Nincs egyetértés a Liget-projektben, a beígért pénzt megkapja a főváros

• Megállapodtak arról, hogy megépül kormányzati finanszírozásban a budai fonódó villamos Műegyetem rakparti szakasza, kibővítik a fonódó hálózatot;
• Megkapta a kormány a fővárostól a Közlekedési Múzeum építéséhez a terveket, koncepciót;
• Megindítják a 2021–2027 egyeztetést a fejlesztési ciklusra vonatkozóan, hogy milyen fejlesztéseket valósítanak meg;
• Az 55 milliárdos csomagról nem született döntés;
• A Lánchíd felújításának átvállalása nem került szóba, nem kezdeményezte a főváros;
• Nem értettek egyet a nagykörúti forgalmi rend megtartásával, hosszú távú alkalmazásával.

Nem értett egyet a főváros és a kormány csütörtökön a Fővárosi Közfejlesztések Tanácsa ülésén a Liget-projekt kapcsán. Ahogy Fürjes Balázs elmondta, bár amellett érvelt a kormány, hogy épüljön tovább a gigaberuházás, hiszen azzal újabb zöldfelületekhez, egy új „városrészhez” jut Budapest, a főváros delegációja nem fogadta el a kormány javaslatát.

Bejelentették, hogy a kormánytól megkapja a főváros a még a Tarlós-érában beígért 6 milliárd forintot a Széchenyi lánchíd felújítására, ezt azonban a kormány szigorú feltételekhez köti, akkor utalja a pénzt, ha már csak ez a rész hiányzik a befejezéshez. Továbbá, ha a főváros vállalja, hogy 18 hónapnál hosszabb ideig nem korlátozza a forgalmat a rekonstrukció miatt. 

A rakpart mehet

„Egyetértettünk a pesti rakpart megújításában, megerősítettük azokat az elveket, amelyeket még Tarlós István terjesztett a tanács elé, kétszer egy sávban lesz gépkocsi, de nagyobb teret szeretnénk adni a gyalogos és kerékpáros forgalomnak, hogy a kerékpárosok is birtokolhassák a teret, kellemesebb városi tér legyen a rakpartokból – jelentette ki Fürjes Balázs.

A rozsdaövezetek esetében a kormány elfogadta a főváros azon kérését, miszerint a városvezetés is beleszólhasson abba, hogy ezekben a városrészekben mennyire indokolt egy-egy beruházás, városépítészeti szempontból mennyire visszás.

Úgynevezett véleményezési jogot kért a főváros a rozsdaövezetek kijelölésénél

– mondta.

Ha a kerület beruházást hajtana végre egy ilyen övezetben, de a kormánynak nincs kellő rálátása a projektre, a főváros véleményezheti annak hasznát, előnyeit, hátrányait. 

Vica versa

Jóformán hivatalba se lépett Karácsony Gergely, már bőven ment a sárdobálás a főváros és a kormány között, hogy Tarlós István exfőpolgármester mekkora adósságállománnyal adta le a kulcsot a ciklus végén, és ez mennyire csökkenti a városvezető mozgásterét, így azt, hogy mennyi pénzt tud kiemelt projektekre, felújításokra elkölteni.

Fejlesztésiadósság-állományt igen, de működési adósságot nem hagytunk

– ezt maga Tarlós István jelentette ki a Hit Rádióban nemrég azzal kapcsolatban, hogy mennyi adóssága volt Budapestnek, amikor leköszönt. Hozzátette: ezzel szemben 73 milliárd működési adóssággal vették át anno a fővárost Demszkyéktől, azóta befejezték az M3-as metrót, a Margit híd felújítását, építettek 400 kilométer csatornát, elkészült a fonódó villamos, és előkészítették a Lánchíd felújítását.

A kormányzati retorika többnyire az, hogy Karácsony Gergely a Tarlós-érában megkezdett beruházások babérjait aratja le (ül rajta), illetve sok milliárd forintra tehető azoknak a beruházásoknak a száma, amelyek kormányzati támogatással zajlanak, de elsősorban a fővárosiak érdekét szolgálják, ilyen például a hármas metró felújítása. Fürjes Balázs csütörtökön a Pénzügyminisztériumban (PM) tartott sajtótájékoztatóján – ami lényegében a Fővárosi Közfejlesztések Tanácsa ülését harangozta be – ennél is tovább ment, szerinte azt a látszatot próbálja megteremteni a városvezetés, hogy

van a hatalmas, erőszakoskodó kormány, vele szemben pedig a kicsi tehetetlen önkormányzat.

Ők együttműködésre törekszenek, a múltat, hogy milyen adóssághalmaz maradt rá Karácsonyra, meg kár is vitatni, hiszen – a PM kimutatása szerint – 2010 óta az Orbán-kabinet már átvállalt 375,6 milliárd forint adósságot Budapesttől, az elmúlt évtizedben megvalósult közel 2,1 milliárd értékben állami fejlesztés, folyamatban van továbbá 4,2 milliárdnyi fejlesztés állami költségvetési és EU-forrásból, közel duplájára emelkedtek az iparűzésiadó-bevételek, 2021-ig lényegében kivételezett helyzetben van a főváros, mivel csak Budapest kap működési támogatást a közösségi közlekedésre. Összességében stabil alapokon, 2010-hez képest lényegesen nagyobb mozgástérrel bír. Erre csak ráerősít a kormány szerint az, hogy idén stabilról pozitívra javította Budapest adósosztályzati besorolását a Moody's.

A kormány szerint Budapestnek körülbelül 200 milliárd forintnyi tartaléka van, amelyben 40 milliárd készpénz, 160 milliárd meg állampapír. „Ez egy gyermekes számháború, most nem tudok már másképpen fogalmazni” – Karácsony Gergely főpolgármester értékelt így az InfoRádiónak.

Szerinte

nagyjából olyan 35-40 milliárd forint az, ami olyan fejlesztéseknek az önrésze, amelyeket a Fővárosi Önkormányzat dedikáltan ezekre a célokra kapott.

Ezek a fejlesztések tartalékaként vagy fedezeteként szerepelnek. Ennek egy jelentős része az Európai Fejlesztési Banktól érkezett fejlesztési hitel, amit szintén csak fejlesztési célra lehet fölhasználni, illetve, hogy úgy mondjam, minden háztartásban a hó elején, amikor megjön a fizetés, akkor viszonylag sok pénz van, a hó végén, amikor már ki kell fizetni a rezsiszámlát, akkor meg kevés. Tehát erre azt tudom mondani, hogyha megnézzük, hogy mennyi pénz van a főváros számláján, meg mennyi van az államháztartás vagy a központi költségvetés számláján, akkor nagyjából 1:100.”

Mikről vitáznak?

Ahogy az Index megírta, az egyik konfliktusos téma a Városliget ügye (a főváros gyakorlatilag építési tilalmat vezetett be a Városligetben), de hangos csörte kísérte a Lánchíd felújításának kérdését is, illetve a budapesti biciklis-autós közlekedés kapcsán is eltérők az álláspontok a főváros és a kormány között.

(Borítókép: A Liget Budapest projekt keretében készülő Néprajzi Múzeum építési területe 2020. szeptember 11-én. Fotó: Máthé Zoltán / MTI)