Kártyás fizetés: hogy ne folyjon el annyi pénzünk a nyaraláson?

Nemrégiben egy személyes élményeken és számításon alapuló cikkben bemutattuk, hogy milyen rosszul lehet járni azzal, ha valaki a megszokott bankkártyáját komolyabb előzetes felkészülés és körültekintés nélkül használja Horvátországban egy hétig.

Úgy kalkuláltunk, hogy amennyiben a legjobb pesti valutaváltási lehetőséget kihasználva az egész elköltött összeget horvát kunában, azaz készpénzben vittük volna ki, akkor 12 ezer forinttal jobban jöttünk volna ki.

A bankunk által használt árfolyamok nominálisan 12 ezer forintos, a teljes elköltött összegre vetítve 2,6 százalékot meghaladó veszteséget jelentettek (a konkrét adatok szerint a kártyám egy raiffeisenes Visa-kártya volt, az összes költésünk pedig 450 ezer forint).

A cikkre nagyon sok olvasói levél érkezett, amelyekben a hozzászólók 

• részben vitatták a megállapításainkat,
• részben taglalták, hogy maguk is hasonlóképpen rosszul jártak,
• többen pedig jelezték, hogy egy ilyen írásnak nem szabad a problémafelvetésnél megállnia, hanem hasznos tanácsokkal is illene szolgálnia.

Mivel sok fontos jó tanácsot is kaptunk, szeretnénk ezek közül minél többet megosztani.

1. Nem mindig jobb a készpénz, mint a kártya

Bár a korábbi cikkünk számpéldája valóban egy készpénzes megoldást vetett össze a korszerű bankkártya-használattal, de véletlenül sem a készpénz-használat népszerűsítése volt a célunk, inkább a figyelemfelhívás. Többen jelezték, hogy ez az összevetés nem volt korrekt, mert a legjobb fővárosi pénzváltási lehetőséget hasonlítottuk össze egy átlagos, vagy egy átlagnál rosszabb feltételű kártya használatával.

Pár észrevétel erről az összevetésről:

• Természetesen a gyorsaság, a biztonság, az egyszerűség, a „XXI. század”, a netes szállásfoglalások miatt a bankkártya nélkülözhetetlen.
• A leírt számpélda amúgy ellenőrzött és valós volt, de abban mindenképpen igaza volt az olvasóknak, hogy egy „átlagos” kártyahasználat és egy „átlagos” pénzváltás összevetéséből vélhetően a kártya jönne ki jobban.
• Amellett is lehet persze érvelni, hogy nem olyan bonyolult a legjobb valutaváltót megtalálni, miközben életszerűtlen minden kártyahasználati szituációhoz (belföldi vásárlás, külföldi vásárlás, készpénz-felvételek) optimális kártyát igényelni.
• Ugyanakkor többen jelezték, hogy a fővárosban, a „körúton”, az éles versenyben működő pénzváltók között optimalizálni könnyű a pestieknek, de vidéken már egyáltalán nincsen olyan kínálat és verseny, ezért rosszabbak a helyben elérhető árfolyamok.
• Az összevetésnél nem szabad megfeledkezni a készpénzfelvétel költségeiről sem, amely a 150 ezer forintnyi havi ingyenes készpénzfelvétel után jelentkezik.

2. Kártya és kártya között van különbség

Sok olvasónk jelezte, hogy neki sokkal jobb tapasztalatai vannak a hazai kibocsátású bankkártyája árfolyamaival, mások viszont még a cikkünkben leírt esethez képest is durva költségekről és marzsokról számoltak be.

Akit érdekel a nagyobb hazai bankok külföldi kártyahasználattal kapcsolatos összevetése, a Napi.hu ezen cikkében tájékozódhat a felszámított díjakról, a készpénzfelvétel költségeiről és a bankok által használt marzsokról. Érdemes átböngészni a cikket, mert elég nagyok a különbségek.

