Salamon
10 °C
14 °C
Index - In English In English Eng

A globális kötvény- és a részvénypiac most nem sok jót ígér, de akkor mibe fektessünk?

2019.09.30. 10:55
Alig van már hozam a globális kötvénypiacon, a részvények pedig összességében túlértékeltek. A magyar kisbefektető persze lakossági állampapírt tud jó hozammal venni, de mit csináljon az, aki nem az államnak szeretne kölcsönadni, hanem a piacon szeretne kockáztatni? A tőkepiaci szakembereknek bőven vannak alternatív javaslatai.

 Mibe érdemes most a pénzünket rakni? Minden befektetési cikk örök kérdése, amely most mintha különösen aktuális lenne. Nézzünk néhány figyelmeztető adatot!

A globális kötvénypiacon ma 17 ezer milliárd dollárnyi olyan kötvény forog, amely negatív hozamot ígér, ezekkel aligha lehet a következő években pénzt keresni”

– mondja Móricz Dániel, a Hold Alapkezelő portfólió-menedzsere.

És valóban, a legjobb európai piacokon (mint a német) már minden államkötvény mínusz hozammal megy, de még a legkockázatosabb régiók, az olyan államcsőd-bajnokok, mint Argentína, vagy Görögország is szuper-hosszú kötvényeket tudott alacsony hozammal eladni.

A részvények drágák

És a részvénypiacok? Ott sem sokkal jobb a helyzet.

A részvénypiacok értékeltségét jelző legfontosabb mutató, a Shiller P/E is vészjósló, átlagos értéke 16 szokott lenni, de ma már 30-on áll.”

– meséli Móricz Dániel. (A Shiller P/E az aktuális részvényárfolyamokat az elmúlt tíz év átlagos eredményeivel veti össze, minél magasabb az érték, annál drágább a papír.)

Ez alighanem korrekcióért kiált. Aki a kockázatmentes hozamok világában keresgél, az magas hozammal tudja megvenni a MÁP Plusz, vagy a Prémium magyar lakossági állampapírokat, de ez a cikk most nem ezekről a termékekről szól, hanem arról a befektetési univerzumról, ahol a befektető kockázatot vállal, nem tudja előre, hogy milyen megtérülésre számíthat. Ezek a befektetések elsősorban a hosszabb távra befektető intézményeknek, privátbanki ügyfeleknek lehet érdekes, nem gondoljuk, hogy a magyar kisbefektető közvetlenül, tömegesen venne ilyen papírokat, de azért érdemes lehet megismerni ezt a világot is.

Jöhetnek az alternatívok

A remekül teljesítő amerikai S&P 500 az elmúlt két évtizedben évente 7 százalékos megtérülést hozott a befektetőknek, ugyanebben az időszakban a 60 százalékban úgynevezett alternatív eszközöket tartó Yale Egyetem Alap évi 13 százalékot, míg a világszerte 80 ezer alkalmazottat foglalkoztató gigantikus Brookfield alapkezelő alternatív eszközökre specializált alapja évi 16 százalékot - meséli Kutas Gábor, a Biggeorge Alapkezelő managing partnere.

De melyek ezek az alternatív eszközök? A lehetőségek tárháza végtelen, de gondolhatunk

  • ingatlanokra,
  • infrastruktúra-projektekre,
  • a kockázati és magántőke világára (hedge fundok, venture capital, private equity),
  • nyersanyagokra,
  • de akár műtárgyakra, borra, kriptodevizákra, még sportfogadási alapokra is.

Mi az előnyük?

A hazai intézményi és lakossági portfóliókban az ilyen eszközök ma még kevésbé jellemzőek (természetesen a saját lakóingatlanunkat leszámítva). Ezek a befektetések jellemzően hosszabb távúak, kevésbé likvidek, ami riasztó lehet, pedig sok előnyük is van.

Részben az, hogy miközben manapság már a kötvénypiacok és a részvénypiacok inkább együtt mozognak, azaz jellemzően nem fordított, hanem egyenes arányban hoznak, addig ezek a befektetési lehetőségek el tudnak szakadni a részvény- és kötvénypiacoktól.

A tapasztalat az, hogy a befektetőknek akár 200-800 bázispont hozamelőnyt is jelenthet az úgynevezett illikviditási prémium”

– véli Kutas Gábor. Vagyis, aki vállalja, hogy végigfinanszíroz egy 20-25 éves infrastruktúra-fejlesztést, sokkal nagyobb hozamra számíthat, mint aki a teljesen likvid részvénypiacon fektet be, ráadásul a napi kiértékelés hiánya egyfajta nyugalmat (szaknyelven kisimított volatilitást is jelenthet.

Emellett vannak olyan ágazatok, amelyeket a tőzsdén keresztül nem lehet megfogni, vagy azért, mert nagyon alacsony a belépési limit (startupok), vagy azért, mert nagyon nagy a belépési limit (erőműépítés, autópálya-építés). Az „alternatívok” azonban itt is képesek befektetni.

Kockázati tőke

Bár a tőzsdék az elmúlt időszakban szintén jól teljesítettek, a zárt körű befektetések alapvetően megverték őket, és bár továbbra is az Egyesült Államok ennek a világnak a vitathatatlan központja, a hozamok már Európában is szépek. Oszkó Péter, az OXO Labs cégvezetője szerint a felsorolt kockázati tőkés és magántőkés világból

a venture capital piac 2018-ban 18 százalékos, míg a private equity piac 15 százalékos átlagos hozammal büszkélkedhet.”

