Magdolna, Léna
10 °C
21 °C
Index - In English In English Eng

Kerék alá tették, onnan is kivették: Carlos Ghosn kálváriája és szökése Japánból

K EPA20161020097
2020.01.02. 17:24
Megdöbbentette a japán közvéleményt a botrányba keveredett volt Nissan-vezér regénybe illő szökése az országból. A több milliárd jenes sikkasztással vádolt Carlos Ghosn (ejtsd: gon) kálváriája – aki állítólag egy hangszerdobozban rejtőzve szökött meg a házi őrizetből egyik hazájába, Libanonba – azért is megrázó a japánoknak, mert bár normális esetben nem jellemző, hogy a hagyományosan zárt szigetországban egy külföldit tegyenek meg cégvezérnek, de Ghosnt sztárként tisztelték. Az ügy, Ghosn bűnösségétől vagy ártatlanságától függetlenül, rávilágít néhány régóta kritizált gyakorlatra is a japán igazságszolgáltatásban.

Grand Theft Auto 

Ahogyan arról már a Ghosnt bemutató cikkünkben is írtunk az Indexen, a sztárként tisztelt topmenedzser kálváriája nem egészen fekete-fehér. Húszéves karrierje folyamán néhány radikális átalakítással rövid idő alatt nyereségessé tette a Nissant, és egyre szorosabbra fontra a Renault-Nissan-Mitsubishi-cégcsoportot. Ennek ellenére egyes pletykák szerint többeknek szúrta a szemét a diktatórikus uralma a cég fölött, valamint benne látták megtestesülni a Nissanban egyre nagyobb hatalommal bíró francia partner, a Renault befolyását, amelytől szabadulni akartak a japánok. Bár az ellene felhozott vádak valószínűleg nem alaptalanok, bőven voltak ellenségei, nem csak csodálói a Ghosnakk Japánban. 

A férfi a gyanú szerint ötmilliárd jent, azaz olyan 12 milliárd forintnyi jövedelmet nem vallott be, luxusingatlanokat vetetett magának a cég pénzén, és családtagjainak habiszti tanácsadói pozíciókat intézett a cégnél kiemelkedő fizetéssel. Carlos Ghosn, aki azt ígérte, hamarosan részletesen is beszámol a sajtónak a Monte Cristo grófját idéző menekülésről, azt állítja, hogy 

nem megszökött, hanem elmenekült a „jogtalanság és politikai üldöztetés elől.”

Aki hallott már milliárdos csalással vádolt üzletembert vagy politikust magyarázkodni, az erre joggal mondhatja: na persze!, azonban van a dolognak egy másik rétege is, mégpedig az a sokak szerint korszerűtlen és megkérdőjelezhető japán igazságszolgáltatási gyakorlat, amelyben addig próbálják a gyanúsítottakat fogva tartani, amíg vallomást nem tesznek, gúnynevén hitojicsi sihó (hitojichi shihō), avagy túsz-igazságszolgáltatás.

Hitojicsi sihó

A filmek jakuzáit leszámítva, Japánról jellemzően nem a bűnözés jut az ember eszébe, az országban valóban nagyon alacsony a bűnözés különféle társadalmi és kulturális okokból. Tehát meglepő lehet a tény, hogy az országban a fejlett világ ízléséhez mérten

a még el nem ítélt személyek FOGVA TARTÁSÁT meglehetősen könnyen és szívesen elrendelik a hatóságok,

 és akár kisebb kihágások miatt is hosszú hetekre rácsok mögött találhatja magát az ember.

A világ modern jogrendszerei papíron kiemelten ügyelnek arra, hogy senkit se korlátozzanak a szabadságában feleslegesen. A letartóztatást követően vagy kezdeményezik a gyanúsított előzetes letartóztatását, vagy szabadlábon védekezhet. Azonban senki nem köteles arra, hogy önmagára nézve terhelő vallomást tegyen, vagy önmaga ellen bizonyítékot szolgáltasson. Magyarországon azzal sem ront a helyzetén az ember, ha nem mond a vallomásában igazat, amíg másokat nem vádol ezzel alaptalanul.

Japánban viszont sokak szerint az igazságszolgáltatásban a hangsúly túlságosan is azon van, hogy vallomást csikarjanak ki a gyanúsítottból.

