Tömeges leépítés jön a Dunai Vasműben

Azt írják, az európai acélipar rendkívül nehéz gazdasági helyzete, a világgazdaság lassulása, a csökkenő kereslet és késztermék árak, valamint a hatóságok és az uniós szabályozók által előírt kötelező környezetvédelmi beruházások terhei miatt kellett így dönteniük. 

Nincs más választása a Dunaferrnek

Egy nappal azután hozták ezt nyilvánosságra, hogy Jevgenyij Tankilevics levélben fordult a munkavállalókhoz, amelyben megértésüket és együttműködésüket kérte az elbocsátások miatt.

A helyzet komoly és súlyos, a tét pedig a vállalat jövője

- írta az orosz cégvezető, felsorolva az európai acélipart érintő nehézségeket. "A Dunaferr Társaságcsoport jelentős vesztességeket kénytelen elkönyvelni 2019. első negyedévétől, amire már nem nyújtanak fedezetet a 2017-2018. években képzett tartalékok."

Állítólag már májusban jelezte a cégvezetés a dolgozóknak, hogy nagy a baj, és a levél szerint kérték, hogy a szabadságos béreket a szükséges beruházások finanszírozására fordíthassák.

Amit lehet, megtettünk a válság kezelésére, de eljutottunk arra a pontra, ahol már nincs más választásunk, mint létszámleépítés végrehajtása

- jelentette be Tankilevics. A leépítés, írja a ma kiadott közleményében, főleg az adminisztráció és a karbantartás területét érinti majd. A cégvezető reméli, hogy a mostani piaci körülmények átmenetiek lesznek, és nem tesznek szükségessé további racionalizálási lépéséket.

A Dunaferr menedzsmentje azt ígéri, mindent megtesz annak érdekében, hogy segítséget nyújtsanak az elbocsátott dolgozóknak. Minden érintett munkavállalónak felajánlanak más munkakört, és ha ezt valaki nem akarja elfogadni, végkielégítéssel távozhat a vállalattól, vagy élhet a Dunaferr Foglalkoztatásért Acélalapítvány által biztosított lehetőségekkel, amely egy éven át anyagi támogatást és segítséget nyújt a továbblépéshez. 

Helyrejött a kapcsolat a városvezetés és a Vasmű között

Pintér Tamás, Dunaújváros nemrég megválasztott polgármestere is csak a levélből értesült a leépítésekről. Megkeresésünkre azt mondta, már felvette a kapcsolatot a cég menedzsmentjével, és jövő héten elkezdenek egyeztetni.

Bővebb információt egyelőre nem tudott mondani az elbocsátásokról, de azt ígérte, folyamatos tájékoztatást adnak a tárgyalások eredményéről. "Bízom abban, hogy az önkormányzat által újraindított kommunikáció az ISD Dunaferr Zrt. vezetőségével meghozza a jelen és az elkövetkező időszakban is a gyümölcsét" - írta később az önkormányzat honlapján közzétett közleményében. 

Sok mindent tudnék erről a levélről mondani. A többi között azt, hogy őszintén és mélyen sajnálom az elbocsátásra kerülő dolgozókat. És egyáltalán nem irigylem Pintér Tamást, akinek mandátuma megkezdésekor haladéktalanul egy ilyen hatalmas probléma megoldásával kell foglalkoznia

- reagált Cserna Gábor, Dunaújváros idén leváltott fideszes polgármestere is Facebook oldalán. - "Családok megélhetése, jövedelme és jövője az ő kezében van, de valószínűleg, amikor a kampány során az ISD Dunaferr menedzsmentjével megállapodott, már ez is szóba került."

A Vasmű államosításával kampányolt a fideszes polgármesterjelölt

A választás előtt részletesen is írtunk arról, hogy a Dunaferr menedzsmentje szembekerült a fideszes városvezetéssel. Többször is felszólították Cserna Gábort, hogy hagyjanak fel a lejárató kampánnyal, és ne használják kampányeszközként a céget.

Azok a politikusok, akik saját, rövid távú céljaik elérésének érdekében államosítással fenyegetik, feljelentésekkel vagy rágalmakkal támadják, destabilizálni próbálják a Dunaferr működését, az itt dolgozó több ezer embert és családjukat is támadják, megélhetésüket veszélyeztetik

- írták, miután a Fideszhez köthető helyi lapok a környezetvédelmi előírások megszegésével és a pénz külföldre szivattyúzásával vádolták a menedzsmentet.

