Alfréd
5 °C
14 °C
Index - In English In English Eng

Az oktatási reform eredménye: a cigány kamaszfiúkat kilökték a közoktatásból

2020.01.30. 17:20 Módosítva: 2020.01.30. 19:06

Mutatunk egy grafikont arról, hogyan alakult az elmúlt tíz évben a korai iskolaelhagyók aránya a 18-24 évesek körében nálunk, a régióban és az EU-ban:

2020-01-30 16 02 53-Window.png
Fotó: Forrás: Munkaerőpiaci Tükör 2018.

Az ábrát Hermann Zoltán rajzolta meg, a Munkaerőpiaci Tükörben (.pdf) szereplő tanulmányában szerepel. Az olvasható ki belőle, hogy Magyarországon a korai iskolaelhagyók aránya 2018-ban 12,5 százalékos volt a 18 és 24 év közöttiek körében, magasabb, mint a 10,6 százalékos európai átlag, és jóval magasabb, mint más visegrádi országokban.

Nemi bontásban az is látszik, hogy a probléma jobban érinti a lányokat, mint a fiúkat. A lányok esetében az uniós átlagtól való eltérés 3,4 százalékpontos, a fiúk körében csak 0,4 százalékpont a különbség. Ez azért probléma, mert nagyon rossz munkaerő-piaci lehetőségei vannak annak, akinek legfeljebb 8 általános végzettsége van. A korai iskolaelhagyás gyakorlatilag egyet jelent a tartós munkanélküliséggel.

Miközben az EU-ban csökkenőben van a lemorzsolódás, nálunk a legtöbb európai országban 2009 és 2018 között csökkent a korai iskolaelhagyók aránya, Magyarországon 2015 után növekedett. Ez összefügg azzal, hogy a 2012-es oktatási reform során a tankötelezettségi korhatárt 18-ról 16-ra csökkentették. Az új szabály azokra vonatkozott, akik 2012 szeptemberében kezdték a középiskolát.

Viszont a középfokú végzettséget szerzők arányát nem csökkentette a reform, csak a közoktatásban tanulók arányát.

Hogy lehet ez?

Ez azt mutatja, hogy azok szállnak ki 16 éves koruk után a közoktatásból, akik amúgy sem szereznének középfokú végzettséget, ha 18 éves korukig kötelező lenne az iskolapadban ülniük, akkor sem. Ez egybevág azzal a korábbi kutatási eredménnyel, ami a tankötelezettség megemelésének hatását vizsgálta a 2000-es évek elején, és arra jutott, hogy a 18 éves korhatár nem emelte meg a középfokú végzettséget szerzők arányát.

Ez azt jelzi, hogy azok a kormányt érő bírálatok, amik a lemorzsolódást pusztán a 16 éves korhatárra vezetik vissza, részben alaptalanok. Az iskolai lemorzsolódás megszüntetéséhez nem elegendő pusztán a korhatárt megemelni, ennél átfogóbb oktatáspolitikai reformokra van szükség, amelynek csak egyik eleme a korhatár.

A cigány fiúk hamarabb kerülnek a társadalom peremére

Ezek eddig országos átlagok voltak, és óriási különbségek vannak a települések között Köllő János és Sebők Anna tanulmánya szerint. Az iskolába járás a legrosszabb állapotú körzetekben esett vissza a legnagyobb mértékben, amit persze egyáltalán nem lehet váratlannak nevezni, viszont az már meglepő, hogy a dolgozó fiatalok aránya még a legjobb helyzetű térségekben is megemelkedett a nem is dolgozó és nem tanuló fiatalok száma, amióta lecsökkentették az iskolai korhatárt.

Ez különösen igaz a roma fiatalokra, mivel ők általában sokkal rosszabb általános és középiskolákba járnak, mint a nem romák, gyakrabban fordul elő, hogy a szűk környezetük nem ösztönzi a tanulmányok befejezését, jellemzően azért, mert a családjuk nem tudja megfizetni a tanulás járulékos költségeit.

Ha nemi bontást nézünk, akkor a 2012-es oktatási reform hatása leginkább a roma fiúknál látszik, akik 10–13 százalékponttal kisebb eséllyel tanultak 2011-ben, mint a nem romák, 2016-ra viszont már 25–31 százalékpontosra növekedett ez az arány. A roma lányoknál ilyen hatást nem találtak a kutatók, valószínűleg amiatt, hogy ők korábban is inkább gyereket neveltek fizetett munka helyett.

A közgazdászok becslése szerint 2011-ben egy, a legrosszabb helyzetű lakóhelyen élő 17 éves roma fiú esélye arra, hogy ne tanuljon és ne is dolgozzon, 14,8 százalékos volt. Az oktatási reform hatására, 2016-ban ez az esély 38,7 százalékra nőtt.

De mit csinálnak azok, akik idő előtt otthagyják az iskolát?

Leginkább semmit. A 2012-es reform után a foglalkoztatási szint az oktatási részvétel csökkenésével együtt csak minimálisan növekedett, a legfrissebb adatok alapján száz 17 évesből kevesebb mint kettő dolgozik. Miközben a korai iskolaelhagyók aránya 2018-ban 12,5 százalékos volt.

2020-01-30 16 04 40-Window.png
Fotó: Forrás: Munkaerőpiaci Tükör 2018.

A nem tanuló és nem is dolgozó tizenhét évesek aránya a tankötelezettségi kor leszállítása előtti 3 százalékos szintről 5–6 százalékosra növekedett, azaz

a kormánynak részben alaptalan volt az a várakozása, hogy az iskolát elhagyó fiatalokat majd a munkaerőpiac felszívja.

Köllő János tanulmánya ráadásul arra figyelmeztet, hogy korábbi kutatásokból az derült ki, hogy akik nem dolgoznak és nem is tanulnak, azok nagyobb arányban követnek el bűncselekményt és vállalnak kamaszkorukban gyermekeket.