Pandora, Gabriella
-3 °C
3 °C

Kétszázezer új lakás hiányzik a magyar ingatlanpiacról

DBZOL20180824010
A 2008-as válság kirobbanása után csaknem 10 évnek kellett eltelnie, hogy valamelyest magára találjon a magyar építőipar, most viszont már a munkaerőhiány jelenti az újabb kihívást. A csok és az 5 százalékos lakásáfa hatása jól kimutatható a számokon, óriási hajrában próbálják befejezni projektjeiket a cégek a kedvezményes időszakon belül. A 2007-es csúcstól még manapság is messze elmarad minden ingatlanpiaci mutató. Nagy szükség lenne felújításokra, és új lakásokra is.

A családi otthonteremtési kedvezmény kibővítésének 2015-ös bejelentését követően megugrott a folyamatban lévő építkezések és a kiadott engedélyek száma is. 2017-ben csaknem 136 ezer folyamatban lévő építkezést regisztrált a statisztikai hivatal, ami viszont még mindig nem éri utol a 2007-es csúcsot (nagyjából 159 ezer), azonban a 2009-es szintet már felülmúlja.

Ezzel egyébként alapvetően nincs is baj, mert a válság előtti ingatlanpiaci fellendülést részben a fenntarthatatlan devizahitelezés tette lehetővé. Viszont a hazai lakásállomány állapota a KSH legfrissebb erre vonatkozó, 2015-ös kutatása alapján hagy kívánnivalót maga után, ezért fontos hogy minél több új lakás épüljön.

Még a kiadott engedélyek sincsenek a válság előtti szinten. 2017-ben 38 ezer engedélyt adtak ki, ami csaknem hatezerrel kevesebb, mint ahány projektnek zöld utat adott az állam 2008-ban. A közeljövőben ráadásul lehet majd egy kisebb lassulás, aminek az az oka, hogy a fejlesztők a jelenlegi projektjeiket akarják befejezni, amíg még érvényes a kedvezményes, 5 százalékos áfa, ezért a munkaerőhiánnyal és építőanyag-drágulással nehezített helyzetben ezekre fókuszálják az erőforrásaikat.

Mindez egyébként a számokon is meglátszik: 2018 júliusában az KSH friss adatai szerint az építőipari termelés 38 százalékkal meghaladta az egy évvel korábbit, aminek elsősorban az az oka, hogy a most induló építkezések közül a családi házak, ikerházak és a kisebb társasházak építését még be lehet fejezni 2020-ig. Az ingatlan.com elemzése szerint emiatt 2020-ban várhatóan kevesebb új lakást adnak át mint 2019-ben, de a legnépszerűbb régiókban 2021-től ismét növekvő pályára kerülhetnek a lakásépítések.

A KSH friss adataiból egyébként az is kiderül, hogy jelenleg messze nem épül még elegendő lakás: 2013 és 2017 között összesen közel 48 ezer új lakást adtak át, ami a 2008 és 2012 között megépült több mint 112 ezres lakásszámnak kevesebb mint a fele.

Ezekkel a számokkal az iparágban sem elégedettek: Világgazdaság az Építési Vállalkozók Országos Szakszövetségének elnöke, Koji László egy iparági konferencián tavasszal azt mondta,

az elmúlt években 150 ezer új lakás épült a szükséges 350 ezer helyett, és csak 150-180 ezret újítottak fel, holott 400 ezret kellett volna.

Az épített lakások fajtáját tekintve nem látszik nagy változás az arányokban. A legtöbb újonnan épülő lakás földszintes vagy egyemeletes (vagyis valószínűleg családi ház, sorház, ikerház), kisebbsége pedig legalább 2 emeletes társasház. Az adatok alapján az 5-10 emeletesek építése még nagyon messze van a válság előtti szinttől: míg 2009-ben 61 ilyen épület készült el, 2016-ban és 2017-ben csak 19, majd 17.

Koji úgy értékelt, a hazai építőipar legnagyobb problémája az alacsony hatékonyság, hiszen Ausztria ugyanannyi foglalkoztatottal közel hatszor több termelési értéket tud előállítani, mint Magyarország.

Emlékeztetett rá, hogy az elmúlt tíz évben alig volt szükség az építőipari szolgáltatásokra, így a fizetőképes kereslet megjelenése időzavarba hozta a magyar építőipart. Ennek következtében most olyan piaci helyzet állt elő, amely ki fogja kényszeríteni, hogy a szükséges mértékben javuljon a magyar építőipar hatékonysága.

A következő ábrán az is látszik, az eladott új lakások aránya az összes eladott lakáson belül még 2011-ben is magasabb volt, mint 2017-ben.

Az ábra alapján az is kiderül, hogy országosan a használt lakások piaca már elérte a 2008-as szintet. 

Az ingatlan.com elemzése szerint az új lakások árának emelkedése a kiegyensúlyozatlan piaci tényezőkkel magyarázható. “Tapasztalataink szerint sok helyen, például a fővárosban nem épül annyi új lakás, amennyire kereslet lenne. Közben pedig fogynak a társasház- vagy családiház-építésre alkalmas telkek” - fogalmazott Balogh László. 

Borítókép: a BudaPart Gate építkezése Budapesten, a Kopaszi-gáton. Fotó: Balogh Zoltán / MTI.

Köszönjük, hogy minket olvasol minden nap!

Ha szeretnél még sokáig sok ilyen, vagy még jobb cikket olvasni az Indexen, ha szeretnéd, ha még lenne független, nagy elérésű sajtó Magyarországon, amit vidéken és a határon túl is olvasnak, akkor támogasd az Indexet!

Tudj meg többet az Index támogatói kampányáról!

Milyen rendszerességgel szeretnél támogatni minket?

Mekkora összeget tudsz erre szánni?

Mekkora összeget tudsz erre szánni?