Már csak Magyarország nem állapodott meg a Norvég Alappal
További Gazdaság cikkek
-
Mindenki erről beszélt, most valóság lett: belenyúl a kormány a hiánycélba - Nagy Márton újabb banki intézkedést lengetett be
- Az eddigi legkisebb mértékű csökkenés volt szeptemberben az ingatlanpiacon
- Győzelemre áll Magyarország egy fontos brüsszeli csatában
- Új gyárigazgató érkezik a Continental egyik üzemének élére
Április végére a 15 kedvezményezett ország közül Magyarország maradt az egyetlen, amellyel a norvégok nem kötöttek együttműködési megállapodást a következő Norvég Alapról – írja a Magyar Narancs. A programnak Magyarország lenne az egyik fő haszonélvezője, a jelenleg is futó hétéves ciklusban 214,6 millió euró (69,1 milliárd forint) fejlesztési pénz érkezhetne hazánkba, ennek maximum 10 százalékát kaphatnák civil szervezetek, 90 százalékát pedig a kormány oszthatná szét.
Mi az a norvég alap?
A norvég alapot Norvégia, Izland és Liechtenstein hozt létre azzal a céllal, hogy az EU frissen csatlakozott, kevésbé fejlett országait felzárkóztassa. A pénzek 90 százalékát Norvégia biztosítja, és valójában nem is egy alap van, hanem kettő: egy gazdasági és egy civil támogatási szervezet.
Az országokra specializált lebonyolításra külön kell pályázni, ezt nyerte meg a legutóbbi körben az Ökotárs konzorciuma, arról még nem tudni semmit, az aktuális körben ki felelne a pénzosztásért.
A lap kérdésére a norvég külügyminisztérium és a tárgyalásokért magyar részről felelős Innovációs és Technológiai Minisztérium (ITM) is megerősítette, hogy még nem született meg az együttműködési megállapodás. A norvégok szerint:
Ennek legfőbb oka a civil alappal kapcsolatos véleménykülönbség. (...) A civil alap kezelőjének függetlennek kell lennie a helyi, regionális és központi kormányzattól, politikai pártoktól és vallási szervezetektől. E mellett megfelelő tapasztalatot várunk el civil szervezeteknek szóló pályázatok lebonyolításában.
A magyar kormány azonban - legalábbis a korábbi nyilatkozatok alapján így tűnik - az alapok civil részébe is beleszólást szeretne, vagy minimum „vétójogot” az alapkezelő kiválasztásánál. Az ITM a Magyar Narancsnak nem adott konkrét választ arra a kérdésre, miért csúszik a szerződés aláírása, csupán azt közölték, hogy
Magyarország diktátumok helyett partneri kapcsolat keretében, egyenlő feltételek mellett kíván együttműködni a donorállamokkal.
Erre jogi alapjuk nem nagyon van, mivel az EU és a donorországok között az EGT/Norvég Alapok feltételeiről kötött szerződésben is szerepel, hogy a civil alapért a norvégok felelnek. Ha a magyar kormány nem enged, az is elképzelhető, hogy a civil alap miatt a teljes 69 milliárd forintnyi támogatást elbukja az ország, arra ugyanis nincs precedens, mi a teendő, ha a mechanizmus a fogadó ország ellenállása miatt nem tud megvalósulni.
Az EGT/Norvég Alapok előző, 2009-2014-es ciklusában a civil alapot az Ökotárs Alapítvány konzorciuma kezelte Magyarországon. A norvégok elégedettek voltak a munkájukkal, a magyar kormány azonban Lázár János vezetésével a 2014-es választások után rászállt az alapítványra, de a NAV végül nem talált szabálytalanságot.
A kormány kontra Norvég Alap háború legfontosabb eseményeit ezen az idővonalon szedtük össze:
