Elemér
0 °C
10 °C

Mibe fektessünk 2020-ban?

D MTZ20191104002
2020.01.01. 15:16
A globális tőkepiacokon rendre gyönyörűek a múltbeli hozamok, ugyanakkor a jövőt tekintve tanácstalanság, kínzó hozaméhség tapasztalható. A részvények drágák, a kötvények zéró hozamot kínálnak. Itthon a megtakarítók annyiban kényelmesebb helyzetben vannak, hogy nálunk alapmegoldásnak ott vannak a 4-5 százalékos megtérülést kínáló lakossági állampapírok, elég erre ráhordani néhány egzotikusabb elemet és a portfólió máris érdemi reálhozammal kecsegtet.

Skizofrén gazdaság. Így hívják azt a mostanában tapasztalható globális tőkepiaci kettősséget, amely szerint a kereskedelmi háború (trade war) tükrében a multinacionális cégek, a kereskedelemben leginkább érdekelt nemzetközi társaságok szenvednek, de a belső fogyasztást megcélzó amerikai, kínai, orosz társaságok egészen jól teljesítenek. A nagy nemzetközi bezárkózásnak ugyanis vesztesei és nyertesei is vannak – meséli a skizofrén gazdaság tőkepiaci lecsapódásáról Kocsi János, az Amundi részvényportfólió-menedzsere.

Kettősség a befektetések piacán is

Egészen más okból, de hasonló jelenség tapasztalható Magyarország és a világ egésze szempontjából a befektetési lehetőségeket illetően is. Világszerte nehéz reálhozamot termelni, itthon azonban viszonylag könnyű.

Az elmúlt években az ilyen és hasonló elemzések visszatérő motívuma, hogy minden évben elmondjuk, hogy vélhetően itt van a csúcs, már minden nagyon drága, istenbizony innen már érdemes lesz óvatosnak lenni. Aztán jön egy olyan év, amely a fejlett piacokon újra 15-20 százalékos emelkedést hoz, és akkor megint elmondhatjuk, hogy ez már biztosan a csúcs. Ahogy Trippon Mariann, a CIB Bank vezető elemzője meséli, szinte csak meg kell ismételnie az egy évvel korábbi szavait, amikor azt mondja, hogy a magyar gazdaság növekedése 2019-ben elérte a tetőpontját, vagyis a már lezárt üzleti évben mérsékelten, 2020-ban pedig várhatóan jelentősebben csökken majd a növekedés üteme.

Mentségünkre szóljon, hogy a nyugati elemző kollégák jóslatai is szépen elcsúsztak egy évvel.”

- mondja.

Ez valami olyan, mint amikor pár évig mindenki arról beszélt, hogy öt évre vagyunk az euró bevezetésétől, aztán megint öt évre vagyunk az euró bevezetésétől, végül elhagytuk az egészet a fenébe.

Tőkepiaci analógiával ebből az következne, hogy pár évig mondjuk, hogy itt a csúcs, innen már korrekció jön, majd sokkal magasabb árakon azt mondjuk, hogy itt a csúcs, innen már esnie kell a piacoknak, végül 5-10 év után elengedjük ezt az egészet és azt mondjuk, hogy oké, akkor a piacok örökké emelkedni fognak.

Oázis a hozamsivatagban

Mindenesetre akár lesz lassulás, akár nem, a szokásosnak mondható éves befektetési előretekintésünkben a megkérdezett neves külföldi (CPM, Fidelity International, Mobius), illetve hazai (Amundi, CIB, Equilor) szakemberek sok részpiacon még mindig optimisták voltak.

Ajánlották a hazai lakossági állampapírokat, a magyar blue chip részvényeket, a tematikus befektetési alapokat, a menekülő instrumentumnak számító aranyat, az olajat, néhány, kisebb feltörekvő piacot, így az orosz, a görög és a vietnámi részvényeket, valamint bizonyos árupiacokat, elsősorban az akkumulátorfémeket, a dollárt és az ESG-befektetéseket. Következzen hát a nyerő csapat, vagyis 11 olyan piac, amely a hozamsivatagban is ígéretesnek tűnik.