Az országban jellemzően a bíróság teljesíti az ügyész akaratát, és megtagadja a gyanúsított szabadlábra helyezését, amíg az nem tesz vallomást. A BBC információ szerint Japánban az ítéletek 89 százaléka az elítélt vallomásán alapszik, tehát nem egyéb dolgokon, például tanúvallomások, bizonyítékok. Ráadásul az országban az ügyészségnek igen nagy befolyása van, a főügyész és a vezető ügyészek hatalma vetekszik az igazságügyi minisztériumot vezető miniszterével, és a rangjukat jól jelzi, hogy a császár jóváhagyása szükséges a kinevezésükhöz.

A vallomásokat sorozatos kihallgatással próbálják kicsikarni, amelyek egyes beszámolók szerint a filmes jó zsaru-rossz zsaru jeleneteket idézik meg. Isikawa Tomohiro, egy vesztegetési botrányba bonyolódott japán parlamenti képviselő például váltig állítja, hogy három héten át, napi 12 órában hallgatták ki, és többször is megpróbálták rávenni, hogy írjon alá egy olyan vallomást, amelyet az ügyész állított előre össze. Ishikawa állítása szerint az ügyész egy ponton – miután ő következetesen ártatlannak vallotta magát – könnyek között fakadt ki rá, hogy nem érti, miért hazudik. 

A börtön ablakába

Ghosnt, miután 2018. november 19-én letartóztatták a tokiói Haneda repülőtéren, 53 napig tartották előzetes letartóztatásban, mielőtt vád alá helyezték volna. Ezalatt megtagadták, hogy az ügyvédei jelen legyenek a kihallgatásokon, és a családjával sem találkozhatott sokáig, és később is csak erősen korlátozottan, tizenöt percekre egy plexifalon át láthatta őket. A Japan Times szerint nem egy skandináv típusú luxuscellára kell gondolni, ha el akarja képzelni az ember Ghosn körülményeit a börtönben, hanem inkább egy tatami-padlós cellát, minimális mosakodási lehetőségekkel, amely Goshn állítása szerint fűtetlen volt. (Az üzletember egyébként hírhedt volt róla, hogy szerette a pénzt és a fényűzést.)

2018 decemberében a bíróság a vádemelést követően megtagadta a kérelmet, hogy hosszabbítsák meg Ghosn letartóztatását. Azonban Ghosn nem örülhetett sokáig a szabadságnak, 

ugyanis egy napra rá az ügyészség újabb vádakat dobott be, és újabb tíz napra elrendelte a cégvezér letartóztatását.

Az egykor hősként ünnepelt üzletember ügyvédei 2019 januárjában megpróbálták elérni, hogy óvadék ellenében helyezzék Ghosnt szabadlábra, cserébe ígéretet tettek volna rá, hogy átadja az útleveleit és egy elektromos nyomkövetőt fog hordani. Végül azonban csak márciusban sikerült elérni, hogy kiengedjék Ghosnt, egymilliárd jennyi, azaz 2,7 milliárd forintnyi óvadékot fizetett ki, hogy 101 nap után elhagyhassa a cellát. Ezután már talán nem meglepetés a folytatás: 

április 5-én Ghosnt ismét letartóztatták.

A japán igazságszolgáltatás kritikusai szerint ugyanis bevett módszer, hogy adagonként hoznak fel új vádakat, így újra és újra őrizetbe lehet venni ugyanazt a személyt kijátszva az előzetes letartóztatás korlátait. A Japan Times szerint nem ritka, hogy egy gyilkosság gyanúsítottját előbb letartóztatják „a holttest hátrahagyásának” vádjával, majd miután letelt az előzetes letartóztatás 23 napos korlátja, ismét megvádolják, ezúttal már gyilkossággal.

Sok példa van rá, hogy valaki apró bűntettek miatt vádjával hónapokat tölt fogságban, akkor is, ha végül nem találják bűnösnek. Hatalmas botrányt kavart az emberi jogi szervezetek körében, amikor egy nőt, aki hivatalnokként dolgozott, négy hónapig ártatlanul tartottak fogva "postaszolgálatot szabályozó törvények" megszegésének vádjával.

