Hugó
-6 °C
10 °C
Index - In English In English Eng

Visszaszedhetnék a kórházak a hírhedt kartellben ellopott pénzeket

D KOM20150521006
2020.02.20. 05:05

Pár éve az EU több tízmilliárd forintot adott arra, hogy a magyar egészségügyben jobb gépekkel dolgozzanak. Nagyon drága gépekről volt szó CT-kről, MRI-kről, és szintén nem olcsó, új röntgengépekről. Sajnos honfitársaink azonnal szerveztek rá egy nagy kartellt, és szétlopták az egészet. Erről itt olvashat részletesen.

A helyzet azonban, hogy nem csak, hogy lehetséges ilyenkor kártérítésért perelniük a károsultaknak, de szinte biztosnak is tűnik, hogy komolyabb összegeket visszaszedhetnek a kartell miatt megbírságoltaktól. Miután a GVH megállapította, hogy biztosan volt kartell, ami megkárosította a pályázókat, innentől már csak annak a bizonyítása a kérdéses, hogy mennyivel.

Az már tény, hogy megtörtént a kár

Ökölszabályként elmondható, hogy az ilyen, kőkemény kartellek legalább 10 százalék pluszt jelentenek a kartellezőknek, a 10 százalékot a versenyjogi szakirodalom nagyon konzervatív becslésnek tartja, mondta el erről dr. Kovács Krisztián, a Schmidt Ügyvédi Iroda peres csoportjának vezetője. Korábbi magyar paksi beszerzéseknél ez elérte a 46 százalékot is, útépítéseknél a 28 százalékot is elérhette a kartell által összehozott drágulás.

Ráadásul, ha az iparági szereplők jelentős része összejátszik a kartellben, akkor akár kartellen kívülieknek is észszerű lehet megemelni az áraikat, akik csak az érthetetlen drágulásra lesznek figyelmesek, mondta el az úgynevezett árernyőhatásról Dr. Schmidt Zsuzsanna, a szervezet irodavezetője.

Szóval azoknak a kórházaknak, akik nem akarnák hagyni magukat lerántani, következő lehet a pénz visszaszerzésének módja:

  • A GVH döntése nyomán kártérítési pert kell indítani. Akiket elítéltek, azok a kartellt biztosan nem vitathatják, pláne, hogy több szereplőnél is engedékenységért folyamodott a GVH-hoz – ez azt jelenti, hogy a bírság mérséklése érdekében elismerték a jogsértést.
  • A kartellezőknek itt egyetemleges a felelőssége, bárkit lehet perelni, akinek van mögöttes felelőssége, nem kell feltétlenül azt, akitől konkrét árut vette a kórház. Mondjuk itt pontosan tudni azt is, hogy ki mennyiért vett kitől a tender keretein belül.
  • Az egyik legjellemzőbb védekezés ráadásul itt nem valószínű, hogy megállna. Általában ugyanis azzal védekeznek a kartellezők, hogy a magasabb árat a károsult továbbhárította az ő vevőire. Mivel itt kórházakról, sőt döntően állami kórházakról beszélünk, teljesen életszerűtlen, hogy ezt közvetlenül tovább tudták volna hárítani, hiszen a „vevők” ebben az esetben vagy magánszemélyek vagy az állam – náluk pedig ilyen direkt összefüggés a beszerzések és a gyógyítás ára között nincs.
  • Az okozott kár felbecslése nem magától értetődő folyamat, itt jó eséllyel a GVH vizsgálati anyagait tudják felhasználni, illetve igazságügyi szakértők számításaira is támaszkodhat a bíróság.

Milliárdokról lehet szó

A gépbeszerzős pályázat egyik különlegessége volt, hogy itt indulhattak budapesti kórházak is. A főváros környéke ugyanis fejlettsége okán elég sokféle uniós pénzosztásból eleve ki van zárva. Bár a pályázat névleg az energiafelhasználás csökkentéséről szólt, valójában a korszerűsítést célozta, nem meglepő módon ugyanis a legkorszerűbb eszközök fogyasztják a legkevesebb energiát. Azt is tudjuk, hogy 50 millió -1,2 milliárd forint között pályázhatott egy kórház, átlagosan pár száz millió forintért.

Ha azzal számolunk, hogy összesen durván 40 milliárd forint ment ki ebben a szétkartellezett pályázatban és 20 százalékot vissza tudnának perelni a kórházak, azzal már 8 milliárd forinttal beljebb lennének az adófizetők. Azaz mi.

(Borítókép: CT-berendezés a hatvani Albert Schweitzer Kórház-Rendelőintézet felújított radiológiai osztályán 2015. május 21-én. - fotó: Komka Péter / MTI)