- Gazdaság
- simicska lajos
- garancsi istván
- tiborcz istván
- mészáros lőrinc
- szíjj lászló
- nemzeti együttműködés rendszere
Kiszámolták, hogy a G-nap előtti vagy utáni csókosok szakítottak-e nagyobb pénzt
További Gazdaság cikkek
-
Az egymillióhoz közelít a felújítandó lakások négyzetméterára a fővárosban
- Közelebb kerültünk a tragédiához, amit Orbán Viktor megjósolt
- Bejelentést tett a Mol-csoport, kőolajmezőt találtak Magyarországon
- Fordul a világ: beindítanák a fejlesztési hengert, már „csak” egy korlátot kell ledönteni
- Új vezetője van a fogyasztóvédelemnek
Míg a 2010 utáni Fidesz-időszak első felében az egyeduralkodónak mondott Simicska Lajos Közgép Zrt.-je nagyjából 500 milliárd forintos bevételre tett szert, addig a Nemzeti Együttműködés Rendszerének Mészáros-, Szíjj-, Garancsi-féle, illetve Tiborcz-közeli alapcsapata már négyszer ekkora, vagyis
2000 milliárdos
tételben játszhatott az utóbbi öt évben. A bevételből pedig legalább 220-230 milliárdnyi tiszta hasznuk lehetett – ez épp hétszer akkora, mint amennyit Simicska szerezhetett annak idején - számolta ki részletesen a Válaszonline.
Mindezt főként a közpénzfelhasználásra optimalizált nagy építőipari cégek nyilvános beszámolói alapján számolta ki a lap. Ami a nyereségességet illeti, külön kiemelendő Mészáros Lőrinc és Szíjj László bravúrja; ők majdnem 2,5-szer intenzívebben termelhetik a profitot, mint a nagy előd - írja a lap.
Míg tehát Simicska 6,8 százalékos haszonkulccsal dolgozhatott a saját öt éve átlagában, a felcsúti kör 15-16 százalékossal. Mindeközben a függetlenebb építőipari vállalatok jellemzően 2-3 százalékos bevételarányos nyereséget tudnak produkálni – náluk tehát hatszor voltak „jobbak” Mészárosék.
Kicsit máshogy, de kutatók is vizsgálták már
Nemrég megírtuk, hogy az elmúlt 15 évben soha nem domináltak annyira a közbeszerzéseken a csókosok, a hatalomhoz közel állók, mint a járvány idején. A CRCB (Corruption Research Center Budapest) korrupciókutató szervezet tanulmányában a 2005 és 2020 közötti közbeszerzéseket vizsgálták meg, összesen több mint 248 ezer szerződés adatait használták fel.
A legfőbb állítások közé tartozik, hogy 2020 első négy hónapjában – amelynek jelentős részében már a koronavírus-járvány hatása határozta meg az ország működését – a közbeszerzéseken tapasztalható korrupciós kockázat olyan szintekre emelkedett, mint az elmúlt 15 évben soha.
A 2020 első négy hónapjában lezárt közbeszerzések 41 százalékánál gyakorlatilag verseny nélküli tenderről beszélhetünk, tehát olyan pályázatról, ahol csak egyetlen induló volt. A pályázatokon indulók száma gyakran utal a korrupciós kockázat nagyságára, hiszen ha csak egyetlen jelentkező van, ott nagyobb eséllyel merül fel, hogy előre eldöntötték, kinek kell elnyernie a megbízást. Minél több az induló, annál kisebb a korrupció kockázata.
A hatalmon lévők baráti köréhez és családjához köthető cégek szereplésének vizsgálatára a kutatók az MGTS+ jelölést használták, amely Mészáros, Garancsi, Tiborcz és Simicska nevének kezdőbetűiből állt össze, kiegészülve még néhány kevésbé ismert, de a tűzhöz közel lévő vállalkozóval.
2020 előtt az ehhez a körhöz tartozó cégek az általuk elnyert közbeszerzések 51 százalékán versenytárs nélkül indultak, idén viszont ez, a már önmagában is brutális szám még jobban megnőtt.
2020-BAN AZ MGTS+ GYŐZELMEIVEL ZÁRULT KÖZBESZERZÉSI TENDEREK 68 SZÁZALÉKÁBAN EZEK A CÉGEK EGYEDÜL INDULTAK A PÁLYÁZATON