3. Európában Mastercard, az USA-ban VISA

Korábbi cikkünkben arra is kitértünk, hogy ha horvát kunában költünk, az amúgy forintalapú számlánkról, akkor a kártyatársaságok jellemzően kétszeres devizaváltást alkalmaznak. Vagyis a kártyatársaság és a bank előbb egy általános elszámolódevizára (euróra, vagy dollárra) vált és csak onnan forintra. Vagyis a kunában jelentkező kiadást előbb euróra, vagy dollárra konvertálják és csak utána forintra.

A két nagy kártyatársaság közül a Mastercard eurót, a Visa dollárt alkalmaz, ezért nagyon leegyszerűsítve, az euróövezetben érdemesebb Mastercard-kártyát használni, az Egyesült Államokban pedig Visát (egyszeres konverzió), viszont a horvát költéseknél mindketten duplán váltanak.

4. Az sms csak tájékoztat, méghozzá rosszul

Nagyon fontos tanulság, hogy a kártyás fizetéseknél megkapott tájékoztató sms valóban csak „tájékoztat”. Bár érdeklődésemre a bankom munkatársa azt jelezte, hogy a zároláskor (a fizetés pillanatában, amikor az sms érkezik) megkapott üzenet és a valódi könyvelés között mozoghatott az árfolyam, de sajnos a helyzet ennél is rosszabb.

Vagyis nem egy olyan változásról van szó, amely nekem is kedvezhet, illetve ellenem is dolgozhat, hanem rendre egy kedvezőbb árfolyamról kapunk értesítést és a bank végül többet von le. A következő szöveget egy a külföldi kártyahasználatról szóló nagyon korrekt MKB-s ismertetőben találtuk:

szeretnénk felhívni a figyelmét arra, hogy az SMS üzenetek ilyenkor csak tájékoztató jellegűek: a tranzakcióra felhasználni kívánt összeg előzetes zárolása nem a kibocsájtó bank által megállapított árfolyamon történik, hanem a kártyatársaságok (Visa, MasterCard) által alkalmazotton.”

A bankok tehát jellemzően egy középárfolyamszerű kurzuson küldenek sms-t a „zárolásról” és végül mégis devizaeladási árfolyamon könyvelnek, vagyis a megkapott sms-ekben tendenciózusan alacsonyabb összeg szerepel, mint amennyivel a számlánk apad.

Hogy érthető legyen ez az egész, egy véletlenszerűen kiválasztott 146 kunás költségnél 6490 forintos számlaapadásról értesített a bank (44,45 forintos kunaárfolyam), de a könyvelésnél 6681 forintot (45,75 forintos árfolyam) vont le.

5. Használj költségkímélő fintecheket!

Az olvasói levelek zöme azonban nem ezekkel az anomáliákkal foglalkozott, hanem segítő szándékkal olyan fintech-megoldásokat javasolt, mint a Revolut, a Transferwise, a Curve, esetleg az N26, amelyek egyszerű regisztráció és megfelelő használat esetén sokkal kedvezőbb költségeket, valóban a középárfolyamokhoz” közeli váltást, külföldi vásárlást tesznek lehetővé.

Annyit azért érdemes leszögezni, hogy a hagyományos házakhoz képest egy fiatal fintech érdemben kockázatosabb lehet, nem feltétlenül védi a pénzünket betétbiztosítás, a frissen felépült pénzügyi szolgáltatók nagyobb eséllyel buknak el. Emiatt érdemes lehet olyan fokozatosságot, vagy óvintézkedéseket alkalmazni, amellyel erősen limitáljuk a kitettségünket feléjük.

6. Revolut: a legnépszerűbb külföldön

A mi olvasóink körében egyértelműen a Revolut nevű cég volt a legnépszerűbb. Ez a fintech már 6 millió ügyféllel bír, közülük több százezer a magyar.

