Román csoda: mintha Medgyessy száz napját Orbán válságkezelése követné

Akkor helyben is vagyunk, mert most mutatunk egy csomó ábrát, amivel alátámasztjuk, hogy a román gazdaság sok szempontból tényleg jobban teljesít a magyarnál. Viszont utána mutatunk néhányat, ami alapján látszani fog, hogy a román kormányok túlvállalták magukat az elmúlt években, de azért talán mégsem annyira szörnyű a helyzet.

A román gazdaságpolitika ráadásul azért is nagyon érdekes mostanában, mert sok intézkedés eléggé hasonlít a magyar kormányok különféle gazdasági lépéseire.

De nem szaladjunk ennyire előre! Kezdjük azzal, hogy milyen volt a két ország teljesítménye egymáshoz képest az elmúlt évtizedben.

Pannon puma, román rakétameghajtású róka

Az alábbi ábrán az látszik, hogy bár Magyarország és Románia gazdasága más időzítéssel és mértékkel szenvedte meg a 2008-as válságot, 2013 óta mindkét gazdaság nemzeti összterméke (GDP) rendre az uniós átlag felett bővült.

És bár 2018-ra vonatkozóan még nem készültek el a statisztikai hivatalok a hivatalos számítással, az Európai Bizottság őszi becslése alapján a magyar GDP tavaly nagyobbat nőtt a románnál (4,3 és 3,6 százalék). A magyar előny viszont csak átmeneti, az előrejelzések szerint ugyanis idén és jövőre is újra nagyobb lesz a román GDP növekedése, habár csak jóval kisebb mértékben, mint például 2017-ben, amikor a román gazdaság több mint 3 százalékot verve a magyarra, 7,3 százalékkal bővült.

Erre persze lehetne azt mondani, hogy a román GDP sokkal alacsonyabb volt a magyarnál, és alacsonyabb bázisról sokkal könnyebb nagyot nőni, ugyanakkor az alsó ábrán az is látszik, hogy az eltérő árszínvonalú országok összehasonlítását lehetővé tévő vásárlóerő-paritáson számolt egy főre eső GDP-ben szintén közeledett a román mutató a magyarhoz.

Ahogy azonban azt a következő ábra is mutatja, még ennél is látványosabb Románia gazdasági teljesítménye, ha az EU 28 tagállamának egy főre eső GDP-jéhez képest nézzük meg a nemzeti össztermék változását. Itt az látszik, hogy 2006 és 2017 között mindkét ország GDP-je közeledett az uniós átlaghoz. Amíg azonban Magyarország csak hét százalékpontot hozott a lemaradásán, Románia 39 százalékról 63 százalékra jött fel ebben az időszakban.

Látszik tehát, hogy a román egy főre eső nemzeti össztermék se abszolút értékben, se az EU-átlaghoz viszonyítva nem érte be a magyar szintet,

A GDP-t egy ideje az egész kelet-európai régióban húzza a bérek emelkedése is, ami nagyrészt annak köszönhető, hogy a munkaerő nyugatra vándorlásának következményeképpen munkaerőhiány van a gazdaság jelentős részében. Bár ez a trend a leglátványosabban 2015-ben és azt követően indult be, az EU statisztikai hivatala, az Eurostat legfrissebb adatait bemutató ábrákon látszik, hogy a nettó átlagbérek már 2007 és 2015 között is gyorsabban nőttek Romániában, mint Magyarországon.

A bérek növekedése 2015-öt követően aztán még nagyobb tempóra kapcsolt Romániában, amihez a kormány is jelentősen hozzájárult, egyrészt az állami alkalmazottak béremelésein keresztül: csak 2018-ban 25 százalékkal növelték a közszférában dolgozók bérét. Másrészt viszont a minimálbéremelés is erősen hozzájárult a bérnövekedéshez, ugyanis Romániában 2015-ben az alkalmazottak 40 százaléka volt minimálbérre bejelentve (bár azt az adat forrásának számító tanulmány is elismeri: biztos, hogy ezeknek az alkalmazottaknak egy része csak papíron kapott minimálbért).

Az ábrán látszik, hogy a régióban messze Romániában nőtt leggyorsabban a minimálbér bruttó értéke. A legnagyobb emelés 2017 és 2018 között volt. Igaz, akkor úgy nőtt 30 százalékkal a minimálbér, hogy a bérre rakódó munkáltatói járulékok csaknem megszűntek, és ezt a közterhet a munkavállalói járulékok vették át. A nettó értelemben vett növekedés így is 9 százalék körül volt, ráadásul 2013 és 2017 között is a régiós átlagot meghaladó mértékben emelték a minimálbért.

Ez nettóban ugyan még mindig nem éri utol a régió többi országában megkereshető legalacsonyabb fizetést, de a román átlagfizetéshez képest már jelentősen nőtt az értéke, ami segítheti a kormányzat egyik célját, ami a románok kivándorlásának megakadályozása.

A béremelésekből több jut fogyasztásra is, ennek lett az eredménye, hogy Románia tényleges egyéni fogyasztásban (actual individual consumption, AIC, ami vásárlóerő-paritáson hasonlítja össze az egyes tagállamok polgárainak fogyasztását) 2015 és 2016 között megelőzte Magyarországot.

