Orbán és Erdogan együtt hódítaná meg Afrikát

Kedden török-magyar üzleti fórumot szervezett a Magyar Nemzeti Kereskedőház a budapesti Marriott hotelben a két ország 150 vállalkozásának részvételével. A rendezvényen beszél többek között Orbán Viktor miniszterelnök, Recep Tayyip Erdogan török államfő, Szijjártó Péter külügyminiszter, de felszólalt Ligetfalvi Gábor, az MNKH vezetője, és Adnan Polat, az Orbán-családhoz üzletileg is közel álló török nagyvállalkozó is.

A fórum apropója leginkább az volt, hogy

de a vezetői beszédekből mélyebb, más területekre átívelő gazdasági együttműködés is kirajzolódott. Az MNKH közleménye szerint a kooperáció elsődleges célja a két ország vállalkozásai közötti üzleti és befektetési kapcsolat fejlesztése. A magyar és a török kkv-k között dinamizálni szeretnék az együttműködést a megfelelő jogi és gazdasági információk biztosításával, célzott partnerkereséssel és közvetítéssel. 

Orbán: Mindenki biztonságot akar

A felvezető beszédek után Orbán Viktor és Recep Tayyip Erdogan következett. A magyar miniszterelnök először Nyugat-Európáról és a nyugati világról osztotta meg gondolatait, szerinte mindenki érzi, hogy nyugaton van valami a levegőben,

egyre durvább a politikai nyelvezet, új technikák jelentek meg a politikában: például a szociális média, a kormányokat is elérő fake news-jelenség.

A nyugati középosztály nem tudott előre jutni az elmúlt évtizedekben, ráadásul mindeközben ellenőrizetlen tömegek jönnek a határok felé, tette hozzá.

Orbán szerint a globális irányítás után új korszak jön, ezt jelzi például a brexit. A bizonytalanság, ami próbára teszi a gazdaságot is, alapélmény a nyugati világban, most mindenki biztonságot akar, az európai vezetők erre keresik a választ – fejtette ki a miniszterelnök. Orbán azt mondta, a magyar kormány válasza erre a 2010 óta kifejlesztett magyar modell, ami munkahelyteremtésre, béremelésre és adócsökkentésre épül. "Tavaly 4 százalékkal nőtt a gazdaság, ez fenntarthatónak látszik, és karnyújtásnyira vagyunk a teljes foglalkoztatottságtól" – mondta.

A kormányfő szerint mindazt, amit török vendégeink látnak Magyarországon, a magyarok munkáját és teljesítőképességét dicséri, hiszen gyakorlatilag nincsenek természeti erőforrásaink, nyersanyagaink. Ezért is kulcskérdés, hogy versenyképesek legyünk; ez szerinte jól áll, de még nem vagyunk megelégedve,

A kormányfő kiemelte a magyar kormány erős parlamenti felhatalmazását (Európa egyik legstabilabbjának nevezte), és kiemelte, hogy szerencsére Törökországban is stabil a vezetés, ő pedig

bízik a a stabil kormányok együttműködésében.

A török-magyar gazdasági kapcsolatokról szólva azt mondta, Magyarországon már ma több mint 1000 ember dolgozik török cégeknél, és jó esélyünk van rá, hogy fél milliárd dollárnyi befektetés még létrejön a közeljövőben. Felhívta a vállalkozók figyelmét az Eximbankra, és arra is, hogy 5 külpiaci irodával dolgoznak Törökországban. Kiemelte, hogy Magyarország egy 500 milliós piac, és a V4 speciális szövetség tagja. Ha ez a 4 ország nem lenne EU-tag, nem lenne ma az EU-ban gazdasági növekedés, a közép-európai térség az európai gazdaság motorja – fejtegette. 

Orbán Viktor szerint a jövőre is gondolni kell, ezt segíti elő az ösztöndíjprogram, amelyben 150 államilag finanszírozott férőhelyet biztosít Magyarország török fiataloknak, Végül köszönetet mondott azért, mert Magyarország megfigyelői státuszt kapott a Nemzetközi Türk Akadémiában, és arra kérte a török üzletembereket, vigyék Magyarország jó hírét, bátorítsák a török üzleti élet szereplőit.

Erdogan: Nem úgy nézünk Magyarországra, mint külföldi országra

Orbán Viktor és után Törökország külkereskedelmi minisztere beszélt röviden arról, hogy a török gazdaság célja a magasabb hozzáadott értékű termékekre való átállás, végül Erdogan következett. A török elnök először megköszönte Áder Jánosnak a vendégszeretetet, úgy érezték magukat tegnap a feleségével, mintha a saját otthonukban lettek volna, mondta. Erdogan szerint a törökök "soha nem úgy néztek Magyarországra mint egy külföldi országra", mivel

Közép-Ázsiáig nyúló gyökereink összekötnek minket, vannak közös szavaink, népzenénk, közös identitásunk, közel 500 éves múltra visszatekintő kétoldalú kapcsolataink.