Egy Dunaferrhez közel álló forrásunk már akkor arról beszélt, hogy anyagilag is rosszul érintette a lejárató kampány a Dunaferrt, a cég részvényeseit ugyanis elbizonytalanította, hogy neki merjenek-e kezdeni a helyi fejlesztéseknek, vagy inkább megvárják, mi lesz a magyar állam szándéka a vasművel. 

Válságban az európai acélipar

Bár éve elején még 13 százalékos béremelést jelentett be a cég, idén európai szinten is komoly válságba került az acélipar. Júniusban "Krízisben az európai acélipar" címmel jelent meg az uniós acélipari szövetségnek nyílt levele a Financial Times című brit gazdasági lapban, amit 45 uniós cégvezető írt alá, köztük a Dunaferr cégvezetője is. A szövetség azonnali beavatkozást kért az Európai Uniótól a hirtelen megváltozott acélipari folyamatok miatt.

Az Eurofer levele szerint egy hosszú távú folyamat következménye az acélipari válság. Annak köszönhető, hogy  nem stabil az EU teljesítménye,  a nyersanyagok és az energia ára az egekben van, és a szén-dioxid-kibocsátási költségek 2018 elejéhez képest az ötszörösére nőttek.

Hatalmas pofont jelentett az amerikai védővámok bevezetése is az európai cégeknek, hiszen így  az ázsiai acélgyártók átirányították termékeik egy részét az európai piacra. A kínai acéltermékek dömpingje ellen az EU újabban védővámok bevezetésével próbálkozik. 

A leépítések az elmúlt hónapokban már több helyen elkezdődtek. A kassai U.S. Steel vállalat például július végén jelentette be, hogy 2021-ig 2500 főt kell elbocsátaniuk, májusban négynapos munkahetet vezettek be, júniusban pedig leállították az egyik kohót a három közül. A világ legnagyobb acélgyártójaként számon tartott luxemburgi központú ArcelorMittal szintén úgy döntött májusban, hogy az európai helyzet miatt ideiglenesen leállítja a krakkói gyárát, és csökkenti spanyol gyárai termelését, nem sokkal később pedig lassította a francia és német gyáraiban is a termelést.

Nincs jó hangulat a Vasműben

Évek óta időről időre felröppen a hír, hogy leépítenek. Mi ebben élünk 2008 óta. Annyira már nem is vettük komolyan, ezerszer hallottuk ezt. Most azonban úgy látszik, mégis csak komoly a bejelentést

- mondta az Indexnek Molnár László, a Dunaferr Vasas Szakszervezeti Szövetségének elnöke. Konzultációt kértek a munkáltatóval, hogy átbeszéljük az elbocsátások részleteit. "Azon leszünk, hogy minél fájdalommentesebb legyen a dolgozók számára" - tette hozzá Molnár, más konkrétumot azonban ő se tudott mondani arról, hogy kiket érint majd a leépítés, és mikor lép életbe.

"Nem jó" - válaszolta röviden, keserű szájízzel Molnár arra a kérdésünkre, hogy milyen hangulatot tapasztalt ma a Vasműben. "Tőlünk, szakszervezetektől várják, hogy mondjunk valamit, de mi se tudunk többet."

Évek óta terítéken van a leépítés

Mint a szakszervezet elnöke is utalt rá, a 2008-as gazdasági válság óta már többször is szóba került a leépítés a dunai Vasműben. 2013 nyarán 1500 ember elbocsátását lengették be, 2016-ban pedig 300 fős leépítésről volt szó. 

A kormány 480 millió forint munkahelymegtartó támogatást nyújtott a Dunaferrnek, Varga Mihály pénzügyminiszter pedig arról beszélt hat éve, hogy szeretnék visszaállamosítani a 2004-ben privatizált vasművet. Mint azt megírtuk, egy ciprusi offshore cégen keresztül adta el az állam a gyárat az ukrajnai Donbassz Ipari Szövetségnek (ISD), majd egy meglehetősen bonyolult történet után lett a cég többségi tulajdonosa az orosz állami Vnyesekonombank (VEB). 

Nem tudjuk, most van-e hasonló terve az államnak, írásban kérdeztük a Külügyminisztériumot, hogy szó lesz-e ma a Dunai Vasmű jövőjéről Orbán és Putyin találkozóján, de cikkünk megjelenéséig nem kaptunk választ. Kerestük Galambos Dénest, Dunaújváros és térsége ipar- és területfejlesztéséért felelős miniszterelnöki biztosát is, de ő se reagált eddig. A Dunaferr menedzsmentje pedig nem akart a közleményen túl mást hozzátenni a leépítésekhez.