Kedden jön az Orbán-csomag – ezt súgták hozzá

A kormány eddig már több fontos lépést tett a koronavírus okozta gazdasági válság kezelésére, tompítására. Míg viszont más országok kis túlzással helikopterről szórják vagy ágyúval lövik a pénzt mindenkinek, hogy ne kerüljenek emberek az utcára, addig az Orbán-kormány lépései ehhez képest egyelőre szerényebbek voltak. A hiteltörlesztési moratóriummal egyelőre a bankokra – illetve végső soron az adósokra – tolta a válság kezelésének költségét, illetve néhány kiválasztott, kiemelten érintett szektoron segített, mint a vendéglátás, a turizmus és a személyszállítás.

Bár a kormány a héten inkább a rendeleti kormányzás parlamenti támogatásának megszervezésével, illetve olyan dolgokkal volt elfoglalva, mint állami ingatlanok baráti alapítványokhoz juttatása, kormánypárti üzletek titkosítása és a városligeti építkezések törvénybe betonozása, Orbán Viktor már bejelentette: a kormány április 7-én előáll a nagy költségvetési javaslatcsomagjával is.

Hogy ebben mi lesz, azt egyelőre nem tudni, azt viszont igen, hogy az érintettek egy része, konkrétan a Magyar Kereskedelmi és Iparkamarába (MKIK) tömörülő vállalatok milyen ötletekkel segítenék a kormányt. Az MKIK ugyanis hat külön javaslatcsomagot dolgozott ki arra, hogy hat szektorban, név szerint

• a pénzügyi szektorban,
• a kereskedelemben,
• az iparban,
• az élelmiszeriparban és mezőgazdaságban,
• a turizmusban és vendéglátásban,
• valamint a közlekedés és logisztika területén

milyen intézkedések segítenék legjobban a gazdaság szereplőit.

Mindez azért is érdekes, mert az MKIK-ra tekinthetünk az ország legbefolyásosabb lobbiszervezeteként. A kamara elnöke, Parragh László tanácsaira Orbán Viktor számos területen sokat ad, ő állt például a szakképzés nagyívű átalakításának hátterében. Így szinte biztos, hogy ha a kormány valamilyen szervezetnek kikéri a véleményét, az az MKIK lesz.

A javaslatcsomagok elég részletekbe menően listázzák, hogy pontosan mit is tehetne az állam a közeli és távolabbi jövőben. Alább igyekeztünk összeszedni, hogy mik azok az elemek, amelyek összekötik ezeket az iparági javaslatokat. A kereskedelemre vonatkozó csomagról külön cikkben írtunk, így ezen nem szerepelnek cikkünkben.

Ahogy a pénzügyi szektor javaslatai sem, mert azok egészen más problémákra keresik a választ, mint a többi iparági javaslatcsomag. A többi szektor ugyanis, röviden és tömören összefoglalva, pénzt kér az államtól, nagyon sokat.

Sok ötlet van a munkások megsegítésére

Az MKIK munkacsoportjai mind előálltak valamilyen javaslattal arra, hogy az államnak hogyan kellene támogatnia a cégek dolgozóit, megelőzve azt, hogy a vállalatoknak a válság miatt tömegeket kelljen fizetés nélküli szabadságra vagy még rosszabb esetben az utcára küldeniük. A különböző iparági javaslatcsomagokban több, egymáshoz viszonylag hasonló, akár helyettesítőként is felfogható ötlet is szerepel, úgyhogy a kormány még akár válogathat is.

Az ipari munkacsoport rövid távú, vagyis két hónapon belül bevezetendő javaslatai között szerepel például az ideiglenes részmunkaidő intézményének bevezetése és elrendelésének lehetősége. Ezt a javaslat szerint „piaci vészhelyzet” esetén lehetne elrendelni, vagyis akkor, amikor a cég megrendelésállománya valamilyen külső ok miatt drasztikusan visszaesik – azaz egy válság esetén.

Hasonlót javasol a logisztikai és szállítmányozási munkacsoport is, amely német mintása bevezetné a csökkentett munkaidő (Kurzarbeit) intézményét.

Az élelmiszeripari és mezőgazdasági munkacsoport egy, az ideiglenes részmunkaidőhöz hasonló javaslattal állt elő: ez lenne a technikai munkanélküliség, amelynek keretében a munkaadó kifizetné a dolgozó nettó munkabérét akkor is, ha nem tud mit dolgozni, a munkavállalói és a munkáltatói közterhek fizetését viszont az állam felfüggesztené egy időre.

