Hermina
16 °C
31 °C
Index - In English In English Eng

Az állása bánhatja, ha jön a második hullám

D ATI20200626016
2020.07.13. 09:13
Bár számos országban még nagyban tombol a járvány, a világ gazdaságai már a felépülést tervezik. A terveket derékba törheti, ha kitör egy második hullám, és ismét világszerte tömegével betegednek meg az emberek. Sokkal mélyebb recessziót, magasabb munkanélküliséget és lassabb kilábalást hozhat a második hullám. És ezt akkor sem biztos, hogy ki lehet védeni, ha nem lesznek olyan szigorú lezárások, mint az első hullámnál.

   

Koronavírus újratöltve 

A koronavírus-járvány hetek leforgása alatt felforgatta a 2020-as év gazdasági kilátásait, boltok zártak be, gyárak álltak le, a repülők a földre kényszerültek, ahogy a világ felvette a harcot a vírus terjedésével. Az IMF becslései szerint a világgazdaság növekedése az előzetesen becsült 3,3 százalék helyett közel ötszázalékos recesszióba fog süllyedni az idén, a fejlett országokban pedig akár 8 százalék körüli recesszió is elképzelhető.

Ebben a cikkben végigvettük, mit tud a tudomány a második hullámról, és most jöjjenek az esetleges gazdasági következmények.

Magyarország GDP-növekedése is negatívba fordul az idén az előrejelzések szerint, optimista becslések 3 százalék, pesszimista becslések akár 5 százalék fölötti recessziót is várnak. Valamint van még a Matolcsy György-féle forgatókönyv, miszerint nem lesz recesszió, csak minimális növekedés.

Bár az összes modell azzal számol, hogy a visszaesést jövőre növekedés követi majd, Damoklész kardjaként lóg a levegőben valami, ami minden számítást keresztül húzhat:

a második hullám.

Azaz hogy világszerte ismét tömegesen megbetegednek emberek, és újra korlátozó intézkedéseket kell bevezetni. Igaz, az Egyesült Államokban jelenleg is tombol a járvány, rekordokat döntöget a napi új regisztrált esetek száma, szóval a második hullám inkább értelmezés kérdése, nem egy kézzelfogható valami. A kulcskérdés az, hogy kialakul-e még olyan helyzet, hogy nagyarányú korlátozásokat vezetnek be az országok. Igaz korlátozások nélkül is komoly károkat okozhat, ha megint terjedni kezd a betegség.

Hiába ússzuk meg 

Merkely Béla, a Semmelweis Egyetem rektora azt mondta, hogy szerinte novemberre várható a második hullám Magyarországon, de azt sem tartja kizártnak, hogy már a nyáron növekedni kezd a megbetegedések száma hazánkban. Orbán Viktor is többször úgy nyilatkozott, hogy ősszel a koronavírus egy újabb hullámára számít a kormány.

De mi lesz egy második hullám esetén az amúgy is gyengélkedő világgazdasággal?

Az OECD friss gazdasági jelentésében összehasonlította, hogy hogyan alakulna a világgazdaság, ha lenne második hullám (double-hit scenario), valamint akkor, ha nem lenne (single-hit scenario).

De mi az egyáltalán, hogy „lesz-e második hullám”? Orbán miért riogatna egy második hullámmal, ha ez még nem is biztos? A megoldás egyszerű: elsősorban nem Magyarország a lényeg. Fontos megjegyezni, hogy 

a magyar gazdaság erősen hozzá van láncolva a vezető gazdasági hatalmakhoz, így a kérdés az, hogy lesz-e második hullám a fő gazdasági partnereinknél, például a németeknél vagy az olaszoknál.

Természetesen az is fontos, hogy itthon hogyan alakul a helyzet. Ha Magyarországon ismét korlátozásokat kell bevezetni, akkor annak megint a fogyasztás és végső soron a munkahelyek látják a kárát. De ha világszinten nincs nagy baj, akkor mi is könnyebben kiheverhetjük a második hullámot.

Másfelől viszont, ha itthon sikerül is kordában tartani a vírust, de közben a vezető gazdasági hatalmakban ismét leállnak a gyárak, akkor az érték- és termelési láncnak ezen a végén is megszenvedjük a dolgot; ha nem érkezik külföldi alkatrész egy magyar gyárba, akkor ott is áll a munka. De ha sikerül is legyártani valamit, még akkor sem teljes az öröm, mert emellett exportfüggésben is vagyunk, tehát ha a fő exportpartnereinknél baj van, az is visszahat a magyar gazdaságra. Másfelől a turisztika is nagyon megjárhatja, ha ismét országhatárokat zárnak le, főleg az olyan régiókban, mint Budapest, ahol a külföldi turizmus a domináns.

