Gál
9 °C
21 °C
Index - In English In English Eng

Miért van szüksége a NER-nek a T-Systemsre?

000 DV1586835
2019.07.09. 14:05
Gőzerővel zajlik az informatikai piac már elindított és a távközlési piac még csak tervezett központosítása. Ha a Jászai Gellért vezette és már eddig is rengeteg állami megbízást elnyerő 4iG valóban megszerzi a T-Systems nevű céget, egyre jobban körvonalazódik az új erőközpont, igaz problémák, megoldandó feladatok és üzleti ellenlábasok is bőven akadnak.

Fontos bejelentést tett ma a 4iG Nyrt. tőzsdei cég, az év végéig a Jászai Gellért vezette társaság megveheti a T-Systems nevű informatikai céget, a német hátterű  Magyar Telekom it-részlegét. A tőzsde pozitívan fogadta a bejelentést, az érintett részvények drágulni kezdtek a hír nyomán. Érdekes módon korábban csak a 4iG volt felfüggesztve, a Magyar Telekommal lehetett kereskedni.

Felmerülhet a kérdés, hogy miért van szüksége a méretes informatikai cégre a NER-nek? Korábban a kérdést úgy is megfogalmazhattuk volna, hogy miért van szüksége erre a cégre a Mészáros Lőrinc-féle cégbirodalomnak, de az utóbbi időben láthatóan azt hangsúlyozza a csoport, hogy a 4iG már nem Mészáros Lőrinc, hanem kifejezetten Jászai Gellért felségterülete. Látni fogjuk, hogy ennek a különválasztásnak

  • német belpolitikai oka
  • és finanszírozási oka is lehet.

Visszatérve az alapvető kérdésre, a NER-nek azért van szüksége erre a társaságra, mert mindenre szüksége van, amely politikailag is érzékeny, nagy árbevételt generáló, ellátásbiztonsági, vagy sok állami megrendeléssel jellemezhető üzleti ágazat.

Márpedig Magyarországon nemcsak az energetika, az építőipar, a bankszektor, az élelmiszeripar ilyen, ahol már erős a politikai hátszéllel bíró vállalkozói kör, de ilyen a még csak megcélzott informatika, távközlés, reptér és a kiskereskedelem is.

Sok a közösségi költés

Az informatikában jelentős a lakosság és a vállalatok fogyasztása is, de az igazán nagy fejlesztések, a digitalizáció, a modernizáció, az e-ügyintézés nagymértékben az állam feladata, és a politika szívesen vonná a figyelme alá ennek a területnek a cégeit is, „királyi beszállító” kerestetik.

A 4iG sorra nyerte eddig is a nagy állami megrendeléseket, és maga a konkrét vásárlás és ezáltal a növekedés is régóta napirenden volt, mindenki beszélt róla, de rengeteg buktatója is akadt.

Kérdés volt, hajlandóak-e a németek Mészáros Lőrinccel üzletelni? Hogyan lehet finanszírozni a vásárlást? Bankhitellel? MNB-s kötvényprogrammal? Részvénycserével? Az utóbbi időszakban sok minden történt ezeken a frontokon. Nézzük sorban ezeket a kérdéseket!

Nem Mészáros Lőrinc a partner

Jászai Gellért, a vevő 4iG-t irányító üzletember sokáig volt Mészáros Lőrinc jobbkeze. A mai napig együtt tulajdonosok a 4iG-ben is, de azért látványosan elkezdtek távolodni. Fizikailag is szétköltöztek, Jászai vette át a Montevideo utcában a 4iG irányítását, Mészárosék maradtak az Andrássy úton az Opus Global nevű céggel.

Hogy kinek mennyire hiteles, hogy Jászai és Mészáros külön entitás immár, azt mindenki döntse el maga, de több szempontból is nagyon fontos a távolodás. Kezdjük a német kérdéssel!

A T-Systems végső tulajdonosa, a Deutsche Telekom, amely egyharmadrészt a német állam tulajdonában van.

Németországban Angela Merkel kancellár stábjának politikailag kínos lett volna, ha közvetlenül a magyar miniszterelnök környezetével üzletelnek,

állítólag a németek otthon jobban el tudják magyarázni a közvéleménynek, hogy nem Mészárossal (vagyis Orbán közeli barátjával), hanem egy Jászai Gellért nevű emberrel szerződtek. Emlékezhetünk korábban a TV2 sem közvetlenül adta el a fideszes üzletembereknek a tévét, előbb beiktatták a menedzsmentet.

Nincs nagyhitel-korlát

A következő feladat az lehetett, hogy a bankok is azt mondhassák, hogy jogilag nem Mészárost, hanem Jászait finanszírozzák.