A szolgáltató egy egyszerű regisztráció (megadunk pár adatot, a telefonunkkal befotózunk egy igazolványt és az arcunkat) után küld nekünk egy kártyát, és utána egy olyan Egyesült Királyságbeli több devizás (multicurrency) számlát használhatunk, ahol rendkívül kedvező, gyakorlatilag bankközi árfolyamokon válthatjuk át a pénzünket az éppen szükséges devizára, összesen 150 fizetőeszközt ismer a rendszer.

Minimális költségek lehetnek csak, de a standard alapcsomag (van amúgy prémium és metal is) ingyenes, ha valaki nem kér extra szolgáltatásokat, például expressz kártyaküldést. Aki pedig nem csak úgy rátalál a honlapra, hanem kap egy meghívót is egy felhasználótól, annak mindez ingyenes, sőt még 3500 forintos kezdőajándékot is kap. A használat során még havi 75 ezer forintig ingyenes ATM-használat is jár a csomaggal.

7. Transferwise: utalásra kiváló

A Transferwise elsősorban a határokon és devizákon átnyúló pénzutalásra gyors és olcsó megoldás.

E cégnél is alacsony díj mellett gyakorlatilag középárfolyamon lehet pénzt váltani, mozgatni. A regisztráció ingyenes, bankkártyát is lehet hozzá igényelni. A kártyát többféle pénznemmel lehet feltölteni, a telefonos applikáción látni, hogy melyik pénzből mennyi van a számlánkon.

8. Curve: kikerüli a saját bankomat

A Curve fizetési kártya is ingyenesen rendelhető, meghívóval kis ajándékpénz is jár hozzá, itt még pénzt sem kell feltölteni.

A Curve lényege, hogy meglevő bankkártyáinkat egy mobil alkalmazáson keresztül hozzárendelhetjük a Curve kártyához, amely ezután önmagában is elegendő lesz a fizetésekhez, de úgy, hogy az alkalmazás kikerüli, felülírja az alap díjszabásainkat és a saját kedvező díjtételeit alkalmazza.

9. N26: ha készpénzimádók vagyunk

Nálunk a legtöbben a londoni fintech-világ sztárjait használják, a felsoroltakon túl ilyen a WeSwap  is, de ha jobban elmerülünk a szolgáltatók között, még rengeteg itthon talán kevésbé ismert, ugyanakkor önreklámjaik szerint szintén világsztár német szolgáltatóval is lehet találkozni. A teljesség igénye nélkül ilyen az N26 , vagy a BUNQ.

Az N26 azért egészen extra, mert döbbenetesen sok készpénzt vehetünk fel vele. A nehézség az, hogy ez a cég nincsen annyira ráállva a magyar ügyfelekre, ide nehezebb magyarként (nem eurózónásként) regisztrálni.

Ugyanakkor, ahogy az egyik olvasónk mesélte, ha az eurózónában nagyobb mennyiségű euróhoz szeretnénk jutni szintén bankközi árfolyamon, akkor az ingyenesen kérhető N26 kártyával napi (!) 2500 euró is felvehető ingyenesen bármely eurós automatából, igaz csak legfeljebb havi öt alkalommal, de a 12 500 euró már bőven milliós tétel.

10. Kombináld, vagy hagyd a francba!

Ha valaki igazi guru, akár azt is megteheti, hogy egy N26-os kártyával veszi fel mindenhol a szükséges casht ingyenesen, egy Revolutos kártyával költ kártyás fizetéssel olcsón, és a kettőt egy Curve-kártya alatt egyesíti.

Vagyis egy okostelefon nyomkodásával és egyetlen fizikai kártyával minden búját-baját szinte ingyen oldja meg. Minden országban az adott pénznemben fizet, és előtte módszeresen pakolgatja a pénzeket a megfelelő zsebekbe, nagyon kedvező átváltásokkal.

Ez tényleg remek megoldás, ahogy persze az is, ha ezt az egészet elfelejtjük, egyáltalán nem kalkulálgatunk, minden évben jól érezzük magunkat a nyaralás során a kártyánkkal és a szükséges készpénzzel és nagy ívben leszarjuk, hogy költhettünk volna 1-2 százalékkal kevesebbet is.