1. MÁP Plusz és más lakossági papírok: az „alap”

Biztosan lehetne szofisztikáltabban is közelíteni a befektetésekhez, mint azt javasolni, hogy mindenki tegye be a pénzét a magyar szuperkötvénybe, ám igazán nem érdemes. Fogunk többféle instrumentumot is ajánlani, de ezek reálisan tized-, század-, ezredakkora magyar lakossági érdeklődésre sem tarthatnak számot, mint a csodapapír.

A lakosság pedig nem ellensége önmagának, nem véletlen, hogy Magyarországon az elmúlt időszakban minden más megtakarítási formát kiszorított az öt évre, átlagosan 4,95 százalékos hozamot kínáló MÁP Plusz. Akit pedig esetleg zavar az infláció elszállásának veszélye, az vásárolhat olyan Prémium sorozatú magyar államkötvényeket, amely az infláció növekedése idején is magas reálhozamot tart.

Az előnyök egyértelműek, könnyen és költségmentesen felhalmozható, alacsony kockázatú, de kiszámíthatóan magas megtérülés. A legtöbb magyar magánszemély portfóliójában most ez a fő elem.

2, Magyar blue chipek: folytatódhat a nagy menetelés

Évek óta jól teljesítenek, és 2019-ben is hasítottak a legnagyobb magyar blue chipek (OTP, Mol, Richter Gedeon, Magyar Telekom). Abban ugyan már nem egységesek a hazai elemzők, hogy a drágulás folytatódhat-e, az első két felsorolt papírral kapcsolatban talán általánosabb az elégedettség, 2019-ben különösen az OTP szállt el, és állított be újabb és újabb csúcsokat, az utóbbi kettőben megosztottabbak a hazai analisták. Mi most Török Lajos, az Equilor vezető elemzőjének rövid értékelését ismertetjük, aki szerint

  • Az OTP lezárta az elmúlt évek felvásárlási folyamatát, sok regionális bankot vett meg, és mostantól az integrációra kell koncentrálnia. A banknak vannak ugyan politikai kockázatai, de az mindenképpen pozitívum, hogy immár magyar bankból tényleg regionális szereplővé fejlődött és a regionális kilátások nagyon kedvezőek.
  • A Mol szinkronban van a terveivel, a finomítói marzsok javulnak, ami kedvező downstream (finomítás), ugyanakkor bizonytalanabb upstream (kitermelés) eredményt ígér. A társaság egy nagy stratégiai transzformáció közben tolódik el a lakossági szolgáltatások felé, de addig is kedvezhet neki, hogy a 2020-tól a nagy tankerhajók az IMO-szabályozás miatt magas kéntartalmú nehézolaj helyett csak dízellel mehetnek, ami a Mol termékei iránt is javíthatja a keresletet.
  • A Magyar Telekom kicsit kevésbé volt lendületes papír mostanában, az árfolyama beragadt egy vékonyabb sávba. Nagy kérdés, hogy a cég mit kezd a T-Systems-szel, az eladás meghiúsulása után és miképpen birkózik meg az egyre csak élesedő hazai versennyel, az UPC-Vodafone, a Digi-Invitel és az állammal összeálló Telenor ellenében.
  • A Richter Gedeonnál az a jó hír, hogy a cég már „túl van a nehezén”. A befektetők biztosan beárazták az elmúlt időszakban kudarcot jelentő Esmya ügyét, amit az ígéretes Vraylar termék ellensúlyoz. Török Lajos annyiban azonban pesszimista, hogy nem lát más olyan új terméket a csőben, ami magasabb árrést lenne képes termelni.

3. Tematikus befektetési alapok: ezek a sztorik biztosan beérnek

A nagy nemzetközi befektetési házak 2019-ben sorra jöttek ki az új úgynevezett témaalapokkal. A sztorik sokfélék lehetnek, klímaváltozás, demográfia, felforgató iparágak, luxustermékek, urbanizáció, mesterséges intelligencia, kiberbiztonság, 5G, megújuló energia. Ezek olyan világtrendek, amelyek megkérdőjelezhetetlenül léteznek és fontosak, már csak az a kérdés, hogy mennyire lehet őket jó befektetésekkel meglovagolni.

