Áder János aláírta a túlóratörvényt

2019-től hatályba léphet a túlóratörvény, miután Áder János köztársasági elnök aláírta a parlament által múlt héten megszavazott jogszabályt.

Áder János nyilatkozatát a Köztársasági Elnöki Hivatal tette közzé csütörtökön a honlapján.

Az államfő a honlapra felkerült nyilatkozatában ismerteti, hogy a módosítást - amit az Országgyűlés december 12-én fogadott el - három szempontból vizsgálta meg.

1. Elsőként megállapította, hogy a módosítás nem ütközik az alaptörvény rendelkezéseibe, így jogszerű keretek között, alkotmányosan nem kifogásolható.
2. Másodszor összevetette az új túlóra-szabályozás rendelkezéseit más európai országokéval és megállapította, hogy számos országban - például Egyesült Királyság, Dánia, Írország, Csehország - a túlóra mértéke a magyarországival megegyező vagy azt meghaladó mértékű.
3. Harmadszor megvizsgálta, hogy a munka törvénykönyvének módosítása miként érinti Magyarország négy és félmillió munkavállalóját, csökkentek-e a munkavállalók védelmét szolgáló garanciák.

A köztársasági elnök megállapította, hogy a munka törvénykönyvének a munkavállalókat védő rendelkezései nem csorbultak, sőt, az eddiginél több túlórát csak a munkavállaló előzetes írásbeli hozzájárulását követően lehet végezni; a munkaadó nem büntetheti a munkavállalót azért, mert túlmunkát nem vállal, vagy a túlmunka vállalására vonatkozó korábbi nyilatkozatát visszavonja; a kollektív szerződések csak a munkavállaló javára térhetnek el az új szabályoktól; a túlmunkáért járó díjazást ezután is változatlan feltételekkel fizethetik ki a munkaadók; nem szűkült a szakszervezetek azon lehetősége, hogy a munkavállalóknak a kollektív szerződések révén még nagyobb védelmet biztosítsanak.

- olvasható az államfő nyilatkozatában.

Áder János hangsúlyozta: "a munka törvénykönyvének módosítása az aggodalmak ellenére sem lehet akadálya annak, hogy a munkavállalók karácsonya áldott, a két ünnep közötti időszak békés, az új esztendő pedig nyugodt legyen".

"Magyarország minden polgárának szeretetteljes karácsonyt, a család és a barátok körében örömteli perceket és boldog új évet kívánok!" - zárul a köztársasági elnök nyilatkozata.

Botrányos szavazás után tüntetések

December 12-én botrányos körülmények között szavazta meg az Országgyűlés munka törvénykönyvének Szatmáry Kristóf és Kósa Lajos fideszes képviselők által javasolt módosítását, amelyet az ellenzék következetesen rabszolgatörvénynek nevez.

A parlamenti ellenzék a szerdai ülés elején elfoglalta az elnöki pulpitushoz vezető lépcsőket, így Kövér László csellel, a saját helyéről tudta csak megnyitni az ülést. Az ellenzék végig sípszóval és szirénával tiltakozott a szavazások alatt, majd a túlóratörvény zárószavazása előtt elkezdte énekelni a Himnuszt. A fideszesek velük énekelték, majd megszavazták a törvényt. 

A túlóratörvény megszavazása után este a Kossuth téren tüntetett az ellenzék, majd azóta több demonstrációt is szerveztek. Vasárnap a Hősök teréről az Alkotmány utcába, majd az MTVA székházához vonultak a tüntetők, több ellenzéki képviselő pedig bement a székházba, hogy beolvassa az ötpontos követelését, amely például "a rabszolgatörvény" visszavonását is tartalmazta. Az ellenzéki képviselők végül nem tudták ezt beolvasni, több képviselőt a biztonságiak erővel kihajítottak az épületből. 

Hétfőn szintén tüntetést tartottak a tévé székházánál. Itt Székely Tamás, a Magyar Szakszervezeti Szövetség alelnöke azt mondta: "ha Áder aláírja a rabszolgatörvényt, akkor elindul a sztrájkok szervezése". Hangos „Bajszos Szar" skandálás volt a válasz.

Jön a 400 túlóra?

A Kósa Lajos-féle módosítás eredetileg a jelenlegi 250 óráról (illetve a kollektív szerződéssel lehetséges 300 óráról) egységesen 400 órára növelte volna az egy évben elrendelhető túlórák számát. Ezt később úgy módosították, hogy marad a 250 óra az általános szabály, ez kollektív szerződéssel 300 órára növelhető, de

Ezt  önként vállalt túlmunkának  nevezik, és a törvény kritikusai szerint az vele a gond, hogy sok helyen a munkavállalók kiszolgáltatottabb helyzetben vannak annál, hogy következmények nélkül nemet mondhassanak, ha erre akarják őket rávenni.A heti maximum 48 óra munka mint szabály megmarad, a változtatás az éves keretet érinti.

A módosítás másik erős tiltakozást kiváltó pontja a munkaidőkeret meghosszabbítása 1 évről 3 évre, amit a módosító alapján kollektív szerződéssel kell jóváhagyni. Ez a gyakorlatban azt jelenti, hogy amelyik cégnél átmegy, ott a munkáltatónak törvény adta lehetősége lesz rá, hogy csak 3 év elteltével számoljon el a dolgozó felé a pluszmunkáért járó fizetséggel. 

Kósa Lajos, a javaslat egyik beterjesztője szerint mindez azért nem problémás, mert jelenleg a munkavállalók jó alkupozícióban vannak, mint mondta, maga a javaslat is nekik kedvezhet a bértárgyalásokon. A keret 3 évre hosszabbításáról azt nyilatkozta, az új szabály nem tenné kötelezővé ezt az elszámolást, csak lehetőséget adna rá, „mert vannak olyan iparágak, ahol a versenyképesség ezt kifejezetten megkívánja".

Orbán Viktor is megnyilvánult a módosítással kapcsolatban, szerinte a törvény a munkások érdekét szolgálja, és ő „figyel a szakszervezetekre, tiszteli őket, de nincs igazuk ebben az ügyben".

Borítókép: Áder János a túlóratörvény szavazása előtt a Parlamentben. Fotó: Bődey János / Index.