Koronavírus adatok

2022. jan. 21.
Oltottak Kórházban Elhunytak Fertőzöttek
Zelma, Rajmund
-7 °C
1 °C

Ekkora csapást a világválság óta nem látott a turizmus

K EPA20200304355
2020.03.11. 12:54 Módosítva: 2020.03.20. 13:22
Dollárszázmilliárdokban mérhető károkat okoz a turizmusnak a kínai koronavírus, légitársaságok, hotelek, óceánjáró hajós cégek táncolnak csőd szélén. A legsúlyosabban persze Ázsiát érinti a helyzet, de fokozatosan az egész világra átgyűrűzik a félelem, a turisztikai világszervezet már bőven a SARS hatását meghaladó visszaeséssel számol globálisan. Az idegenforgalom itthon közvetve a GDP tizedéhez járul hozzá, és jelentős munkaadó is egyben, az érintetteknek valószínűleg nem ez lesz a legjobb évük.

Ha van olyan iparág, aminek a tuti biztos növekedésére jó eséllyel lehetett fogadni az elmúlt évtizedekben, az a turizmus. Az ágazat folyamatosan rekordokat döntve a világgazdaság egyre nagyobb szeletét is adja, az ENSZ turisztikai szervezetének (UNWTO) becslése szerint a turisták 1,4 ezer milliárd dollárt költenek el évente külföldön, így teljes a szolgáltató szektor 7 százalékáért felelnek.

A World Travel and Tourism Council számítása szerint 2018-ban a turizmushoz volt köthető a világ GDP-termelésének 10,4 százaléka (8,8 ezer milliárd dollár), és a munkahelyeknek is nagyjából a tizede (319 millió állás) az ágazathoz tartozott. A munkaerőpiac globális bővüléséből jelenlegi súlyánál nagyobb mértékben veszi ki a részét az idegenforgalom,

az elmúlt öt évben minden ötödik új munkahely ebben az ágazatban jött létre, vagyis a turizmus jelentősége foglalkoztatási szempontból növekszik.

Magyarországon nagyjából a világátlagnak megfelelő a szektor gazdasági súlya, a közvetlen (6,8%) és a közvetett hatásokat is magába foglaló hozzájárulása a GDP-hez 10,7 százalék, közvetlen és közvetett hatásokat összesítve pedig a nemzetgazdasági foglalkoztatottság 13,2 százalékát adja a turizmus. (Még súlyosabb lenne a helyzet, ha már elértük volna Orbán célját, és a turizmus súlya a GDP 16 százalékára nőne.)

És hogy miért jövünk most ezzel a rengeteg számmal?

Mert a március eleji helyzet alapján úgy fest, a koronavírus komolyan padlóra küldheti az ágazatot. Mint a fenti számokból látszik, a turizmus megroppanását a teljes világgazdaság (ami közben a járvány egyéb hatásait is elszenvedi) megérzi. Kedden még Orbán Viktor is arról beszélt az MKIK konferenciáján, hogy a járvány nemzetközi terjedése miatt itthon lehetséges, hogy

a turisztikai szezonnak kampó. Akinek az emberek utazási kedvéhez van kötve a vállalkozása, a logisztikában, idegenforgalomban, vendéglátásban dolgozik, az arra készüljön, hogy komoly visszaesés várható.

A magyar miniszterelnöknek az utóbbi napok hírei és a legaktuálisabb előrejelzések alapján igaza lehet; a hírek szerint már Magyarországon is lehet érezni a hatásokat, például Varga Mihály ugyanezen az eseményen azt mondta, hogy 40-50 százalékos szállodai lemondási arányok sem ritkák, ugyanígy az Airbnb is satufékezett márciusra. A Magyar Turisztikai Ügynökség egymilliárdos kárenyhítési kerettel készül a vis maior esetek kárenyhítésére, ez azonban minden bizonnyal elenyésző pénzmennyiség lesz a károkhoz képest, ha beigazolódik az európai uniós tagállamok turisztikai szervezeteinek egyeztetésén elhangzott jóslat, miszerint

ha a tendencia nem fordul meg, húsvétra akár 85 százalékkal is csökkenhet az európai turizmus.