Estelle Ménard, a 10 milliárd eurót kezelő specialista cég, a CPR Asset Managementtematikusalapokért felelős vezetője szerint a befektetők szeretik ezeket a jól megérthető sztorikat, amelyekhez a legtöbb esetben valamilyen pozitív társadalmi cél is kapcsolódik. Ha például kiemeljük a klímaváltozást, a CPR megközelítése szerint a trend egyértelmű, hiszen azt mindenki érti, hogy az elmúlt három évszázad szén-dioxid-kibocsátásának a feléért az elmúlt négy évtized felel, vagy azt, hogy egy évszázad alatt már 19 centimétert emelkedett a tengerszint.

A cég megközelítése szerint azonban egy klímaalapba egyáltalán nem csak a modern környezetvédelmi technológiák cégei, vagy megújuló energiával foglalkozó társaságok férnek bele, de olyan hagyományos ágazatok vállalatai is, amelyek az iparági benchmarkokhoz képest tesznek sokat a kibocsátásuk ellen. A nagy ipari cégek közül például ilyen a Schneider Electric és a United Technologies, a gyógyszeriparból a Pfizer, míg az FMCG-cégek közül a Danone, amelyek elkötelezett az emissziócsökkentés mellett. Az ilyen részvényekkel megpakolt CPR Climate Action alap január és november között 21 százalékos feletti hozamot ért el.

4. A felforgatók: az exponenciális növekedés mesterei

Legalább ennyire sikeresek a témaalapok közül a felforgató technológiákat fejlesztő cégekből összerakott portfóliók. Ahogy Saurabh Sharma, a Fidelity International szakértője mondja, a felforgató technológiák térnyerése gyorsul. Ha megnézzük, hogy az induláshoz képest mennyi idő kellett egy-egy ágazatnak, vagy cégnek, hogy elérje az 50 millió felhasználót, exponenciális gyorsulást tapasztalunk.

Megdöbbentő, hogy amíg a légiközlekedésben, vagy az autóknál 60-60, az elektromosság, vagy a távközlés használatában 50-50 év, a tévé és a bankkártya esetében 20-30 év volt ehhez szükséges, addig az internet és a mobil már csak egy évtized, a Facebook, a WeChat és a Pokémon Go esetében alig kellenek hónapok ehhez.

Nagyon érdekes, hogy annak megállapításához, hogy egy cég felforgató lesz – meséli Estelle Menard, nem feltétlenül kell jósnak, vagy iparági szakembernek lenni, hanem a különböző görbék (márka elterjedése, részvényárfolyam) segít kirajzolni azokat a trendeket, amelyekből anélkül is lehet válogatni a disruptive papírok között, hogy szakmabeliként ismernénk azt a területet, amivel foglalkoznak.

5. Az arany: menekülj, amíg nem késő!

A következő ajánlatunk óhatatlanul tartalmaz némi inkonzisztenciát, hiszen a legtöbb javaslat a gazdaság növekedéséhez, a sikerhez kapcsolódik, az arany azonban inkább a bajhoz, a veszélyekhez. Az arany klasszikus menekülő instrumentum, és miközben a középtávú és a hosszú távú trendek elég impozánsak (például a középosztály gyors ütemű növekedése nagy fogyasztás-többletet jelent), rövid távon azért most van mi elől menekülni: túlértékelt piacok, brexit, kereskedelmi háború, recessziós félelmek.

Ugyan azt túlzás lenne állítani, hogy páni félelem uralkodna a piacokon, de azért sokan beszélnek már a várható lassulásról. Amikor pedig már tapintható a feszültség és a bizonytalanság a piacon, a rosszabb hírek napján mindig nagyot ugrik az arany ára, igaz még mindig nem szállt el az egykori csúcsszintekig a nemesfém jegyzése.

