Bence
18 °C
32 °C
Index - In English In English Eng

Évi 15-20 munkanappal többet dolgoznak mostantól a hivatali dolgozók

D NOE20190117003
2019.03.05. 09:17
A szakszervezetek több ponton nem értenek egyet a március 1-jén életbe lépett új kormányzati igazgatásról szóló jogszabállyal, amely növeli egyes közszférában dolgozó munkavállalók terheit. A törvény az ellenzéknek sem tetszik, emiatt mentek demonstrálni a Parlamentből hétfőn a Nyugdíjfolyósító Főigazgatósághoz. Megnéztük, hogy pontosan hogyan változnak a hivatalnokok munkakörülményei a törvény alapján.

Pénteken lépett életbe az új kormányzati igazgatásról szóló jogszabály, hétfőn pedig az ellenzék demonstrációt is szervezett az általuk „közszolgálati rabszolgatörvénynek” nevezett törvény ellen.

A változás a minisztériumok és háttérintézményeik, valamint a megyei, járási és központi  kormányhivatalok dolgozóit, a nyugdíjfolyósítónál dolgozókat és a Magyar Államkincstár valamennyi kormánytisztviselőjét és ügykezelőjét érinti.

Bár korábban a törvénytervezettel már részletesen foglalkoztunk, most Boros Péternének, a Magyar Köztisztviselők, Közalkalmazottak és Közszolgálati Dolgozók Szakszervezetének elnökének segítségével az életbe lépett törvényt is áttekintve felidézzük, milyen változásokat jelent mindez a kormányzati igazgatásban dolgozóknak, és mik is a problémáik az új szabályokkal.

Évi 15-20 plusz munkanap

A minisztériumi és hivatali dolgozók munkáját érintő egyik legnagyobb változás, hogy jelentősen megnő a munkaidejük. Boros Péterné erről úgy fogalmazott, hogy „bevezetik a 13. havi munkaidőt”.

Ez két dologból áll össze: 

  • egyrészt péntek óta nem számítják bele a félórás ebédidőt a munkanapba, így az eddigi 8 óra helyett 8,5 órát kell naponta dolgozni. Ez egy évben összesen nagyjából plusz 14-15 plusz munkanapot jelent (2019-ben 230 munkanap van, erre az évre ez 115 plusz munkaórát jelentene, de persze ez nem lesz ennyi, mert csak március 1. óta hatályos a törvény).
  • Másrészt 25-ről 20 napra csökken az alapszabadság. Ehhez ugyan hozzátartozik, hogy a gyerekek után járó pótszabadság meg a duplájára nő, de ez azt jelenti, hogy az egygyerekesek alapszabadsága így is csökken.

Ez a két intézkedés a kormányzati igazgatásban dolgozó munkavállalóknak összesen nagyjából évi plusz 15-20 plusz munkanapot jelent.

Boros Péterné elmondása alapján a 8,5 órás munkaidő sok gyerekes hivatalnoknak szervezési problémát is okoz, ugyanis az óvodákban és bölcsődékben 8 órás maradt a munkaidő, az időbeosztás ilyen jellegű elcsúszása pedig megnehezíti a gyerekek óvodába és iskolába vitelét.

De máshogyan is változik a munkaidő szabályozása. A Népszava arról írt, hogy a Nyugdíjfolyósítási Főigazgatóságon például 9 órás lesz a munkanap, a törvény munkaidő-beosztásra vonatkozó része szerint ugyanis a napi munkaidő maximum 12 óra, a heti munkaidő maximum 48 óra lehet.

A 12 órás munkanap rendkívüli munkaidő elrendelésével lehetséges, amiről értesíteni kell a munkavállalót. Ebben is van egy változás, ugyanis ezt eddig mindig írásban kellett megtenni, az új törvény alapján viszont már csak a munkavállaló kérésére kell írásbeli tájékoztató. A szakszervezetek félelme itt az, hogy emiatt nem lesz majd követhető, hogy mennyi rendkívüli munkaidőt rendelt el a munkaadó, így könnyebb lesz trükközni az évi 200 órás limit átlépésével.

Pénteken a Népszava cikke alapján azt írtuk, hogy a munkaidő ellentételezés nélkül terjeszthető ki 12 órára. A törvényből az derül ki, hogy ez azt jelenti, hogy nincs pénzbeli ellentételezés, tehát a rendkívüli munkaidőt alapvetően szabadidőben ellentételezik.