Eszerint a magyar háztartások tényleges fogyasztása az uniós átlag 62 százalékát éri el, míg Romániában ez az arány 68 százalék.

Miközben a magyar adat 63-ról 62 százalékra csökkent, Románia három év alatt az EU-s átlag 58 százalékáról a 68 százalékára ugrott. Ezzel a románok a legnagyobb javulást érték el az egész EU-ban. A fogyasztás növekedéséhez az adócsökkentések is hozzájárultak, amik közül például jelentős tétel a 16 százalékos személyi jövedelemadó 10 százalékra csökkentése, de ide tartozik a már emlegetett tb-hozzájárulások csökkentése is, 39-ről 35 százalékra.

Túltolták

A számok tehát elég jól néznek ki, ugyanakkor mégis igazuk lett azoknak, akik attól tartottak, hogy a kormány a béremelésekkel és az adócsökkentésekkel túlvállalja magát. Pár nappal karácsony előtt ugyanis Eugen Teodorovici pénzügyminiszter megszorításokat jelentett be, amire a bukaresti tőzsde csaknem 12 százalékos zuhanással reagált. Az egyelőre még nem elfogadott, csak bejelentett csomag pontjai között van adóemelés és kiadáscsökkentés is.

A magyar olvasóknak talán a legérdekesebb intézkedés a telekommunikációs és energiacégekre kivetendő 3 százalékos szektorális különadó, illetve a bankokra vonatkozó „kapzsisági illeték", de a szerencsejátékra is 3 százalékos különadót vetnének ki (ami online szerencsejáték esetén 5 százalék lenne), és a dohány jövedéki adóját is jelentősen emelnék.

Szintén pluszbevételre számít a kormány abból, hogy ötévnyi járulékfizetés után a román állampolgárok 2 százalékos kezelési költség ellenében megkaphatnák az addigi megtakarításaikat a kötelező magánnyugdíjalapokból. Itt a kormánynak a kezelési költségből lenne bevétele, de azt is várják az intézkedéstől, hogy sokan állami nyugdíjalapba rakják át a pénzüket. A kiadásokat pedig a közszférában dolgozó túlórapénzének megvonásával csökkentenék.

Ezek alapján pedig már az sem annyira meglepő, hogy az Európai Bizottság is jóval szerényebb teljesítményt vár a román gazdaságtól a következő években, mint eddig. A lassulás egyik oka a Bizottság szerint a lakossági fogyasztás csökkenése lesz. Az elmúlt pár évben Magyarországon és Romániában is a fogyasztás volt a gazdasági növekedés egyik fő hajtóereje. Csakhogy amíg Magyarországon az előrejelzések szerint jelentősebb marad a beruházások hatása, Romániában a fogyasztás és a beruházások visszaesése is mérsékeltebb (ráadásul a beruházások nagyobb része uniós forrásból valósul meg), de azért még mindig 3-4 százalék közötti növekedésre lehet számítani.

Az ábra alapján látszik, hogy a béremelkedésekből keletkező pluszpénz szinte mind fogyasztásra ment el, a román GDP-n belül a beruházások aránya még csökkent is, miközben a fogyasztás szintje nagyjából stagnált az utóbbi pár évben.

Mindez viszont együtt fog járni a magasabb költségvetési hiányokkal. Az alábbi ábrán látszik a fenti ábrákon látható trendek ára: Románia az elmúlt években rendre nagyobb költségvetési hiányt hozott össze Magyarországnál, aminek az lett az eredménye, hogy miközben Magyarországon 2010 és 2018 között 8 százalékponttal csökkent az államadósság, Romániában hat százalékponttal nőtt. 

A magasabb állami kiadások által megtámogatott gazdasági és bérnövekedés, valamint fogyasztásbővülés ára tehát az egyébként alapból alacsonyabb, negyven százalék alatti államadósság növelése volt, amit tovább bonyolíthat a megnövekedett belső kereslet által felhajtott infláció. Az árak növekedése önmagában is lassíthatja a növekedést, hiszen ha kevesebbet ér az emberek pénze, abból kevesebbet lehet fogyasztani, másrészt viszont további kamatemelésekre ösztönözheti a román jegybankot, ami pedig a hitelezés drágulásán keresztül hat negatívan a GDP-re.

Már csak azért is, mert ahogy az alábbi ábrán látszik, a román növekedés nem kizárólag az állami költekezésből jött össze, a román gazdaság termelékenysége is jelentősen javulni tudott.

A termelékenység egy több tényezőből összeálló érték, ami azt mutatja meg, mekkora gazdasági értéket termel egy dolgozó adott idő alatt. Alapvetően az határozza meg a nagyságát, mennyire képzett a munkaerő, mennyi tőke van a gazdaságban, és mennyire fejlett a technológiai színvonal egy ágazatban vagy nemzetgazdaságban. Ha tehát a cégek egységnyi munkával nagyobb értéket tudnak előállítani, akkor a bérek emelésére is több forrásuk marad, és hosszabb távon is javul a gazdaság növekedési potenciálja.

Az ábrán pedig jól látszik, hogy miközben a magyar gazdasági termelékenysége 2010 és 2017 között az uniós átlaghoz képest csökkent, a románé jelentősen növekedett, és 65 százalékkal már majdnem utolérte a magyar gazdaság 67 százalékát.