Még várni kell arra, hogy Magyarország tengeri hatalom legyen
További Gazdaság cikkek
- Fickósan ébredt a forint karácsony másnapján
- Árulkodó számok: úgy vettek fel hitelt a magyarok, mintha nem lenne holnap
- A Toyota növelte globális autóeladásait novemberben
- Karácsonyi csoda: van, amiben Magyarország kenterbe veri az európai mezőnyt
- Rohamléptekben ürülnek a gáztárolók, ebből még baj lehet
November 30-ig kellett volna lezárni a trieszti magyar kikötő adásvételét, de ez egyelőre elmaradt, írja a Hvg.hu.
A lapot arról tájékoztatta a külügyminisztérium, hogy még nem teljesült minden feltétel a szerződéshez. Ha az eladók nem teljesítették valamelyik feltételt, Magyarország akár el is állhatott volna az ügylettől, de ez nem történt meg - emlékeztet a Hvg.
A teljes üzlet úgy nézne ki, hogy a magyar állam két olasz cégtől, a Tesecótól és a Seastoktól vesz területet a kikötőben, plusz kizárólagos tulajdont szerez a Teseco Aquila nevű leányvállalatában, amely a kikötőüzemeltetési koncesszió birtokosa.
Mindezzel csak az a gond, hogy az adásvételt a kormány július elején kész üzletként jelentette be, a szerződés aláírásán Matteo Salvini olasz belügyminiszter mellett Szijjártó Péter külügyminiszter is részt vett. Akkor a tárcavezető a hivatalos közlemény szerint szó szerint ezt mondta:
Magyarország egy 300 méter hosszú partszakasszal rendelkező 32 hektáros területet vásárolt meg Trieszt kikötőjében.
(Az Orbán Viktor miniszterelnökkel kiváló kapcsolatot ápoló Matteo Salvini azóta már nem Olaszország belügyminisztere, pártja, a szélsőjobboldali Liga pedig már nincs kormányon.)
A külügyminisztérium nem árulta el a lap kérdésére, hogy min csúszott meg az adásvétel lezárása.
Mindenesetre az olasz sajtó szerint
a magyar kormány a környezetvédelmi előírások és procedúrák lazításához kötötte az adásvételt a beruházás gyorsítása érdekében.
Ha ezeket nem kapja meg a környezetvédelmi minisztériumtól, elállhat az aláírt szerződéstől.
A magyar kormány júliusban közölte, kikötőt tervez építeni az olaszországi Triesztben, hogy létrehozza Magyarország tengeri kijáratát, és segítse az ázsiai exportot. A terv bár jól hangzik, gazdasági szempontból nem világos, mi értelme van: az adriai kereskedelem a kormánytól függetlenül is virágzik, a magyar cégek pedig rettentő olcsón tudnak exportálni Ázsiába a jelenlegi piaci keretek között. A beruházás létjogosultságát az is megkérdőjelezi, hogy a kormány által megvett terület nem tűnik alkalmasnak egy modern kikötő létesítésére, és a térségben eleve ennél sokkal jelentősebb fejlesztések zajlanak.