A szakszervezetek erről azt írták, hogy a hivatalokban eddig is mindenki túlórázott, és a probléma, amit a kormány ezzel kezelni akar, a munkaerőhiány. Így szerintük jobb lenne a pluszmunkát pénzben ellentételezni, ha már muszáj, de egyébként pedig azt szeretnék, hogy legyen kevesebb túlóra.

Lesz fizetésemelés, de nem mindenkinek

A szakszervezetek azt is ellenzik, hogy a megyei és fővárosi kormányhivatali dolgozóknak már nem jár cafeteria az új törvény értelmében. Boros Péterné erről azt mondta: a szakszervezetek azt kifogásolják, hogy új kormányzati igazgatásról szóló jogszabállyal a kormány úgy hozott létre egy 70 ezer főre vonatkozó egységes szabályozást, hogy abban a juttatásokra vonatkozó rész nem lett egységes.

Az új törvényben olyan változás is van, ami csak akkor lép majd életbe a gyakorlatban is, amikor a kormány elfogadja a törvényhez tartozó 39 végrehajtási rendeletet. Boros Péterné egyébként elmondta, hogy ezt a Közszolgálati Érdekegyeztető Fórumon a szakszervezetek véleményezték, de a javaslatokat a kormány nem vette figyelembe.

A szakszervezetek azt is kifogásolták, hogy szerintük a kormánymegbízottakon kívül a kormányzati igazgatásban dolgozók nem kapnak érdemi béremelést (a kormány azt ígérte, 30 százalékkal emelik átlagosan a béreket). A törvény alapján látszik, hogy a kormányhivatalok dolgozói tényleg nem kapnak nagy emelést, vagy egyáltalán nem kapnak: a 2016-ban bevezetett bértábla 145 ezer, 160 ezer, és 180 ezer forintos alsó határa a törvény alapján 145 ezer, 170 ezer és 200 ezer forintra változik. Vannak közöttük tehát akik egy kis emelést kapnak, de a szakszervezetek szerint ez kevés.

Az új törvény a hivatalok létszámgazdálkodásán is jelentősen változtatna, tehát azon, hogy hogyan és hány embert vehetnek fel és rúghatnak ki a hivatalok:

  • azokat a pozíciókat, amelyek hat hónapig betöltetlenek maradnak, egyszerűen elveszik és a központi álláshelyállományba helyezik;
  • szervenként alaplétszámot határoznak meg, amelyet kérésre ki lehet egészíteni egy központi állásállományból;
  • és megszűnik a kormányzati igazgatásban dolgozók lefokozásának lehetősége: egy vezető a vezetői megbízatás megszüntetése után nem maradhat például ügyintéző egy kormányzati igazgatási szervnél, muszáj elmennie az adott intézménytől.

Ehhez azonban először létre kell jönnie annak a kormányzati személyügyi központnak, ami ezt a rendszert menedzselné. A szakszervezetek szerint ez a rendszer szinte lehetetlenné teszi, hogy egy adott szerv évekre előre tervezhetően lássa el feladatait. Szerintük olyasfajta problémák jelentkeznek majd ebben a rendszerben, mint ami a közoktatásban bevezetett hasonló rendszerben, a Kliknél volt tapasztalható.

A Magyar Köztisztviselők, Közalkalmazottak és Közszolgálati Dolgozók Szakszervezete ezek miatt február elején sztrájkbizottságot alapított, és megfogalmazták sztrájkköveteléseiket. Boros Péterné az Indexnek elmondta, hogy a frissen életbe lépett törvénnyel kapcsolatos munkavállalói tapasztalatokat a kitproblemak@gmail.com emailcímre várják név nélkül.

Önt hogyan érinti az új törvény?
Küldje el nekünk!

Borítókép: Boros Péterné, a Magyar Köztisztviselők, Közalkalmazottak és Közszolgálati Dolgozók Szakszervezete (MKKSZ) elnöke a közszolgálati sztrájk menetét és céljait ismertető sajtótájékoztatón az MKKSZ székházában 2019. január 17-én. Az érdekképviselet országos közszolgálati sztrájkot hirdet március 14-ére csaknem kétszázezer munkavállaló érdekében arra az esetre, ha addig nem sikerül megállapodni a kormányzattal a munkavállalók szociális, gazdasági és munkaügyi sérelmeinek orvosolásáról. MTI/Bruzák Noémi