A MKIK ipari szekciójának javaslata szerint a munkaadó ezalatt kevesebb bért fizetne, és a terv szerint ezt az állam támogatásokkal kiegészítené.

Németországban a cégek jelentkezhetnek az államnál, hogy a csökkentett munkaidőben dolgozó alkalmazottak fizetésének egy részét az állam fizesse ki, csaknem félmillió vállalat pedig már jelezte is a szövetségi kormánynak, hogy nagyon örülne egy ilyen támogatásnak.

Az MKIK is hasonlót javasol:

Azon munkavállalók esetében, akik nem tudnak otthonról munkát végezni, alapbérük 50-70%-át szükséges biztosítani, mely összeg 40-50%-át állami forrásból kell előteremteni.

A kamara azt is javasolja, hogy ha egy cég árbevétele 20-50 százalékkal csökkent, akkor gyorsított eljárásban kapjon a vállalkozás fix , havi 120-150 ezer forintos támogatást a munkavállalók nettó bérére, az szja és járulékok részbeni vagy teljes elengedése mellett.

A turisztikai és vendéglátói szektor javaslatait összegyűjtő munkacsoport egy Válság Kiegészítő Bér Alap (VKBA) létrehozásával állt elő, amihez természetesen szeretnének egy szálláshely-szolgáltatás, vendéglátás részalapot. Ez a terv szerint úgy működne, hogy amennyiben a munkáltató a garantált bérminimum legalább 20-60 százalékának kifizetését vállalja, az állam a VKBA-ból kiegészítené a munkavállaló bérét 60 százalékra, vagyis 126 ezer forintra.

Az MKIK munkacsoportjainak csomagjaiban szerepel még emellett, hogy

• terjesszék ki a foglalkoztatással kapcsolatos járulékok elengedését, mérséklését újabb ágazatokra;
• az állam fizesse ki számára a fizetés nélküli szabadságra küldött dolgozók havi egészségügyi szolgáltatási járulékát;
• vezessen be munkahelymegtartó személyi hitelt, amelyet a dolgozók vehetnének föl, havi maximum 150-170 ezer forintos kerettel, a csökkentett munkabérek kiegészítésére;
• a cégek annál több kedvezményt kaphassanak, minél nagyobb az általuk kifizetett csökkentett bér mértéke a garantált bérminimumhoz képest;
• az állam hozzon létre pénzügyi alapot az elbocsátott dolgozóknak, amelyre pályázhatnának a munkájukat elvesztők, akár támogatás, akár hosszú lejáratú hitel formájában;
• és meg kellene fontolni a korai nyugdíjazás lehetőségének visszaállítását.

A turisztikai szakmai szervezetek egyébként benyújtották a kormánynak a saját javaslataikat is, de tegnap megjelent közleményükben azt írják:

Az elmúlt napokban több olyan anyag jelent meg a sajtóban, amely az általunk megküldött szakmai javaslatok kivonatait tévesen és hiányosan átfogalmazva tartalmazza. Sajnos a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara (MKIK) ágazatunkat érintő javaslatai is ilyenek. Az MKIK tévesen tünteti fel, hogy a javaslatuk velünk egyeztetve készült el. Nem történt egyeztetés az öt szövetség és a kamara között. Az MKIK anyaga nem tükrözi a mi álláspontunkat.

Adót, azt ne, lécci, pénzt igen

Az MKIK összes munkacsoportjának ajánlásaiban szerepel a szektorspecifikus és általános adóterhek csökkentése. Ha a kormány a kamara minden ajánlását követné,

és majdnem minden szektorra kiterjesztenék a kormány első gazdasági lépéseiként bevezetett 47/2020. (III. 18.) rendelet intézkedéseit. Konkrétabban megnézve a javaslatokat, az ipari munkacsoport például

A turisztikai munkacsoport csak az iparűzési adó és az építményadó csökkentését kéri, a közüzemi díjak fizetését viszont legszívesebben felfüggesztené, ahogy a turisztikai hozzájárulási adót is 2021 végéig, a szervízdíj adóvonzatát pedig lehetőleg csökkentenék a nyár elejétől.