Képzeljük el, hogy egyes bankok már eddig is nagymértékben finanszírozták Mészáros Lőrincet. Ha ez a nagy hitel nem neki megy, hanem egy független csoportnak, akkor ki lehet feszíteni, az amúgy rendkívül szigorú limiteket (törvény szabályozza, hogy egy bank hogyan hitelezhet egy üzleti kört). Ez egy olyan bank, mint például a Mészáros tulajdonában is álló MKB esetében különösen fontos, amelyik a saját tulajdonosát csak még szigorúbb szabályok alapján hitelezhette volna.

Természetesen egyáltalán nem kizárt, hogy a 4iG nemcsak bankhitelt, de a saját részvényeit, vagy a Magyar Nemzeti Bank (MNB) friss kötvényprogramját is igénybe veszi a finanszírozáshoz.

De mi lesz az ár?

Az ár piaci alapon biztosan magas lesz, vélhetően 40-50 milliárd forint, de ezt nagymértékben csökkentheti, ha nem a teljes T-Systems, csak annak töredéke cserél gazdát (erre volt utalás a mai közleményben). Ennyi pénze nincsen a 4iG-nek és nincsen Jászai Gellértnek sem.

A NER cégei eddig nagyon professzionálisak voltak azonban abban a játékban, hogy megvárták, ameddig mindenféle kisbefektetői pletyka és spekulációs remény keretében jó magasra megy a részvényár és utána cserélgettek.

Adták a drága saját papírjukat, kapták az értékes részesedéseket. (Itt azonban nem valószínű, hogy a német T-csoport majd elfogadja a 4iG-papírokat, de ne zárjunk ki semmit!)

Miért most?

Az is izgalmas, hogy miért most jelentették be ezt az egészet? Ezt pontosan nem lehet tudni, ez csak egy szándéknyilatkozat, ráadásul Jászai Gellért nincs is itthon, szabadságon van. Alighanem az MNB részéről érkezhetett jelzés, hogy vagy erősítsék meg, vagy cáfolják a piacon terjedő, sokat hallott pletykát. Igaz, a cégeknek is igazuk van, akik ilyenkor azt szokták mondani, hogy folyamatban levő ügyeket, illetve pletykákat nem kommentálhatnak.

Ez mindenesetre még csak egy első bejelentés, és árat nem tartalmaz. A végső árnál az lesz a legfontosabb kérdés, hogy az egész mai T-Systemsből milyen elemek nem mennek majd a deallel, ez még finomítás kérdése. (Vannak olyan részek, amelyek kifejezetten a T-csoportnak dolgoznak, igaz a 4iG éppen azt reméli, hogy proxyt nyer ebbe a világba). És azon is el lehet merengeni, hogy amennyiben a politikaközeli üzleti kör alacsony áron viheti a T-Systemset, kaphat-e kárpótlást valamely állami projekten, például az 5G-tenderen keresztül.

Egy biztos, hogy ha van magyar, illetve cég, amelyik tudja, hogy figyelni kell a piaci transzparenciára, az éppen a Magyar Telekom és a Deutsche Telekom, amely csoport alaposan kikapta korábban az amerikai korrupcióvizsgálatokat.

Vetélytársak

A helyzetet bonyolítja, hogy a 4iG aligha marad egyedül az állami informatikai piacon. Állítólag egy másik tőzsdei cég, az Est Media is készül valamilyen bejelentésre, ezt vélhetően a mostani tranzakciós hír függvényében még várhatjuk egy kicsit, de az is lehet, hogy napokon belül egy másik aspiráns is hírt ad magáról. A 4iG azért mindenképpen egy nagyon fontos lépést tett abba az irányba, hogy ő vigye el a legtöbb állami informatikai beszerzést.

A Mészáros-csoport mégis mintha továbbra is széttartana.

  • Mészáros Lőrinc és Vida József szerepe a meghatározó az Opus és a Konzum összeolvadásából létrejüött Opusban,
  • Tiborcz István és Mészáros Lőrinc meghatározó az ingatlanos Appeninnben.
  • A 4iG-ben van a legkevésbé benne Mészáros, és ez már sokkal inkább Jászai Gellért üzlete.

Azt kívülről nehéz megítélni, hogy a felek miért szakadnak? Eltérő üzleti elképzelések? Fékek és ellensúlyok, vagyis versengő kompetenciák? Értelmes munkamegosztás? Versenyjogi, vagy finanszírozási racionalitás? Minden lehet.

Egy azonban egészen biztos, bár az elmúlt hónapokban egy kicsit megállt a NER gazdasági csapata, mindenki próbálta rendezni a sorokat, de most nagyon intenzív nyár készül. A hírek szerint például a bankszektorban, az energetikában készül nagy deal, és talán az sem véletlen, hogy az utóbbi időszakban az állam mintha rászállt volna a légiközlekedésre és a reptérre. 

(Borítókép: Frank Rumpenhorst / AFP)