Habzsolják a szuperállampapírt a magyarok
További Gazdaság cikkek
- Itt a válság, amiről egyre többet beszélnek: egyszerre két csapás éri Európát
- Lázár János 600 milliárd forintos vasútépítési fejlesztésről számolt be
- Közeleg a határidő, megjelent a tervezet
- Megszületett a nagy megállapodás, évekre előre rögzítették, hogyan nőnek a bérek
- Ez sokaknak fájni fog: tízszeresére emelik a parkolás díját az egyik kerületben
Egy év alatt 4407 milliárd forintért vásárolt a lakosság a Magyar Állampapír Pluszból (MÁP Plusz), ebben benne van a 151 milliárd forintos postai értékesítés is - mondta Varga Mihály pénzügyminiszter az állampapír első évét értékelő csütörtöki budapesti sajtótájékoztatóján.
Kiemelte, hogy a MÁP Plusz a legkeresettebb magyar lakossági állampapír, egy évvel az indulása után a lakossági megtakarítások mintegy fele ebben a papírban van.
A miniszter válságállónak nevezte a MÁP Pluszt, mint mondta, a koronavírus megjelenése után volt megtorpanás a vásárlásokban, de a szaldó továbbra is pozitív, és az elmúlt hetekben már kezd visszatérni a papír szokásos vásárlási üteme.
Varga Mihály hangsúlyozta, a kormány célja továbbra is az államadósság, ezen belül a devizaarány csökkentése. Emlékeztetett, hogy az államadósság bruttó hazai termékhez viszonyított aránya 2019 végére 66,2 százalékra csökkent.
Ebben az évben átmenetileg emelkedni fog az arány, de a Pénzügyminisztérium azzal számol, hogy 2021 végére újra 70 százalék alatt lesz, visszatér a GDP-arányos államadósság 2010 óta csökkenő trendje - közölte.
A pénzügyminiszter a MÁP Plusz népszerűségének okai között említette, hogy a papír ötéves lejáratú, sávosan emelkedő fix kamatozású, rugalmas. A kamatok megtartásával minden évfordulókor vissza lehet váltani, így azok számára is megfelelő, akik nem tudják előre megbecsülni, mennyi időre kötik le megtakarításaikat, az elért kamatjövedelem pedig adómentes - hívta fel a figyelmet.
A miniszter elmondta, hogy a lakossági kézben lévő teljes állampapír-állomány elérte a 8241 milliárd forintot. Az elmúlt tíz év alatt az államadósságban a külföldi deviza aránya 53 százalékról 21 százalékra csökkent. A magyar lakosság 2010-ben csak az államadósság 3 százalékát finanszírozta, most 26 százalék ez az arány.
Varga Mihály kitért arra is, hogy várakozáson felül sikeres volt az április végi 2 milliárd eurós kötvénykibocsátás, illetve az 1,5 milliárd eurós zöld kötvény kibocsátása. Mint mondta, ez jelzi, hogy a külföldi befektetői bizalom továbbra is töretlen Magyarország iránt.
A kötvényt viszi a lakosság, mint a cukrot, sok módos ember viszont különleges konstrukciókkal, bankhitelekből is vett ilyen papírokat. Az Index is írt erről a jelenségről. Itt pedig annak próbáltunk utánajárni, hogy miért költhetünk ilyen rettentő sok adófizetői pénzt a MÁP Plusz magas kamatainak finanszírozására.