Erős kontrollal szórná most a pénzt a kormány

Palkovics László miniszter kedd délelőtti tájékoztatója után gyorsan felhívtunk öt hazai elemzőt az intézkedések gyors értékelésének reményében. A rövid beszélgetések alapján az elemzők egyelőre tartózkodtak a névvel vállalt értékelésektől, jellemzően azért, mert fontosnak tartanák, hogy a belengetett intézkedések pontos kihirdetett szövegét is megismerhessék, vagy legalább a ma 14 órára várt MNB-sajtótájékoztatót megvárják.

Az irány jó

A rövid háttérbeszélgetések alapján azért annyi leszűrhető, hogy az elemzők szerint magyar intézkedések a leggyorsabban reagáló európai államok (Németország, Csehország) intézkedéseihez hasonlóak, ezen bejelentéseknek az iránya jó. Most mindenki akkor teszi jól, ha minél jobban segít az erősen bajba jutottakon.

• A magyar intézkedések egyedi jellemzője továbbá, hogy a magyar állam nem hisz a helikopter pénz jellegű osztogatásban,

• A legtöbb intézkedésénél olyan kereteket határoz meg, amelyben jelentős mozgásteret hagy magának, mind a segítségek méretében, mind a megsegítendők körének meghatározásában.

Hitelek, alapok, keretek

A Palkovics László által sokszor hangsúlyozott értékek, a magyar gazdaság nemzeti szuverenitása, a kiosztott állami pénzek valamifajta munkához, fejlesztéshez, korszerűsítéshez, beruházáshoz kapcsolása önmagában természetesen szimpatikus, az mindig visszás, amikor egy nagyon gazdag cég elsőként rohan a segítségekért.

Ilyen szempontból a hiteltörlesztési moratórium például nem tudott differenciálni, annak a cégnek sem kell a hiteleit törlesztenie, amelyik élete üzletét csinálta a koronavírussal, mert videokonferenciás szoftvert, vagy fertőtlenítőt értékesített,

Nyugaton is voltak olyan visszás jelenetek, mint amikor az olyan cégek, amelyek öt éven át rekordosztalékot fizettek, vagy részvényeket vásároltak vissza, szintén azonnal bejelentkeztek a segítségért.

Gazdasági, vagy politikai ár?

Az elemzők szerint természetesen azt majd az élet dönti el, hogy mennyire reális, hogy

• egy bevételeitől teljesen eleső étterem most újítsa fel a vendéglőt,

• hogy egy munkáját elvesztő magyar munkavállaló most képezze ki magát informatikusnak,

• vagy egy megrendelések nélküli gyár most alakítsa át az üzemet energiahatékonyabb, zöld üzemmé?

Az ilyen invesztíciókhoz egyrészt békeidőben is értelmes segítség a kamatmentes hitel, de a hitelt egyszer vissza kell fizetni. Aki most nem látja a jövőjét biztosítottnak, az nem szívesen adósodik el, még kedvező paraméterek mentén sem. Az is fontos kérdés, hogy amennyiben az állam a koronavírus-segítség kapcsán képes beleszólni a magyar gazdaság szerkezetébe,

• mert forrásokkal megvéd cégeket a külföldi felvásárlástól,

• mert forrásokkal megsegít magyar cégeket az akvirálásban, a fejlesztésben, az innovációban,

• mert kamatmentes hitelekkel és sokféle alappal támogat egészségügyi, építőipari, turisztikai és más szektorból szárma cégeket,

akkor tud-e majd az állam olyan önkontrollt gyakorolni, hogy a döntéseknek valóban a magyar gazdaság érdekei és ne egyes, politikaközeli szereplők megsegítése legyen a következménye, vagyis a támogatásoknak gazdasági, és ne politikai ára legyen.

Rövidített munkaidő

Az elemzők szerint a többek között német, illetve cseh mintát követő rövidített munkaidős bérhelyettesítés objektív és hasznos segítség, nem véletlenül csinálják sokan.

Abban a nehéz helyzetben, amikor a turisztikai munkáltatónak nincs bevétele, de nem szeretné veszni hagyni a jól összeszokott munkatársi gárdát, értelmes kompromisszum az, ha a munkavállaló rövidített munkaidőt vállal (most nem lenne könnyű elhelyezkednie), az állam pedig besegít a munkáltatónak a bér kifizetésébe.

A kormányzat büszke arra, hogy a korábbi kríziseket jól kezelte, hogy annak a gazdaságpolitikának van értelme, amely minél inkább önellátó. Ebben akkor igaza van, ha az államadósság önfinanszírozására, bizonyos közüzemek, energetikai cégek visszaszerzésére gondolunk, vélték az általunk megkérdezett elemzők. Miközben természetesen vannak rosszabb példák is (trafikok, cafeteria-cégek hatalmas kártérítési költségei), illetve vannak olyan szuverenitási akciók, amelyek éppen most méretődnek majd meg még nehéz mérleget vonni, a kereskedelmi cégek szabályozásáról, vagy a magyarabb bankszektorról.

Költségvetési kérdések

A szuverenitásból nem szeretne a kormány most sem leadni, erre a válság sem lehet indok. Így egyelőre egy nagyon csekély költségvetési áldozat (1-ről, 2,7 százalékra elszálló hiány) konzekvenciáival kalkulál.

hiszen bevételek olvadnak (gondoljunk például a benzin jövedéki adójára), és a kiadások emelkednek.

Külső segítség nem kell

Kívülről biztosan nem szeretnénk segítséget kérni, ahogy más országok sem nagyon, de azért lehet, hogy 2-3 hónap múlva megint többet hallunk olyan elfelejtett és szitokszóvá változó szupranacionális szervezetekről, mint az IMF és a Világbank.

A csomag fő gondolata szerint, ha van munka, akkor minden van, bevétel, fogyasztás, invesztíció, költségvetési bevétel, ez igaz, de azért reálisan pillanatok alatt munkaerőhiányos gazdaságból, munkanélküliség által sújtott országgá változhatunk.

Gondoljunk csak arra a sokszázezer magyarra, aki londoni, bécsi, berlini éttermekben mosogatott. Ha nincs munka, mindenki a külföldit küldi először haza és olcsóbb is itthon élni, sokan hazajöhetnek munkanélkülösködni.

Psziché

A bejelentés sok szempontból optimista volt és bizakodásra ad okot. A válság alatt válunk high-tech gazdasággá? Aligha. De most a kormányzatnak nem csak anyagilag kell segítenie, hanem lelkileg is, ha az állampolgár látja a magabiztosságot, a jövőképet, az tényleg segíthet abban, hogy ne adja fel a hitét, a munkakeresést, az aktivitást.

Végül egy záró gondolat, a kormány továbbra is nagyon hisz, az alapokban, az egyedi döntésekben, legyen szó a Széchenyi Tőkealap-kezelőról, Hiventuresről, az Eximről, vagy az MFB-rő, válság idején nagyobb a tét, ezeknek az intézményeknek a korábban megszokottnál jobb hatékonysággal kell majd osztania a forrásokat.

(Borítókkép: A kormánypárt képviselői szavaznak az Országgyűlés plenáris ülésén 2020. április 6-án. Fotó: MTI/Koszticsák Szilárd)