Sutyiban állandó lesz a kiskerkülönadó, és a külföldi netes rendelésekre is rávernék

A kormány kedd éjjel törvényjavaslatként is benyújtotta a kiskereskedelmi különadó visszahozatalát. Ebben több különlegesség is van, amiket a Deloitte tanácsadócég észrevételei alapján közülünk:

Először is ez törvényjavaslat meghosszabbítja a különadóról két hete kihirdetett kormányrendelet alkalmazását.

hanem újabb állandó adóval bővül a magyar adórendszer. Nem árt még tudni, hogy ezt az adót is úgy találták ki a pénzügyminisztérium szakemberei, hogy közvetlenül szinte csak a külföldi szereplők fizessék.

Emellett

Eddig az internetes rendelések után adóként még leginkább áfát kellett fizetni, most a világ összes olyan cége elkezdhet ismerkedni ezzel az új adóval, ahonnét sokat rendelnek a magyarok, és a törvényeket betartva akarnak működni.

Hamar kiderült, hogy mégse azt csinálják, amit mondtak

A három héttel ezelőtti kormányzati kommunikáció szerint a kereskedők ezen a jogcímen évente 36 milliárd forintot fognak fizetni, és ezt az összeget a koronavírus járvány elleni védekezéshez létrehozott alapban használják majd fel.

Ezután jelent meg különadóról szóló kormányrendelet, az adót ideiglenes jelleggel bevezetve, május 1-jétől a koronavírus miatti veszélyhelyzet megszűnéséig. Nem a nyereségre, hanem az árbevételre kell fizetni, az adómérték sávosan emelkedik:

• 500 millió Ft éves árbevétel alatt nem kell fizetni,
• az 500 millió és 30 milliárd Ft közötti részre az árbevétel 0,1 százaléka,
• a 30 milliárd és 100 milliárd Ft közötti részre az adó az árbevétel 0,4 százaléka,
• a 100 milliárd Ft feletti árbevétel részre pedig 2,5 százalék az adó.

A most benyújtott törvényjavaslat ideiglenes helyett állandóvá teszi ezt az adót, tehát a járványt követően is fizetni kell majd. Így a magyarországi adófajták jelenlegi, 50-et meghaladó száma még eggyel bővül, írja a tanácsadócég.

A cél a környezetvédelem, mi más

A törvényjavaslat hivatalos indokolása szerint a kormány tovább akarja emelni a forgalmi-fogyasztási jellegű adókat ennek a része ez is. Tehát inkább mégse a járvány elleni védekezés. 

Sőt, igazából cél a környezetvédelem, hiszen a törvényjavaslat indoklása szerint,

és kész.  Pontosabban: "a fogyasztás adóztatása egyben környezetvédelmi jelentőséggel bír, hiszen a nagyobb fogyasztás több negatív környezeti hatással jár, magasabb károsanyag kibocsátást keletkeztet."  Arról nincs szó a törvényjavaslatban, hogy az így befolyt pluszpénzből bármit is környezetvédelemre költenének.

Külföldi netes rendelésekre is

A külföldi webshopokból való rendeléssel sem lehet elkerülni az adót, aminek hatálya ugyanis kiterjed azon külföldi társaságokra is, amelyek nem alapítottak céget vagy fióktelepet Magyarországon, nincs Magyarországon boltjuk, hanem külföldről csomagszállítókkal juttatják el a terméket a magyar vevőikhez.

Ez a szabály arra szolgál, hogy ne érje hátrány a magyarországi webshopokat a külföldiekkel szemben. Emiatt el kell kezdeni az ismerkedést a jogszabállyal a világ összes olyan internetes kereskedőjének, amely Magyarországra is nagyobb mennyiségben értékesít. Nagy részük eddig áfát fizetett Magyarországon, most készülhetnek egy újabb adófizetésre és a kapcsolódó adminisztrációra.

– mondta Laczka Sándor, a tanácsadócég egyik igazgatója. Fontos észben tartani, hogy ez valószínűleg a népszerű, és törvényesen működni kívánó külföldi cégekre vonatkozik majd, hiszen az 500 millió forint árbevétel alatti, apró webshopokra 0 százalékos lesz elsőre ez az adó. Ilyen helyzetben egyébként komoly esély van rá, hogy az érintett külföldi szereplők az adó teljes összegét áthárítják a magyar fogyasztókra. Vagy akár a megnövekedett adminisztrációs és adóterhek miatt nem szállítanak többé Magyarországra.  

Külön ráfázhatnak, akik nagykert is üzemeltetnek

Az adó tárgya a kiskereskedelmi tevékenység bevétele. Úgy tűnik azonban, hogy ezt a hivatalos indokolás bővíteni próbálja. E szerint ugyanis ha egy boltban, webshopon elsősorban magánszemélyek vásárolnak, de a bolt, webshop ugyanott viszonteladóknak is értékesít, akkor az utóbbi nagykereskedelmi tevékenységre is fizetni kell különadót.

Az ilyen értelmezés kihívás elé állítja azokat a kiskereskedőket, akik emellett nagykereskedelmet is végeznek. Különösen a legfelső adósávba eső adózóknál, ahol a 2,5 százalékos adó a szektorban elérhető átlagos haszonkulcshoz képest jelentős, ezért különösen fájdalmas lesz nekik, ha a nagykereskedelmi tevékenységre is meg kell fizetni

– mondta erről Aracsi Bernadett szintén a vállalattól.

A bankok visszakapják, a kiskereskedők nem

A kormány a kiskereskedelmi különadóval egyidejűleg a bankokra is különadót vetett ki, itt is papíron a járvánnyal összefüggésben. Kedd éjjel erre vonatkozó törvényjavaslatot is benyújtottak a parlamentnek.

Ez a különadó a kiskereskedelmi különadóval ellentétben nem lesz meghosszabbítva, csak 2020-ra kell fizetni. A bankok ráadásul az adó teljes összegét leírhatják a következő öt évben az egyéb fizetendő adójuk összegéből, évente egyenlő arányban, emeli ki még a Deloitte.