Bertalan
18 °C
32 °C
Index - In English In English Eng

Az MNB is besegíthet a 4iG-nek a T-Systems megvételébe

MG 0220
2019.07.30. 07:35
Oszlik a homály a T-Systems-ügylet körül. A végső vételár 50 milliárd forint körül lehet, és meglepően nagy üzlet, bruttó 200 milliárd forintnyi forgalom is gazdát cserélhet. A finanszírozás döntően az MNB vállalati kötvényprogramjával, kisebbrészt saját részvényekkel vagy bankhitellel történhet.

Kezd körvonalazódni, hogy a T-Systems céggel a 4iG pontosan mit és miként vásárolhat meg a Magyar Telekomtól. Éles találgatások alakultak ki arról, hogy pontosan mi is vándorol át a 4iG-hez. Az első értékelések viszonylag kisebb összesített forgalomról szóltak, mondván, a T-Systems bizonyos kis- és középvállalati távközlési értékesítései nem részei az üzletnek.

Iparági hírek alapján úgy tudjuk, hogy valójában a gazdát cserélő üzlet ennél jóval nagyobb lehet, mert nem biztos, hogy minden érintett forgalom megjelent a T-Systems könyveiben azokból az üzletekből, amelyek valójában tárgyai a megállapodásnak.

Mi legyen nagy, a forgalom vagy a jövedelmezőség?

Ez persze könyvelés kérdése. Ha egy távközlési szolgáltatás értékesítése bruttó számmal kerül be a könyvekbe, akkor jó nagy, akár 200 milliárd forint üzlet is átmehet a 4iG-hez, de ennek az a hátránya a vevő szempontjából, hogy a forgalom jelentős része csak átmenő forgalom lesz, vagyis alacsony nyereséghányadot mutat ki a gazdálkodás, a bevétel nagy része aztán átfolyik a Magyar Telekom-csoporthoz.

Ha viszont továbbra is csak az értékesítési jutalék jelenik meg árbevételként, akkor a 4iG kisebb forgalombővülést ér el, de nyereséghányada valószínűleg erősebb lehet.

Vagyis, ha a 4iG bizonyos nagyvállalati vagy főleg állami távközlési üzletekre is rátenyerel, akkor meglepően nagy részt is kihasíthat a T-csoport hazai üzletéből.

Mennyi az annyi?

A magyar távközlési óriás nem először dönt úgy, hogy az amúgy meghatározó, de számára bizonyos szempontból inkább kellemetlenséget jelentő cégeit, ha kell, átengedi a NER-nek.

Talán már szinte el is felejtettük, hogy az Origo is egykoron a távközlési óriás cége volt, az év végén pedig a T-Systemsre vár az a sors, hogy átvándorolhat az infokommunikációs iparág új nemzeti bajnokához, az állami megrendelésekkel szinte naponta kitömött 4iG-hez.

A végső vételár információink szerint nagyságrendileg 50 milliárd forint lehet, vagyis annak a szűk intervallumnak a teteje, amelyet korábbi cikkünkben becsültünk. Akkor azt írtuk, hogy 40-50 milliárd forintos sávban történhetett az eladás, most úgy értesültünk, hogy a sáv tetején találkozott az eladási és a vételi szándék.

Azt régóta találgatja a piac, hogy az a deal, amiben a kis hal megette a nagy halat, pontosan kinek az ötlete volt, és milyen egyéb üzletekkel állítható párba, de az biztos, hogy a Magyar Telekom komoly nyomás alatt próbálhatja megőrizni a magyar kormányzattal kialakult jó kapcsolatát.

A bennfentesek már tavaly tudni vélték, hogy Mészáros Lőrinc nagyot harapna a vállalatból 100 milliárd forint körüli ajánlattal,

amit akkor a német hátterű vállalat udvariasan, de kikosarazott. A mostani pletykák szerint pedig ennek a végül balul elsült érdeklődésnek lehet következménye a 4iG-vel leütés előtt álló megállapodás – igaz, ez már Mészáros nélkül és csak a T-Systemsről szól.

A többség: MNB-s kötvény

De hogyan finanszírozza Dávid Góliát bekebelezését? A 4iG ugyan mostanában nagyon sok állami megrendelést kap, de azért az nem valószínű, hogy ezekből olyan azonnali bevételei, nyereségei keletkeznének, amelyek a nagy tranzakció finanszírozásához is elegendőek lennének.

Így végül a finanszírozásban más módon segíthet az állam.

A Magyar Nemzeti Bank (MNB) olyan vállalati kötvényprogramot indított, amelyben az MNB összességében 300 milliárd forint erejéig, akár a vállalatok által kibocsátandó kötvénymennyiség 70 százalékát, de cégenként legfeljebb 20 milliárd forintot hajlandó maga lejegyezni.

