Izidor
1 °C
16 °C
Index - In English In English Eng

Vendégmunkások, akikről szinte semmit nem tudunk

D ATI20151006012
2020.03.05. 22:23 Módosítva: 2020.03.20. 13:24
A Magyarországon dolgozó külföldi munkavállalókról rendelkezésre álló adatok nem elegendőek és nem eléggé megbízhatóak, ezért pontosan azt sem tudjuk, mennyi vendégmunkás van nálunk. Erőteljes a migrációellenes kormánypropaganda, ezért nem jelenik meg a kommunikációban, hogy szükség van külföldi munkaerőre, a jogszabályok ugyanakkor igazodtak az új helyzethez, mi is versenybe szálltunk például az ukrán munkaerőért. Azonban a kormány mellett az önkormányzatok és a cégek sem érzik feladatuknak, hogy tájékoztassák a magyar munkavállalóikat arról, hogy miért hoznak ide ezrével vendégmunkásokat, ez az információhiány pedig feszültségeket is szülhet.

Külföldi munkavállalók a magyar munkaerőpiacon címmel tartott szakmai rendezvényt csütörtökön a Magyar Közgazdasági Társaság. Az esemény elején rögtön hangsúlyozták a szervezők, hogy nem volt egyszerű rábírni az előadókat arra, hogy részt vegyenek a konferencián, hiszen politikai szempontból kényes ügyről van szó.

Az előadók pedig egyetértettek abban, hogy a Magyarországon dolgozó külföldi munkavállalókról rendelkezésre álló adatok nem elegendőek és nem eléggé megbízhatóak, tehát igazából szinte semmi biztosat nem tudunk ezekről az emberekről. Nem tudjuk pontosan, hogy mennyien vannak, nem tudjuk pontosan, hogy milyen nemzetiségűek, nem tudjuk hol laknak, stb.

A konferenciával kapcsolatban fontos megjegyezni, hogy kormányzati részről nem volt egyetlen előadó sem.

Meséljen a nem létező számokról!

Az első előadó Lakatos Judit volt, a KSH nyugalmazott szakmai főtanácsadója. A  statisztikust úgy konferálta fel a moderátor, hogy

meséljen a nem létező számokról.

És Lakatos is elmondta, hogy valóban megbízhatatlanok az adatforrások. Magyarországon nem újdonság, hogy vannak vendégmunkások, már évtizedekkel ezelőtt is voltak, például a '80-as években nagy számban voltak itt kelet-ázsiaiak, főként vietnámiak. Aztán a rendszerváltás után nagyon sok munkahely megszűnt, sokan állástalanok lettek,

azokban az időkben inkább a munkaerő-felesleg jelentett gondot.

2016-ban volt a fordulópont, onnantól beszélhetünk munkaerőhiányról Magyarországon. Ezt a bérek emelkedése mellett az is hajtotta, hogy a népességfogyás miatt egyszerűen minden évben kevesebb új ember lép be a munkaerőpiacra.

A külföldi hátterű nagyobb cégeknek viszont jelentős az élőmunka igényük, ezt pedig nem lehet csak az országhatárokon belülről fedezni. Ráadásul 2013 után megnőtt az innen külföldre irányuló migráció is, a kivándorlókkal is megfogyatkozott a hazai munkaerőállomány - mondta Lakatos, aki szerint a munkaerőhiányt úgy próbálta kezelni a kormány, hogy

  • eltörölte a nyugdíjasok járulékait, hogy ezzel is munkavállalásra ösztönözze őket,
  • befagyasztotta a közmunkások bérét, hogy minél nagyobb számban átterelje őket az elsődleges munkaerőpiacra
  • és a kismamákat is igyekeztek minél előbb visszaterelni a munkába.

2018-ra 400 ezer főre csökkent a munkaerő tartalék. „Ez még mindig jelentős szám, csak ezek az emberek nem ott vannak, ahol kellene, és nem olyan struktúrában, ahogy jó lenne" - fogalmazott Lakatos.

Migrációellenesség az egyik, vendégmunkás-csalogató jogszabályok a másik oldalon

Erőteljes migrációellenes kormánypropaganda van, ezért nem jelenik meg a kommunikációban, hogy szükség van külföldi munkaerőre, a jogszabályok ugyanakkor igazodtak az új helyzethez, mi is versenybe szálltunk például az ukrán munkaerőért

- állapította meg Lakatos Judit, aki elmondta azt is, hogy a jelenleg Magyarországon élő külföldiekről nagyon kevés megbízható adat van. A 2011-es népszámlálás adatai alapján akkor 143 ezer külföldi volt az országban. Körülbelül öt százalékos alulszámlálás lehetséges, mert a kérdőívnek ugyan volt kínai és arab nyelvű változata is, de nem volt elérhető minden nyelven. A szintén 2011-es úgynevezett munkaerőfelmérés viszont mindössze 30 ezer külföldi munkavállalót talált Magyarországon - emlékeztetett Lakatos.