Erdogan azt mondta, hisz benne, hogy 5 év múlva már sokkal magasabb színvonalú lesz a két ország kapcsolata, de igazából már most remek, és egyre jobb a kapcsolat a két ország között. 2013 óta létrejött például vegyes gazdasági bizottság, ipari partnerségi bizottság, közlekedési bizottság, közös afrikai munkacsoport. Utóbbi segítségével

A 2013-ban a két ország között 5 milliárd dollár értékűre belőtt külkereskedelmi célt a mostani látogatáson 6 milliárdra módosították. Mint mondta, még nem egészen kielégítő a két ország közötti gazdasági kapcsolat ahhoz képest, hogy "testvérországok vagyunk", előnyt kell kovácsolni a fejlesztésre a baráti kapcsolatokból. Ebben az üzletembereknek nagy szerepük van Erdogan szerint, a török és magyar gazdaság "nem versenytársak, hanem kiegészítik egymást". Különösen a turizmus, a logisztika energetika területén lát lehetőségeket (a paksi erőműépítést külön megemlítette a törökországi nukleáris fejlesztés kapcsán), de a bankok közti együttműködést is segíteni kell, mondta.

Kiemelte, hogy Magyarország európai csomópontban található, ezért kereskedelmi bázisként tekintenek rá. A termékek raktározásában és Európába juttatásában is kiemelt szerepet szánnak Magyarországnak, céljuk, hogy az áthaladási okmányokkal kapcsolatos problémákat végérvényesen felszámolják. Az összefüggés fordítva is igaz lehet, Törökország is fontos logisztikai csomópont a Távol-Kelet és Afrika felé, ebben előrelépés is volt az infrastruktúrafejlesztés miatt, utak, hidak, repülőterek épültek az utóbbi években. A török kormány célja, hogy 500 milliárd dolláros exportjuk legyen 2023-ra, magas hozzáadott értékű termékekre fognak koncentrálni – közölte a török államfő. 

Erdogan a fórumon is megerősítette korábbi koncepcióját, miszerint a líra leértékelődése azért történt, mert gazdaságuk ellen "spekulatív és manipulatív akciók folynak", mindezt azért, mert a Szíriában foganatosított intézkedéseik "nyugtalanítanak bizonyos köröket". Pedig Törökország biztosította hogy a szíriaiak békében élhessenek azokon a területeken, amit korábban a PKK és az ISIS elfoglalt – mondta. Erdogan közölte, hogy országuk 4 millió menekültnek ad otthont, 33 milliárd dollárt költöttek rájuk a saját költségvetésükből, és európai barátaik nem tartották be a nekik tett ígéretüket: 6 milliárd eurót adtak volna, de ebből csak 1,7 milliárd érkezett meg. Ennek ellenére megküzdenek a terrorral és tartják magukat a megállapodáshoz, mondta.

Erdogan azt mondta, határtalan az eltökéltségük, hogy "megőrizzék Törökország gazdasági függetlenségét és stabilitását". Ezért új gazdasági programot hirdettek 2019-2021-re, fenntartható növekedés a cél, és kedvező jeleket mutat a gazdaság egy olyan környezetben, ahol "kereskedelmi háborúnak nevezett hadjárat során próbálják őket ellehetetleníteni". Ilyen környezetben különösen jól jön nekik, Magyarország, számítanak a támogatásunkra a vámunió és egyéb fontos ügyek kiharcolásához, mondta.

A fórumon még ezt megelőzően hivatalos minőségben felszólalt Adnan Polat is, aki amellett, hogy az Orbán-családdal üzletel, a Török Külgazdasági Kapcsolatok Bizottsága török–magyar tagozatának elnöke is. Polat elsősorban arról beszélt, geopolitikai szempontból milyen fontos egymásnak Törökország és Magyarország, és ki kell használni az egymás számára kölcsönösen előnyös elhelyezkedésből adódó lehetőségeket.

Felemlegette a két ország között 2013-ban köttetett stratégiai megállapodást, melynek lényege, hogy Magyarország a törökök számára Európa közepén fekvő logisztikai központként nagyon fontos, szerinte ezt a lehetőséget ki kell használniuk az exportra termelő török vállalkozóknak, hiszen innen kiindulva lehet elterjeszteni a közel 500 millió fős európai közösségben a török árukat.

Szerinte a magyarok számára szintén nagy lehetőség a törökökkel való kapcsolat, mivel Törökország "a világ közepén található, New York és Tokió is 16 órára van", a török gazdaság a pedig "a 9. leglényegesebb a világon". Polat azt mondta, a magyar kormány által megcélzott 5 milliárd dolláros kereskedelmi tevékenység (ami jelenleg 3,8 milliárd dolláron áll) a két ország között szerinte még túl szerény is, ennél sokkal nagyobb tempóban is száguldhatna a gazdasági együttműködés. Beszédét egy focis hasonlattal zárta Adna Polat, "jó passzt kaptunk rúgjunk gólt", mondta a török-magyar gazdasági kapcsolatokra utalva. 

(Borítókép: Recep Tayyip Erdogan török államfő a Magyar Nemzeti Kereskedőház Magyarország-Törökország Üzleti Fórumán 2018. október 9-én. Fotó: Huszti István / Index)