Mélyebb gödör, rövidebb láb

Az OECD előrejelzésének két fő tanulsága nem túl meglepő: amennyiben lesz második hullám, a 2020-as recesszió mértéke magasabb lesz, mint ahogyan azt eddig gondolták, valamint nagyobb lesz a munkanélküliség aránya, és tolódik a 2021-es kilábalás. Az egyhullámos modell azzal számol, hogy 2021-ben az előző évek 3 százalék körüli GDP-növekedése helyett 5 százalék fölötti növekedést fog produkálni a globális gazdaság, hiszen nagyobbat kell ugrania a 2020-as gödör után, hogy a normális szint közelébe kerüljön. A kéthullámos modell viszont 2020-ra már 7,6 százalékos recessziót és 2021-re csak 2,8 százalékos növekedést jósol, 

tehát mélyebb lesz a gödör és kisebbet fogunk tudni ugrani.

Ráadásul egy második hullám esetén az OECD elemzése szerint az is extra kihívást fog jelenteni, hogy a legtöbb országnak már nem nagyon maradt monetáris mozgástere (ilyen például a jegybanki alapkamat-csökkentése) az élénkítésre, így fiskális eszközökkel kell kisegíteni a gazdaságot (ilyenek például a különféle adókedvezmények.) Az utóbbi miatt már jelen állapotban is úgy néz ki, hogy jövőre megnövekedett államadóssággal kell szembenézniük az országoknak. Magyarul már a mostani forgatókönyv szerint is az a helyzet, hogy még 

jövőre is jelentős pluszköltséggel járnak majd a koronavírussal kapcsolatos gazdasági védőintézkedések, ebbe kavarhat bele még egy második hullám.

A magyar kormány 2550 milliárd forintot tervez költeni a 2021-es költségvetés szerint gazdaságvédelemre, és közben csökkenő államadóssággal számol. Nehéz kibogozni, hogy ebből tulajdonképpen mi is írható ténylegesen a koronavírus számlájára, ugyanis szinte minden létező nagy állami költést betagoztak a gazdaságvédelem címszó alá. (Feltehetően azzal a logikával, hogy ha valamire pénzt költ az állam, akkor azt a munkát valakinek el kell végeznie, ami végső soron munkahelyeket jelent, valamint bevételt a cégeknek. Így a jellemzően NER-es vállalkozóknál landoló turisztikára öntött milliárdoktól kezdve a Róheim-villa felújításáig minden fel lett címkézve gazdaságvédelemnek, lehetetlen szétszálazni, hogy mi az, amit amúgy is elköltöttek volna, és mi a korona miatti extra kiadás.)

Súlyos recesszió jöhet

Az OECD egy második hullám nélkül is elég borúlátó Magyarországgal kapcsolatban. 8 százalékos recesszióval számolnak a 2020-as évre, amelyet az előrejelzésük szerint 4,6 százalékos növekedés követhet 2021-ben. Amennyiben azonban lesz globális második hullám, a szervezet becslései szerint akár a 10 százalékot is elérheti a gazdasági visszaesés hazánkban, amit egy nagyon visszafogott 1,5 százalékos növekedés követhet 2021-ben.

A negyedéves GDP-előrejelzésen látszik, hogy az egyhullámos forgatókönyv esetén az év második felében már ismét növekedni fog a GDP, míg egy második hullám ismét súlyos visszaesést hozhat, és a helyreállás csak jövőre indul meg (az ne zavarjon meg senkit, hogy a kéthullámos előrejelzés egy ponton megelőzi az egyhullámost, hiszen relatív értékekről van szó, azaz megint a mély gödörből nagyobbat kell ugrani esetével állunk szemben, ahogyan erről az éves GDP-nél már volt szó.)

Munkanélküliség 

A munkanélküliség alakulására is katasztrofális hatással lehet egy második hullám. Az OECD azzal számol, hogy a magyar munkanélküliség 2020-ban 7 százalék fölé kúszhat, és 2021 végére fog visszatérni a járvány előtti 4 százalék alatti szintre. Egy második hullám esetén azonban újabb emberek veszíthetik el a munkájukat, így 

az év végére akár a dolgozó népesség több mint 9 százaléka válhat állástalanná, és a 2021-ben sem fog visszamenni 4 százalék alá a munkanélküliségi ráta.

Az államháztartással kapcsolatban is jóval sötétebb képet fest az OECD gazdasági kitekintése, mint a magyar kormány várakozásai. Az OECD abban az esetben, ha nem lesz második hullám, a GDP 77 százalékra becsüli az államadósságot 2021-ben, ellenben a magyar kormány szerint az ismét 70 százalék alá csökken majd. 

Amennyiben lesz globális második hullám, az OECD becslése az, hogy a magyar államadósság 2021-re a 80 százalékot is meghaladja majd.