2019-ben 75 ezer külföldi állampolgárságú munkavállaló volt az országban, ebből

  • 44 ezer ukrán,
  • 8 ezer román,
  • 7 ezer ezer szlovák,
  • 3,5 szerb,
  • és 2 ezer kínai

- sorolta Lakatos, aki szerint azonban fontos megjegyezni, hogy ebben a kölcsönzött munkaerő nincs benne.

Ráadásul a járulékfizetési statisztikák megint más számokat mutatnak, azok alapján 2019-ben a négy főnél nagyobb cégeknél összesen 50 ezer külföldi dolgozik, de ebben sincsenek benne a kölcsönzött munkavállalók.  Abban egyébként az összes előadó egyetértett, hogy azért lenne fontos, hogy pontos statisztikával rendelkezzünk az itt dolgozó külföldiekről, mert ez sokkal tervezhetőbbé tenné a jövőt, a jó gazdasági döntések meghozatalának alapja a pontos statisztika - állapították meg.

Várhatóan emelkedni fog az itt dolgozó külföldiek száma

Az építőiparban körülbelül 15-18 ezer külföldi dolgozik - erről már Koji László, az Építési Vállalkozók Országos Szakszövetségének (ÉVOSZ) elnöke beszélt. Koji felelevenítette, hogy a 2008-ban kezdődő gazdasági világválság idején mintegy 80 ezer embert „engedett el" az építőipar, ebből nagyjából 30 ezren mentek Nyugatra. Ehhez képest most 130 ezerrel többen dolgoznak az ágazatban, összesen körülbelül 355 ezren, a feketegazdaságot nem számolva.

A külföldi munkások jelentős része munkaközvetítő irodákon keresztül jön Magyarországra. Ez egyrészt drágítja a folyamatokat, hiszen ezek a cégek is leveszik a maguk profitját, másrészt nem elég hatékonyak, ugyanis gyakran előfordul, hogy a közvetítők feladnak kint valamilyen hirdetést, ami alapján aztán megérkezik ide a munkás, akiről gyakran kiderül: nincs is olyan szakértelme, mint amit itthon elvártak volna - mondta Koji László, aki egyébként hozzátette: a külföldiek jelentős része olyan konstrukcióban dolgozik itt, hogy valójában az anyaországában adózik, őket a NAV igazából nem is látja. 

Az ÉVOSZ elnöke egyébként arra számít, hogy egy ideig még emelkedni fog az ide érkező külföldi munkások száma, ugyanis a hazai építőipari piac jelentősen felértékelődött az elmúlt években. Lehet, hogy van bevándorlóellenes propaganda, de a pénzügyminiszter mindent megtett annak érdekében, hogy egyszerűen és átláthatóan lehessen külföldieket alkalmazni - fűzte hozzá Koji, aki hozzátette: az ágazatnak leginkább jó szakmunkásokra és mérnökökre lenne szüksége, de a legkevésbé ilyenek érkeznek.

Az információhiány a legnagyobb baj

László Zoltán, a Vasas Szakszervezeti Szövetség elnöke arról beszélt, hogy mindez hogyan néz ki a munkavállalók szemével. Hangsúlyozta, hogy ő nem tudományosan közelíti meg a kérdést, hanem a külföldieket foglalkoztató cégeknél szerzett tapasztalatai alapján.

Nagyon színes lett a paletta, megjelentek nagy számban a kelet-ázsiaiak is, rengeteg kínai, vietnámi, mongol és indonéz dolgozik már Magyarországon. 

- mondta László Zoltán, aki szerint egyértelműen a legnagyobb probléma abból adódik, hogy a gyárakban dolgozó magyarok semmit nem tudnak a külföldi munkatársaikról. Nem tudják, hogy ezek az emberek honnan jöttek, miért vannak itt, mit csinálnak, meddig lesznek itt - sorolta László, aki szerint senki nem érzi feladatának, hogy tájékoztassa erről a magyar dolgozókat. Sem az önkormányzatok, sem a cégek, sem senki más nem kommunikál erről - részletezte a szakszervezeti vezető.

László szerint az is jelentős probléma, hogy a külföldiek egy része ugyan beszél valamennyire a nyelvünkön, de magyarul olvasni nem igazán tudnak, ez pedig gondot jelenthet a munkavédelmi utasítások, a munkaköri leírások, gépkezelési útmutatók értelmezésénél.

Emellett hogyan követeljük meg a végzettséget igazoló papírok, vagy például az erkölcsi bizonyítványok bemutatását például egy indonéz munkásnál?

- tette fel a kérdést László. Szerinte a magyar munkavállalók nagy részét nem nevelték kritikai gondolkodásra, a magyar politika ráadásul rá is erősít az idegenellenességükre, ez pedig komoly ellentéteket szülhet a magyar és a külföldi dolgozók között. Sokan nem értik, hogy a munkáltatójuk miért hoz be százával külföldieket - mondta László, aki szerint a munkavállalók közötti bizalmatlanság és feszültség előbb-utóbb a termelékenység romlását hozza.

(Borítókép: Balázs Attila / MTI)