Önmagában az is megviselte volna a szektort, ha a járvány miatt csak kínaiak halasztanak el utakat, ugyanis turizmushoz köthető költések 20 százalékát kínai utazók adják manapság, de most már egyáltalán nem csak erről van szó.

Az ázsiai piac továbbra is extrán érintett, de ahogy a vírus és a félelem terjed, minden ország idegenforgalmi ágazata érintetté válik kisebb-nagyobb mértékben. Ha csak az önmagában hírértékkel bíró, kiragadott eseteket nézzük, amikről a lapok beszámoltak, már akkor is rég látott gyötrelem bontakozik ki a szektorban. 

Mélyrepülésben

A légitársaságok százával törlik a nemzetközi járataikat, korábban főként a Kínába irányuló gépek voltak érintettek, de az utóbbi pár hétben már világjelenségről van szó, és a nem törölt járatok is gyakran szinte üresen közlekednek. A légicégeket nagyon komolyan megviseli anyagilag a járvány, sokuk részvényei néhány hét alatt elvesztették értékük negyedét-ötödét, a kisebbek közül már van, ami csődbe is ment, de még a legnagyobb dél-koreai társaságnál is vészharangot kongattak a héten.

A teljes bevételkiesést jelen pillanatban 113 milliárd dollárra becsülik a légi közlekedésben.

A légitársaságok számára egyedül az olaj áresése számít pozitív fejleménynek a vírus kapcsán, de ebből sem tudnak feltétlenül olyan mértékben profitálni, ahogy várnánk.

A légitársaságok ugyanis úgy hidalják át az ingadozó olajárból fakadó bizonytalanságot, hogy egy adott pillanatban, amikor éppen kedvezőnek találják a feltételeket, előre megegyeznek a beszállítóikkal az ár fixálásában egy meghatározott időszakra. Ez legalább kalkulálhatóvá teszi a cégek legnagyobb költségelemét, de összességében lehet rajta nyerni is, veszíteni is a világpiaci ár alakulásától függően.

Sok társaság ezt most megszívja, mert hiába estek az árak, a korábban kialkudott összegért jutnak csak üzemanyaghoz, az Air France-KLM például 1 milliárd dollárt bukhat a manőveren ahhoz képest, mintha nem lett volna ilyen megállapodása.

Pangó látványosságok, üres hajók

De a szállodaipar is hasonlóan pesszimista, a Hilton, Marriott és az Intercontinental és 25-60 millió dolláros bevételkiesésekkel kalkulál 2020-ra. Az óceánjárós hajókázásnak sem volt éppen jó reklám a vírushorror a Diamond Princessen és társain, rengeteg az útlemondás, félig üresen futnak ki a hajók, az ázsiai piacon egyes cégek a foglalások 95 százalékos visszaesését tapasztalják.

A nagy fesztiválok is a veszélyeztetett fajok közé kerültek, a tömeg és a kevésbé higiénikus körülmények miatt érthető módon sokan megfontolják, hogy megvegyék-e a jegyüket, tekintetbe véve, hogy egyelőre nincs rá garancia, hogy nyárra lecseng a járvány. A világ egyik legnagyobb fesztiválját, a Coachellát (amit áprilisban tartottak volna) már el is halasztották.

Az is elég jól illusztrálja, mekkora a kiesés volumene, hogy a világ legnépszerűbb turistaközpontjai közül jó néhány jóval szellősebb, mint általában lenni szokott, Mekkában például elég látványos a különbség, de a gízai piramisoknál is sikerült pangást fotózni március elején:

Jelzésértékű, hogy Kína legnagyobb utazási platformja, a Trip.com (ők üzemeltetik többek közt a Skyscannert), amely több millió utazáslemondásról számolt be, bejelentette azt is, hogy a vezérigazgató egy darabig biztosan nem veszi fel a fizetését az elszenvedett óriási veszteségek kompenzálása gyanánt.

Ausztrália bizonyos részein már csődtől tartanak a jórészt ázsiai turistákra alapozó hotelek, az erdőtüzek gazdasági hatásától eleve megtépázott helyi turizmus attól fél, a korábbi, 76 millió dolláros állami mentőcsomag nem lesz elég arra, hogy a koronavírus miatti kieséseket is fedezze.