Azt persze joggal remélhetnék az adófizetők, hogy egy ilyen programnak nem az a célja, hogy a leggazdagabb magyarok kapjanak további támogatott forrásokat,

és az MNB úgy vállaljon át rizikót a piactól, hogy az ismert politikaközeli köröket segítse tovább, de abban a tolongásban, ami beindult ezért a forrásért, egyelőre mégis a magyar topmilliárdosok cégei nyüzsögnek az első vonalban.

Ez a program arról szól, hogy ha a két javasolt független német hitelminősítő cég arra alkalmasnak talál egy magyar székhelyű, nem pénzügyi szektorból érkező vállalatot (a 4iG e kritériumoknak megfelel), akkor az MNB a nyilvános kibocsátás során a felkínált kötvénymennyiség 50 százalékát maga jegyezheti le, sőt, utána a másodpiacon akár 70 százalékra növelheti kötvénybirtokosi hányadát. Talán nem kell részletezni, hogy ez az akár 10 évig is tartó MNB-s kötvénybirtoklás mekkora segítség lehet egy magyar vállalatnak. Főleg akkor, ha a cég a bankoktól nem kapna hitelt, vagy nem kellően kedvező feltételekkel kapna hitelt.

Nem lennénk meglepve, ha kiderülne, hogy miképpen a Jeremie-forrásokért, ezekért is hasonló emberek házalnának, és azt hallottuk, hogy a 4iG biztosan elindul ezért a forrásért. Ha pedig sikerül a Jászai Gellért vezette cégnek a 20 milliárd forintos állam jegyzéssel és a hozzá óhatatlanul kapcsolódó 10 milliárd forintos magánjegyzéssel behúzni 30 milliárdot, akkor a vételár 60 százaléka már meg is lenne.

A kisebbség: részvénycsere

Izgalmasabb kérdés, hogy miképpen rakható össze a maradék 20 milliárd forint. A NER-világ tőzsdei cégeinél (e körben az Opus, az abba olvadt egykori Konzum, az Appeninn és a 4iG jut az eszünkbe) a részvénycserés apportok nagyon gyakoriak voltak, ezért nem tartjuk kizárhatónak, hogy a 4iG akár most is próbálkozhat egy ilyen megállapodással.

Ebben a felállásban a Telekom Jászai, valamint a kisebbségi befektető Mészáros közvetlen tulajdonostársává is válna.

Ha a 4iG friss kapitalizációjából indulunk ki, ami 100 milliárd forint, akkor az a vicces helyzet látható, hogy a kicsi 4iG-t ma kétszer akkora vállalatnak tartja a piac, mint amennyire a jóval nagyobb T-Systemst értékeli.

Mivel ez a matek nem volna feltétlenül vonzó a Magyar Telekomnak, és egyszer már nemet mondtak a magyar kormányfőhöz túl közel álló Mészáros személyére, így egy ilyen megállapodásnak kevés esélyét látjuk, vagy maximum csak néhány százalék erejéig elképzelhető, hogy a dolog ilyen irányt vegyen.

Végül a hitel

Ha a 4iG összehozza a vállalati kötvényt, és képes a Magyar Telekomot rábeszélni valamilyen részvénycserére is, akkor alig kell bankhitel a tranzakció lezárásához. Ettől függetlenül nem zárnánk ki, hogy 10-20 milliárd forint erejéig kereskedelmi banki finanszírozást is kap a 4iG.

Az infokommunikációban kiválasztottnak tűnő nemzeti bajnok céget biztosan sokan finanszírozzák szívesen.

Sokáig gyanús volt, hogy Mészáros Lőrinc és Jászai Gellért látványos szétköltözése voltaképpen csak azt a célt szolgálta, hogy a Mészárosék által is tulajdonolt bankok, az MKB vagy a Takarékbank beszállhassanak az üzletbe, ne ütközzenek a tulajdonosi körnél eleve szűkebb nagyhitel-korlátba. Ma már nem vennénk mérget arra, hogy ezen bankoknak lehet szerepük a hitelezésben, állítólag annál mélyebbek a szakadékok.

Jelentkező azonban biztosan akad, még ha a 4iG azért egyeduralkodó aligha lesz a hazai infokommunikációban. A piacon azt pletykálják, hogy egy közeli versenytárs jelentkezhet, ha az Est Media végre befejezi egy hónapokkal korábban megkezdett nagy üzlet bejelentését, és szintén berobban a hazai IT-piacra.

Az biztos, hogy a T-Systems leválása nem megy majd egyik pillanatról a másikra, az infokommunikációs leányvállalatban egy csomó funkció, HR, compliance, jog, központi szolgáltatás, ezek kiváltása okozhat fejtörést a 4iG számára. Kérdés, hogy ez miként befolyásolja a számokat, arról nincsen ismeretünk, hogy eddig mennyire volt piaci a belső elszámolás, de összességében a párhuzamosságok kiküszöbölése után akár 10 milliárd forintnyi éves EBITDA-t (kamat, az adók, és az értékcsökkenés előtti üzemi eredmény), illetve könyvelés szerint akár 100 milliárd forintnál is nagyobb forgalmi többletet is jelenthet a 4iG-csoportnak.

(Borítókép: Aradi László / Index)