A közlekedési és logisztikai szektor azt javasolja, csökkentsék a gépjárművek állandó terheit, mint a teljesítményadó/súlyadó, kgfb adótartama, hatósági műszaki vizsgadíjak, illetékek, hasonlók. Emellett az is szerepel az anyagukban, hogy az adózó kérelmére a kiva, a társasági adó, illetve az egyéni vállalkozók személyi jövedelemadója és az osztalék utáni szociális hozzájárulási adója adónemekben automatikus pótlékmentes fizetési halasztást, illetve részletfizetést engedélyezzen a kormány, és hogy ideiglenesen töröljék el a pénzfogalmi áfa választhatóságának értékhatárát és a választás időkorlátját.

Az államtól megrendelőként is várnak forrásokat az MKIK tagjai. Az élelmiszeripari és mezőgazdasági munkacsoport például javasolja „állami intervenciós” élelmiszerkészletek létrehozását, amelyen keresztül a karanténban vagy az egészségügyi ellátórendszerben lévőknek lehetne juttatni az amúgy felhalmozódott készletekből, miután az állam feltehetően felvásárolta azokat.

Nem csak pénz kell

Bár a javaslatok nagy részében így vagy úgy, de az állam anyagi beavatkozását kérik a gazdasági szereplők, azért túlzás lenne azt mondani, hogy csak egy hosszú és részletes kuncsorgásról lenne szó. Az állam ugyanis még sok más módon tudna segíteni a cégeknek túlélni a járvány okozta válságot.

Magyarország, mint köztudott, nagyon importigényes gazdasággal rendelkezik, alapanyagokat, részelemeket, de egyes ágazatokban, például az élelmiszeriparban és a mezőgazdaságban munkaerőt is importál. Ezek behozatala viszont a határokon bevezetett szigorú intézkedések miatt sokkal nehezebb a korábbiaknál, így a gazdasági szereplők azt kérik az államtól, hogy valamilyen formában könnyítsen a helyzetükön.

A logisztikai munkacsoport azt kéri például, hogy az állam bizonyos termékeket szállító közúti gépjárműveket lásson el külön jelzéssel, ami lehetővé teszi a teherforgalomban a gyorsított határátlépést. A mezőgazdasági munkacsoport ugyanezt kéri, de kifejezetten az élelmiszerszállítmányok, a mezőgazdasági termeléshez és az élelmiszer előállításhoz szükséges alapanyagok, adalékanyagok, gyártóeszközök, alkatrészek, karbantartási eszközök, csomagolóanyagok, higiéniai és védőeszközök, tisztítószerek szállításánál.

A mezőgazdaságban emellett még azt is javasolják a kormánynak, hogy „a mezőgazdasági és élelmiszer-feldolgozó vállalkozások esetében az alkalmazott gépek javításához, karbantartásához szükséges külföldi szakemberek beutazását meghatározott keretrendszerben” engedélyezze, a folyamatban lévő mezőgazdasági és élelmiszeripari beruházásokhoz elengedhetetlen külföldiekkel együtt.

De nem csak a külföldi specialisták beutazását és mozgását kellene valahogy lehetővé tenni,

Minderre azért is van szükség, mert így lehet a szezonális termeléshez kapcsolódó feladatokat ellátni. De ha nem lehet külföldről beengedni munkaerőt a gyümölcsöt szüretelni, az MKIK tagjainak arra is van egy ötletük: hozzanak létre egy adatbázist a válságban érintett szektorokból elbocsátott munkavállalókról, és szükség esetén rendeljék ki őket az élelmiszeripari vállalatokhoz.

Emellett még számos specifikusabb adminisztratív segítség szerepel a javaslatcsomagokban, amelyek alapvetően mind azt szolgálják, hogy a cégek, amelyeknek még van valamennyi bizniszük, a válság alatt minél egyszerűbben tudjanak üzletelni. Ilyen például az élelmiszerek szavatossági idejének meghosszabbítása, a fizetésképtelenségi szabályok lazítása vagy a Szép-kártyán lévő összegek felhasználhatóságának meghosszabbítása.

(Borítókép: Orbán Viktor miniszterelnök, Varga Mihály pénzügyminiszter, Matolcsy György a Magyar Nemzeti Bank elnöke és Parragh László a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara (MKIK) elnöke a kamara gazdasági évnyitóján 2020. március 10-én. Fotó: Koszticsák Szilárd / MTI)