A bulinegyed lakói úgy érzik, egy nagy közvécé lett a környék

Az MTA Szociológiai Intézete és a Corvinus kutatói (Melanie Kay Smith, Olt Gergely, Csizmady Adrienne és Pinke-Sziva Ivett) felmérést készítettek a túlturistásodott budapesti bulinegyedről, amelyben helyi lakókkal, turistákkal, civil szervezetek képviselőivel, bártulajdonosokkal és alkalmazottakkal is interjúztak, valamint helyszíni megfigyeléseket végeztek. 

A Felelős Turizmus Partnerség definíciója szerint a túlturistásodott helyek „olyan turistacélpontok, ahol a vendéglátók, a vendégek, a helyiek vagy a látogatók úgy érzik, túl sok a látogató, és az életminőség a környéken vagy az élmény elfogadhatatlan mértékben leromlott”. Sajtójelentések szerint

A negatív hatásokat leginkább a VI. és VII. kerületbeli bulinegyedben lakók érzik, ahol az éjszakai gazdaság jelentős tényező a helyi lakosság életminőségének csökkenésében. A kutatók 2017-ben mérték fel a bulinegyed állapotát érintett szereplők vizsgálatával.

A megfigyelések szerint a bárok átlagos látogatói a 20–30 éves korosztályból kerülnek ki, és a vendégek 70 százaléka külföldi turista. A bárokban dolgozókkal készült beszélgetésekből kiderült, hogy a kerület a szórakozást és az alkoholfogyasztást jelenti a fiatalabb generációk számára, és hogy a turisták a romkocsmák miatt érkeznek. A megkérdezettek között valóban magasabb volt azoknak az aránya, akik a romkocsmák miatt látogattak Budapestre (60,1%), mint akik a kulturális örökség miatt érkeztek (42,7%). Emiatt az árak is jelentősen emelkedtek, és kevesebb helyi engedheti meg magának, hogy a bárokban és az éttermekben fogyasszon, vagy szívesebben mennek a kerületen kívülre.

A kutatás  szerint számos tényező vezetett a lakossági elégedetlenséghez és a túlturistásodás elleni ellenállás növekedéséhez, például a növekvő tömeg, az utcai bűnözés, a piszok és szemét, a részegség, éjszakai zaj, utcai vizelés és az emelkedő árak. Az 50 évesnél idősebbek jobban érzékelik ezt, mint a 30 alattiak, és a megkérdezett lakók 18 százaléka úgy tervezi, hogy ezek miatt a problémák miatt elköltözik a kerületből. Sokan arról panaszkodtak, hogy a környék „egy nagy közvécé lett”, hogy zavarja őket a szemetelés, a prostitúció és a hajléktalanság. Viszont pozitívum, hogy bár a lakosok úgy érzik, túl sok a turista a környéken, keveseknek volt rossz tapasztalata turistákkal. Mindegyik csoport egyetért abban, hogy biztonságban érzik magukat Budapesten, és viszonylag biztonságban éjszaka a kerületben.

A helyzet javítása érdekében a helyiek többek között a magasabb színvonalú takarítást javasolták. Jobb közvilágítást és tömegközlekedést elsősorban a női válaszadók szeretnének, minden bizonnyal a biztonság miatt. Az idősebb és a többet költő válaszadók úgy gondolták, több taxira lenne szükség. Az idősebb válaszadók azt is megfogalmazták, hogy nagyobb rendőri jelenlétre lenne szükség, és többen támogatták közülük a vendéglátóhelyek éjszakai bezárását. A fiatalabb válaszadók inkább több éjszakai boltot és több közvécét szerettek volna látni.

Szakértők a kerületi kulturális vonzerejének jobb reklámozását és a kommunikáció fejlesztését javasolták az interjúk során. Emellett további szabályozást javasoltak a biztonság, a bűnözés és a feketepiac problémájának kezelésére, és szerintük egy központi ügynökségre is szükség lenne a desztinációmenedzsmenthez és az imázs fejlesztéséhez. Azt is mondták, a kocsmatúrákat szigorúbban kéne ellenőrizni, és a sörbiciklik betiltását helyes lépésként értékelték.

A bulinegyed problémáival az Indexen is többször foglalkoztunk, a túlturistásodásról itt, a közelmúltbeli verekedésekről itt olvashat bővebben, átfogó videósorozatunkat pedig itt nézheti meg.