszafogottnak is mondható. A Google-nél viszont valószínűleg nem ezt gondolják.
Szakértők szerint az ügy tovább fokozhatja a feszültséget az Egyesült Államok és az Európai Unió között a bizottságot vezető Jean-Claude Juncker és Donald Trump amerikai elnök jövő heti találkozója előtt.
Arról, hogy az Európai Bizottságnak mi a baja a Google-lel és a hasonló technológiai cégekkel, bővebben olvashatnak az EU versenyjogi biztosával, Margrethe Vestagerrel készült interjúnkban.