Nem csak náluk szorulhatnak kormányzati segítségre az ágazat egyes részei, már Indiában is az államhoz rimánkodik az utazási ügynökök szövetsége mentőcsomagért, mert a járvány kitörése óta 70-80 százalékos lemondási rátákkal szembesülnek. De nem is kell ilyen messzire menni, hogy jelentős negatív hatásokat találjunk: a február végével végződő öthetes periódusban az USA-ban és az Egyesült Királyságban 20 százalékos visszaesést mutattak a repülőjegy-foglalások éves bázison. Ez még önmagában lehet pusztán a kivárás jele, de minél tovább tart a járvány, annál valószínűbb a turizmus erősen szezonális jellege miatt, hogy

az utazások eltolása végül azok elmaradásához vezet. 

Jókora visszaesés lesz 2020-ban

A pontszerűen jelentkező válságtünetekből kirajzolódó összkép még nem teljes, de az már biztos, hogy a hatás nagy és a turizmus szempontjából letaglózó lesz. A kérdés már csak az, mennyire nagy, és milyen hosszan húzódhat el. Az UNWTO a múltbeli hasonló események és a március elején látszó trendek alapján készített arra vonatkozó becsléseket, hogyan változtatja meg a nemzetközi utasszámot a járvány. Ezekben még sok a bizonytalanság, de

az már most látszik, hogy a koronavírus hatása a 2008-as gazdasági világválsággal összemérhető lesz a szektorban.

Mint az ábrán látható, a nemzetközi turizmusban konstans növekszik az utasszám az 1990-es évek közepe óta (ez egyébként nagyobb perspektívában is így van: míg 1950-ben még csak 25 millió nemzetközi utazást bonyolítottak, 1990-ben már 450 milliót, vagyis mindössze negyven év alatt 18-szorosára nőtt az utak száma).

Vannak azonban kisebb beszakadások, a nyíllal jelölt gödrök mindegyike valamilyen globális szinten jelentős, az utazási kedvet érdemben befolyásoló eseményt jelöl. Ahogy látszik, a legnagyobb sokkot a pénzügyi válság 2009-es begyűrűzése okozta (mögötte egy kissé lemaradva pedig ott a mostani járvány elődje, a jóval kisebb hatású SARS).

Az UNWTO becslése 2020-ra eredetileg 3-4 százalékos növekedés volt a nemzetközi érkezések számában, de a járvány miatt ezt március elejére -1 és -3 százalék közötti visszaesésre módosították.

Ahogy a grafika mutatja, ilyen drasztikus visszaesésre viszonylag ritkán van példa, a SARS miatt például csak -0,4 százalékkal csökkentek az érkezések. A világgazdasági válság tízszer ennyire megütötte ezt az adatot – ha minden úgy alakul, ahogy azt az ENSZ-testület kalkulálja, ezt a szintet a koronavírus miatt nem fogjuk elérni, de nem sokkal maradunk el tőle.

Számszerűleg az 1-3 százalékos csökkenés azt jelenti, hogy a 2019-es 1,46 milliárd érkezés helyett 2020-ban 1,446-1,416 milliárd érkezéssel kell számolni. A trendvonalakból az látszik, hogy a korábbi nagy visszaesésekből gyorsan felpattant az ágazat, erre most is jó esély kínálkozik a járvány lecsengése után, hiszen az elhalasztott utak nagy részét minden bizonnyal szeretnék bepótolni a turisták. De a korábbiakhoz képest annyi különbség azért mégiscsak van, hogy az elmúlt évtizedben

a vírus által letaglózott Kína a globális utazási piac legjelentősebb szereplőjévé vált,

így sok múlik azon, milyen lesz az ottani helyzet, mennyire lesz gyors a kilábalás. A World Tourism and Travel Council elemzése szerint a kínai utazási piac kifelé irányuló és belföldi része is csak 2023-ra állhat vissza a járvány előtti szintre, ez pedig globálisan gyakorolhat némi visszahúzó hatást az idegenforgalomra.

Borítókép: Védőmaszkot viselő turista a tüdőgyulladást okozó új koronavírus-járvány miatt 2020. március 4-én. Olaszországban 2502-re emelkedett a koronavírussal fertőzöttek száma és eddig összesen 79 ember halt bele a betegségbe. MTI/EPA-ANSA/Massimo Percossi



  • Vennék
  • Hírek