Bukott szökevényből ünnepelt menekült

Ghosn esetében is darabonként dobta be az ügyészség a sikkasztás, hűtlen kezelés és visszaélés különféle fajtáit. Annak ellenére, hogy Ghosn bűnösségét nem nagyon firtatja senki, a negyedik letartóztatása mégis erős nemzetközi kritikát váltott ki, ugyanis igen szokatlan, hogy valakit ismét letartóztatnak, miután óvadék ellenében szabadlábra helyezték.

Miért tartoztatnának le, ha csak nem azért, hogy megtörjenek? De nem fogok megtörni! Ártatlan vagyok az ellenem felhozott alaptalan vádakban.

– nyilatkozta a volt Nissan-vezér a negyedik őrizetbevételt követően.

Végül egy hónapnyi huzavona után április 25-én sikerült Ghosn ügyvédeinek újra megegyezni a szabadlábra helyezés feltételeiről, ekkor 500 millió jen óvadékot szabtak ki, valamint folyamatos megfigyelés alatt kellett maradnia, megtiltották, hogy elhagyja az országot, sőt ha kapcsolatba akart lépni a feleségével, azt is előre be kellett jelentenie, ugyanis a japán újságok szerint Carole Ghosn kapcsolatban állt az ügyben érintett személyekkel.

Carlos Ghosn végül tavaly decemberben elégelte meg a dolgot, és úgy döntött, nem várja meg a tárgyalását Japánban, hanem megszökik.

Eddig tisztázatlan körülmények között, egyes pletykák szerint egy zenekari szállítódobozban, kijátszotta az őt megfigyelő hatóságokat és meglépett. A brazil-libanoni-francia származású Ghosn Libanonba menekült, ahol felnőtt, és ahol üzleti sikerei miatt kisebbfajta nemzeti hősként tisztelik, sőt – még a letartóztatása előtt – egy bélyeget is kibocsátottak a képével.

Ghosn a hírek szerint egy profi biztonsági csapat segítségével lógott meg, előbb Törökországba, majd onnan Libanonba repült. A férfi feltehetően elmaszkírozva, esetleg hamis papírokkal hagyhatta el december 29-én éjjel Japánt egy magánrepülőn. Stephen Givens jogász, a japán jog szakértője szerint az eddig ártatlanságát hangoztató Ghosn szökésével egyértelműen bűncselekményt követett el, így már soha nem térhet vissza Japánba úgy, hogy ne kelljen börtönbe vonulnia.

A japán hatóságok egy bírósági döntés nyomán lefoglalhatják azt az 1,5 milliárd jent (mintegy négymilliárd forintot), amelyet az üzletember óvadékként helyezett letétbe, írja az MTI.  Egyes források szerint Ghosn azóta már a libanoni elnökkel is találkozott, Libanont egyébként a világ legkorruptabb országai között tartják számon. A bejrúti elnöki hivatal sajtósa tagadta, hogy az államfő találkozott volna Ghosnnal. Tisztségviselők a Reuters hírügynökség szerint azt mondták, hogy Ghosn francia útlevéllel, legálisan lépett be az országba, noha a francia, a libanoni és a brazil útlevele is Japánban maradt az ügyvédjeinél. Ugyanakkor japán sajtóértesülésekre hivatkozva az al Jazeera közölte: jogszerűen két francia útlevele is volt az üzletembernek. 

A szakértő szerint Ghosn élete hátralévő részében aligha hagyhatja el Libanont. Csütörtökön japán kérésre az Interpol nemzetközi körözése is érvénybe lépett, a letartóztatási kérést a libanoni hatóságok is megkapták. Agnes Pannier-Runacher francia gazdasági államtitkár úgy nyilatkozott, hogy ha Ghosn esetleg Franciaországba utazna, akkor sem adnák ki Japánnak, ugyanis soha nem tesznek ilyet.

Borítókép: Carlos Ghosn, a Nissan és a Renault autógyártó vállalatok elnök-vezérigazgatója a Maszuko Oszamuval, a Mitsubishi Motors vezérigazgatójával tartott sajtótájékoztatón Tokióban 2016. október 20-án Fotó: MTI/EPA/Majama Kimimasza