Meglepő módon eddig nem az arany árában, hanem az aranybányászati cégek árfolyamában lehetett drágulást tapasztalni. Az Amundi Global Fold Mines nevű alap egy év alatt 48 százalékot drágult.

Talán akkor ugrana még nagyobbat az ár felfelé, ha Donald Trump amerikai elnöknek sikerülne a régi nagy terve és meg tudná gyengíteni a dollárt. Trippon Mariann szerint 2019-ben és 2020-ban is szinten maradhat, vagy valamelyest emelkedhet az arany ára, de ez nem feltétlenül általános bizonytalanságot, vagy menekülést tükröz, hanem a nagy ügyfelek portfólió-építésében, részben az óvatosság, részben alternatív eszközök alacsony hozamígéretei miatt, mindenhová bekerül az arany.

6. Olaj: nagyobb baj lesz a geopolitikában, mint a gazdaságban

Előbb az arany drágulására fogadtunk, most ugyanezt fogjuk elmondani az olajról, pedig az olaj éppen akkor szokott gyengülni, amikor az arany drágul. Az arany akkor vonzó, ha baj van, az olaj pedig akkor vonzó, ha minden a legnagyobb rendben van, mindenki szállít, kereskedik, közlekedik.

Igen ám, de az olaj matekja összetettebb, a geopolitikai feszültségek ugyanis drágítják az olajat (mindenki fél, hogy nehezebb lesz beszerezni), a gazdasági problémák viszont olcsóbbá teszik (mindenki fél, hogy nem lesz annyi vevő).

Aki most az olajra fogad (és elég sokan vannak ilyenek), ők azt mondják, hogy a geopolitikai balhék (Oroszország, Szaúd-Arábia, Irak, Irán, Líbia, Szíria, Venezuela, Nigéria) erősebb hatásúak lehetnek, mint a gazdasági balhék (Kína, Európa lassulása, brexit, kereskedelmi háború).

Ez azért nem egy egyértelmű fogadás és sok egyéb hatás is érvényesül, de azért elég sokan várnak egy enyhe olajár-emelkedést. Az Intesa (a CIB olasz anyabankja) például 2020-ra az elemzői konszenzus-előrejelzésnél magasabb, 67 dolláros hordónkénti olajárat vár, Trippon Mariann szerint ennek elsősorban az lehet az oka, hogy 2020-ra stabilizálódhat a kereslet, a kínálat-szűkítő OPEC-csúcsmegállapodás viszont életben marad, azaz menedzselt lesz a kínálat, az amerikai kitermelés csökkenhet. 208-2019-ben ugyanis csúcsra járatták a palaolaj-kitermelést, de most minden afelé mutat, hogy ez apadhat.

7. Orosz részvények: konzervatív tervek, magas osztalékok

Az orosz piac (a görög után) eddig Európa legjobban teljesítő részvénypiaca volt 2019-ben, és Nick Price, a Fidelity International feltörekvő piaci részvényekkel foglalkozó portfólió-menedzsere továbbra is rendkívül optimista Oroszországgal kapcsolatban.

Az orosz RTS Index harmadával nőtt 2019-ben, de ami igazán pozitív, hogy más olajgazdaságokhoz képest sokkal óvatosabb az orosz költségvetés tervezése, és nagyon sok olyan orosz papír van, amelyik kifejezetten magas osztalékhozammal forog.

A legstabilabb orosz nyersanyagcégek, bankok, vagy éppen távközlési társaságok 5-7 százalékos osztalékhozamot kínálnak, amely egészen vonzó befektetést jelent.

Oroszország ugyanakkor mindig kockázatos politikailag, a rubel elég változékony, a cégeket a Kreml az egyik pillanatban felemeli, a másikban elengedheti, de ekkora megtérülést kár lenne kihagyni.

A szakemberek szerint Oroszországra érdemes Russia Fund-okon keresztül rámenni és nem egyedi befektetésekkel. Akim mégis megpróbálkozna az egyedi papírokkal, a nyersanyagcégek közül a Gazprom és a Lukoil, a lakossági cégek közül pedig a Sberbank és az X5 kereskedelmi lánc tűnik a legjobb fogadásnak.