Ma már az sem igaz, hogy csak a kivásárlásokat, cégfeldarabolásokat végző alapok (ezt csinálta Richard Gere a Pretty Woman című filmben, amíg jó útra nem tért) tudnak ilyen mesés számokat, a startupokat felkaroló növekedési alapok is így teljesítenek.

Amikor globálisan is nagyon sok a pénz, mindig felmerülhet, hogy a likviditásbőség nem vezet-e lufifújáshoz, de Oszkó Péter szerint nem. A szakma maga ugyan a legnagyobb kockázatnak valóban a magas eszközárakat tartja, de az egy fontos változás, hogy a piacon ma már nem az a trader, vagy dealmaker mentalitás a jellemző, hogy a szakemberek valamit megvesznek, majd drágábban eladják, hanem sokan úgy vesznek cégeket, hogy részt vesznek azok optimalizálásában, feljavításában, és csak utána keresik az exit-lehetőségeket.

Rövid táv – hosszú táv

De miért nem jók a tőzsdék, hiszen eddig mintha azt hallottuk volna, hogy a tőzsdén hosszabb távon csak nyerni lehet? Azért ez így nem teljesen igaz.

Az amerikai papírokra összességében igen, de az európai részvénypiacot hosszabb távon is képes megverni a lokális ingatlanpiac – véli Móricz Dániel, aki szerint a tőzsdéken hosszabb táv jól kiszámítható, ott már csak az árazás számít, és az árazás most drága. Az Egyesült Államoknak is volt egy rossz periódusa, 1965 és 1981 között az amerikai GDP 370 százalékkal emelkedett, de a részvénypiac helyben maradt.

A tőzsdén is van trendfüggetlen papír

A legtöbb befektetési szakember szintén hisz a modern trendekben, az alternatívokban, de szerintük ezeket a trendeket a tőzsdéken is le lehet fedni.

Török Lajos, az Equilor Zrt. elemzője szerint most vonzóak azok a stabil, magas osztalékot fizető részvények, amelyek nem feltétlenül függnek a fő trendektől. Ilyen az

  • Iberdrola, a bilbaói központú baszk energiacég remekül átvészelte korábban a 2008-as válságot, ma már 68 százalékban megújuló forrásból állít elő energiát, van amerikai, brazil és brit leányvállalata is, a cégben norvég és katari befektetők is fantáziát láttak. A társaság rengeteg pénzt fordít vissza a fejlesztésekre, de így is stabil 4 százalékos osztalékhozamot tud fizetni a befektetőinek.
  • Waste Management, nem véletlenül küzdöttek száz éve az amerikai maffiózók a szemétszállítási üzletért, a legnagyobb amerikai szemétszállító rendkívül nyereséges, az üzlet minden ciklusnak ellenáll, „a szemetet mindig el kell vinni”, de ez a társaság még növelni is képes az osztalékhozamát,
  • Americold, ez a társaság hűtött raktárakkal rendelkezik, a második ezen a piacon, és ahogy terjed az élelmiszer-házhozszállítás, nagyon felértékelődik a raktárvagyona.
  • Teledoc: - az amerikai egészségügy elképesztően nagy üzlet és rendkívül drága szolgáltatásokkal van tele. Ez a cég telefonos, illetve videotelefonos orvosi szolgáltatást nyújt, elég olcsó, és természetesen nagyon kényelmes, ezért a biztosítók is szívesen szerződnek vele,

Cselovszki Róbert, az Erste Bank Pénz-, Tőkepiacok és Vagyonkezelés divízió vezetője szerint sem feltétlenül kell minden pénzt lakossági állampapírba pakolni,

a tőkepiacokon is vannak olyan témák, ahol egy-egy jó portfólióval elviselhető kockázatok mellett van esély nagyobb hozam elérésére."

Az Erste 12 ilyen befektetési témát azonosított az ügyfeleinek, ilyen például a zöld befektetések, a megatrendek, az osztalékhozam miatt vonzó részvények, a jövő tech cégei, az egészség, vagy a lifestyle-befektetések.

A zöld befektetések

A befektetési szakemberek szerint fejlődnek itthon is, de azért még nem annyira mennek a zöld befektetések, viszont globálisan igen: a piac egy tavalyi adat szerint nagyjából 30700 milliárd dolláros a fejlett piacokon - mondja Rotyis József, az SPB Befektetési Zrt. vezető privátbankára.

Három konkrét befektetést emel ki:

  • A dán Orsted korábban olaj- és gázipari nagyvállalatként működött, majd néhány év alatt zöldóriássá változott, foglalkozik biomasszával, széllel, okos energetikai megoldásokkal. Az Orsted főleg Európa északi részén tevékenykedik, de az Egyesült Államokban és Tajvanon is vannak szélerőmű-parkjai. Az Orsted részvényárfolyama 2019-ben 54 százalékkal nőtt.
  • A német (baden-württembergi) EnBW Energy Németország egyik legnagyobb energetikai vállalata. Az évi 10 milliárd euró árbevételű vállalaté Németország legnagyobb tengeri szélerőmű-parkjának a tulajdonosa. A cégnek kötvényei és részvénye is vannak a tőkepiacon, mindegyik felértékelődött az utóbbi időben.
  • Az amerikai Xcel Energy és a tulajdonában lévő Public Sector Company of Colorado (PSCC) működteti az Egyesült Államok legnagyobb közösségi napelem-programját. A cégcsoport tervei szerint 2050-re teljes egészében zéró széndioxid-kibocsátás mellett fog termelni. Az Xcel részvénye is jól hasítanak, az idén már eddig is 30 százalékkal emelkedtek, de még lehet bennük kakaó.