Az OECD-jelentés kiemeli: bárhogy is alakuljon a járvány, Magyarország nagyon ki van szolgáltatva a globális autóiparnak, amennyiben utóbbi rosszul teljesít, annak súlyos következményei lesznek hazánk gazdaságára. A német autógyártók nem túl optimisták az utóbbi kérdésben, az idei évre a globális autópiac teljesítménye a Verband der Automobilindustrie (VDA) becslése szerint akár 15-20 százalékkal is visszaeshet, és ez az optimista forgatókönyv, ami azt feltételezi, hogy sikerül megfékezni a járványt Európán kívül is – és itt még egy esetleges második hullámról szó sem volt.

Nem csak a lezáráson múlik

Fontos hozzátenni, hogy nem lehet egy az egyben kivetíteni az első hullám tapasztalatait egy esetleges második hullámra. Nem biztos, hogy olyan arányú járványügyi korlátozások lesznek majd, mint tavasszal voltak, sőt. Viszont ha nem lesznek lezárások, az még nem jelenti automatikusan, hogy a gazdaság megússza a második hullámot. Rengeteg változó van a képletben, hiszen ahogy korábban említettük, nincs tankönyvi definíciója a második hullámnak, valójában az a kérdés, hogy milyen válaszlépéseket tesznek az országok, ha a vírus ismét aggasztó ütemben terjedni kezd.

Olyan léptékű korlátozásokra, mint a koronavírus tavaszi berobbanásakor, aligha számíthatunk, a gyárak és az üzletek leállítása egyszerűen olyan szinten költséges, amit a legerősebb gazdaság sem tud hosszú távon elviselni. Harmut Issel pénzügyi elemző a CNBC-nek adott nyilatkozatában úgy becsülte, hogy 

egy ország teljes lezárása havonta a GDP olyan 3 százalékát égeti el, ezért a leggazdagabb országok sem tehetik meg, hogy újabb hónapokra lezárást rendeljenek el.

Akkor dönteni kell, hogy az emberek vagy a gazdaság? A helyzet sajnos még ennél is bonyolultabb. Akkor sem garantált, hogy a gazdaság súlyosabb kár nélkül megússza a dolgot, ha esetleg egy ország úgy döntene, mindent alárendel a gazdasági érdeknek, és nem vezet be újabb korlátozásokat. Azt már a koronavírus-helyzet kezdetén többen megjegyezték, hogy a járvány gazdaságra gyakorolt hatása számos ponton eltér például a 2008-as gazdasági válságétól. A hagyományos gazdaságélénkítő intézkedések, amelyek fogyasztásra próbálják ösztönözni az embereket, csak mérsékelten működnek, 

ugyanis ha valaki az életét félti, nem fog helyekre eljárni és költeni akkor sem, ha azt anyagilag amúgy megtehetné.

Ugyanúgy igaz ez akkor is, ha nem anyagi korlátja van a fogyasztásnak, hanem a korlátozó intézkedések állnak vagy nem állnak az emberek és a fogyasztás közé. Attól még, hogy nyitva van az edzőterem vagy a kocsma, nem biztos hogy meg is töltik majd az emberek.

Ez nem csak spekulatív okoskodás, Svédországban a gyakorlatban is beigazolódott, ahol az egyik legenyhébb járványügyi intézkedések voltak a világon, szemben Dániával, ahol szigorú intézkedéseket vezettek be. Logikus következtetés lenne, hogy a svédek feláldozták az emberek biztonságát, és cserébe kisebb gazdasági kárt szenvedtek el. A BCA Research elemzői azonban arra jutotta, hogy Svédország közel sem úszta meg a koronavírus gazdasági hatásait, 

a munkanélküliség hasonló mértékben növekedett és a fogyasztói bizalom index hasonló mértékben bezuhant, mint Dániában, cserében viszont a fertőzések száma a sokszorosa volt a dániában regisztráltaknak.

Ráadásul hiába nincs központi rendelkezés például a gyárak bezárásáról, kialakulhat olyan helyzet, hogy tömegesen megfertőződnek az emberek egy üzemben. Ahogyan ez ténylegesen megtörtént a német Rheda-Wiedenbrückben egy húsüzemben, ahol a dolgozók olyan kétharmada fertőződött meg. A koronavírus önmagában mint betegség is kárt okozhat a gazdaságnak. 

Tehát egyfelől egy esetleges második hullám gazdasági hatásai nagyban függnek a kormányok válaszreakcióitól, azonban úgy tűnik, még emberéletek árán sem lehet biztosan elkerülni, hogy a gazdaság megszenvedje, ha ismét kitör a járvány (vagy éppen tovább tombol, mint Észak- és Dél-Amerikában.)

Borítókép: MTI Fotós: Balázs Attila