8. Görögország. Ennyit számít a politika

Az előbb már egy félmondat erejéig említettük, hogy az idei évben a globális részvénypiacon a legnagyobb pozitív meglepetést Görögország okozta. Lehetne ezt sokféleképpen magyarázni, de a lényeg röviden: a korábbi miniszterelnököt, Aléxisz Cipraszt nem sokra tartotta a tőzsde, mert eredményeket nem ért el, de kiszámíthatatlanságával a befektetői környezetnek alávágott.

Az új kormányfő, Kiriákosz Micotákisz viszont nagyon jól kezdett, a hitelezőkkel mindenben egyeztetve élénkít, adócsökkentést vitt át"

– meséli Kocsi János.

Ciprasz a klasszikus politikusi mintát követte, álmokat ígért a görögöknek, akik ezért megválasztották, ám a kormányon már kőkeményen szembesült a valós játéktérrel.

Most viszont egész Európában Görögországban az egyik legmagasabb az üzleti szereplők optimizmusa, a tőzsdeindex 2019-ben 50 százalékot drágult, a munkanélküliség 27 százalékról már 17 százalékig olvadt. A görög ipar fejletlensége miatt a görög gazdaság nincsen annyira kitéve a kereskedelmi háborúnak, ugyanakkor a turizmus újra fellendülőben van, 2012-hez képest megduplázódott a vendégek száma és 2019-ben már 30 millió feletti vendég érkezhet. Az elemzők szerint az elmúlt évtizedben összeomlott görög piacon még mindig bőven van tér felfelé.

9. Vietnám: Kínából kijön, hozzánk bejön

Aki egy kicsit még bátrabb, még egzotikusabb piacokra is merészkedik, annak Vietnámra is érdemes figyelnie.

A világ már csak olyan, hogy amikor valaki veszít, szinte mindig nyer is valaki. Ha hurrikán tombol, nagyon sokan rosszul járnak, de az ácsok és az építőanyag-kereskedők biztosan jó üzletet csinálnak. Valami ilyesmi a helyzet a kereskedelmi háborúval is. Nagyon sokan veszítenek, de az amerikai – kínai konfliktusnak vannak nyertesei is, elsősorban a Kínához közeli, szegény és népes Vietnám.

Vietnámból könnyebb most exportálni, mint Kínából, így egyes cégek (például dél-koreai technológiai cégek, de nemzetközi divatáru-gyártók is) áthelyezik a termelés egy részét, vagy egészét Kínából, Vietnámba. A vietnámi gazdaság most jobban hasít, mint a kínai és a viszonylag sok papírral bíró, de nagyon kezdetleges tőzsde is jó befektetési lehetőségeket kínál, elsősorban a Vietnámra szakosodott befektetési alapok és ETF-ek révén. Ma még elég nehéz itthonról vietnámi befektetést venni, de a nagyobb házaknak vannak jó termékei.

10. Árupiacok: visszatérhet egy szelektív optimizmus

Az árupiacok jó nagy halmaz, van ott olyan termék, ami elképesztően drágult mostanában (ilyen a palládium), másnak pedig nagyon beesett az ára (például a földgáznak), nyilván egységes trendeket nehéz meghatározni.

Török Lajos gondolatait követve, most elsősorban az akkumulátor-nyersanyagokkal foglalkozunk. Fel, majd le és talán most megint fel, ez röviden a múlt és a közeljövő a kobalt és a réz piacán. Egy ilyen javaslat nyilván kevesebb magyar kisbefektetőt érint, de valójában ma már a nemzetközi netbanking szolgáltatókon keresztül könnyű ilyen piacokra is fogadni.

Az árupiacok elmúlt másfél éve nem volt éppen varázslatos, a legtöbb termény és nyersanyag inkább veszített értékéből. A szakember szerint ugyanakkor már látni az alagút végét.

Indokolatlannak tűnik például az akkumulátorfémek és más akkumulátorhoz szükséges áruk (lítium, kobalt, nikkel, réz, vanádium, mangán, grafit) nyomott árszintje.

A megújuló energia, az elektromos autók térnyerése miatt 2016 és 2018 között már volt egy intenzív felfutás, amit azonban visszaesés követett, 2018 óta gyenge időszaka volt a kobaltnak, a lítiumnak, a réznek.

A visszaesés alatt több kobaltbányász cég is visszafogta a nyersanyag-kitermelését, mert az már nem érte meg, a kínai Zheijang Huayou például leállította a kongói beruházását, a multinacionális Glencore is bezárta a kongói bányáját. Viszont azóta a csökkenő kínálat árfolyam-emelkedést indított el. Hasonló a helyzet a réznél, amit nem is csak az akkumulátoripar, de a szél- és a naperőművek is használnak. A kurzus azonban most nagyon alacsony, a nagy trendek szerint ez biztosan meg fog fordulni.

11. Dollár: minden mellette szól, kivéve Donald Trump

A nagyrészt önsorsrontó kereskedelmi háború ellenére szinte minden azt mutatja, hogy még mindig nagyon jól megy az amerikai gazdaságnak, a legfontosabb amerikai vállalatoknak és jól mehet a dollárnak. Jól mehet alatt most azt értjük, hogy erősödhet, valójában a legtöbb nemzetgazdaság azért szokott izmozni, hogy gyengüljön a devizája.

Ha fogadni kellene, sok szempont miatt a dollár erősödése maradhat az irány, jelentős a kamatkülönbözet a dollár javára (ezt persze a FED kamatcsökkentései már mérséklik), és amikor máshol jön a rossz hangulat, akkor a dollár menekülő eszköz.

Márpedig most minden fontos gazdasági trend az a dollár erősödésére hat, a brexit, az említett kamatkülönbözet, az európai recesszió, a kínai lassulás. Valójában egyetlen ellentétes hatás van, Donald Trump amerikai elnök, az ő dollárgyengítő és FED-ellenes politikája, vagy ne szépítsük a „twitterelései”. A legtöbb elemző szerint azonban az euró-paritás (vagyis az egy az egyben váltható euró-dollár) vonzása erősebb hatás, mint az üzengetés, vagyis a dollár még mindig erősödhet az euró ellenében.

12. ESG-befektetések: a legerősebb trend

Végül egy trendről, ami most megállíthatatlannak tűnik. Hétről, hétre dollármilliárdok vándorolnak egy új buzzworddel, az ESG-vel felcímkézett alaptípusba. Mark Mobius a legendás, 83 évesen is aktív feltörekvő piaci befektetési guru elmesélése alapján ő még csak szokja az új kifejezést, de az tény, hogy miközben az elmúlt tíz évben az MSCI EM Index 92 százalékot hozott, addig az MSCI ESG EM Index 232 százalékot. Na de mi ez az ESG?

Estelle Ménard szerint az ESG vagyis az environmental, social and governance (a környezetre, a társadalmi hatásokra és a felelős irányításra jobban odafigyelő) megközelítés valójában már 2007 óta ismert, de két éve lett mainstream, akkor robbant be, akkor vált normává.

Azóta nagyon hódít, de immár valóban gazdasági előnyöket is biztosít, elég, ha arra gondolunk, hogy amikor gombamódra szaporodnak az ilyen alapok, akkor ők valóban keresik az ilyen cégeket, amelyeknek a pótlólagos kereslet miatt felmehet az árfolyama, vagy ezek a cégek jó eséllyel megúszhatják a más társaságokat (szankciókat kijátszó, kartellező nagy bankokra és környezetszennyező mamutokra gondolhatunk) érintő dollármilliárdos büntetéseket. Hogy aztán ezek az alapok hosszabb távon is elverik-e a hagyományos szelekciót, azt majd meglátjuk, de 2020-ban még mindenképpen velünk maradhat az ESG térhódítása. A CPR például 5500 nemzetközi céget osztályoz A-tól G-iog aszerint, hogy az ESG-kritériumok alapján miként teljesítenek, és ez az osztályzat fontos ismérv az ilyen alapok portfóliónak az összeállításánál.