Új korszak eljövetelét jelentette be Matolcsy György

Egy új korszak hajnalán vagyunk – jelentette ki Matolcsy György, a Magyar Nemzeti Bank (MNB) elnöke az idén második alkalommal megtartott Eurázsia Fórumon. A jegybankelnök ezt az új korszakot „Eurázsia korának” nevezte, amely szerinte egy 400-500 éves korszak lesz, amely az 1492-ben indult atlanti korszakot váltja két évtizeden belül.

Az MNB elnöke egyébként tavaly már egyszer bejelentette Eurázsia korszakát: az eurázsiai kontinens országai egyre nagyobb szerepet kapnak, együttműködésük egyre fontosabbá válik – mondta tavaly a jegybankelnök.

Egy új kor megjelenésének hajnalán járunk, amelyet Eurázsia korának nevezhetünk

– fogalmazott most a jegybankelnök.

Úgy véli, hogy emögött egy új fogalom is meghúzódik:

A Covid–19-járványról szólva elmondta, hogy annak „láthatatlan” hatása lesz a teljes világgazdaságra nézve, és fel fogja gyorsítani Eurázsia előretörését.

A világ nagyon gyorsan változik, a jegybankelnök szerint vannak sikeres országok és még sikeresebb országok, amelyek kockázatokkal és lehetőségekkel állnak szemben. A 2020-as évekről elmondta, hogy „időrokonaink” hatással vannak a jelenre: az 1940-es évek és az 1970-es évek is óriási hatással voltak a világra. Mindkét időszakról kiderült, hogy gyorsan változik, drámai változásokat hozott az életünkben – Matolcsy György szerint ebből tanulva támogatni tudjuk Eurázsia integrációját.

Szerinte a legfőbb tanulási pont a fenntarthatóság: a '40-es évek első fele a világháború miatt, míg a '70-es évek az olajsokk miatt nem volt fenntartható.

Az adatok az új olaj

– jelentette ki a jegybankelnök. Tanulni kell a '40-es és a '70-es évek hibáiból ahhoz, hogy egy fenntartható kontinenst tudjunk építeni – tette hozzá.

Eurázsia élre tör

A világjárvány teljesen átalakította az életünket, amely sosem lesz ugyanolyan, mint korábban volt – mondta Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter, hozzátéve, hogy „alkalmazkodnunk kell!”. A tárcavezető nemcsak új kihívásként tekint a világjárványra, hanem lehetőséget is lát benne, lehetőséget, hogy versenyképessebbé és erősebbé váljunk.

Szijjártó Péter beszélt a kormány által 2010-ben elindított keleti nyitás programjáról is, amelyet sikeresnek nevezett. „Már akkor felismertük, hogy kézzelfogható módon növekszik majd a kelet szerepe.” Mint mondta, biztosak voltak abban, hogy Magyarország a megfelelő gazdaságpolitika segítségével versenyképesebbé válhat a nemzetközi piacokon.

Akkoriban támadások célpontjává váltunk a politikusok és a média részéről is, de kitartottunk

– fogalmazott a miniszter, hozzátéve, hogy megértették,hogy ezeket a támadásokat a félelem szülte. Ugyanis akik „támadták” Magyarországot, azon országok folytatták, folytatják a legnagyobb volumenű kereskedelmet például Kínával.

Szijjártó Péter szerint számok bizonyítják, hogy helyes döntést hozott a kormány az elmúlt 10 évben: 

• Magyarország exportja 22 százalékkal nőtt a keleti irányba;
• a népesség szempontjából Magyarország a globális rangsorban 92., míg az exportlistát nézve a 44. helyen áll;
• az elmúlt év volt az első, amikor nem Németország volt a legnagyobb külföldi befektető Magyarországon, helyét átvette Dél-Korea;
• a külföldi tőkebefektetések 50 százaléka a keleti országokból érkezett, míg az így újonnan létrehozott munkahelyek 40 százalékát szintén a keleti országok adják.

Erős EU-ra van szükség, csak hát...

„Mi, magyarok érdekeltek vagyunk egy erős Európai Unióban” – jelentette ki, hozzátéve, hogy viták vannak arról, hogy ezt az erős nemzetállamok szövetségeként vagy egy európai egyesült államokként érjük-e el.

Gyakorlati okai is vannak az eurázsiai együttműködésnek, hiszen a világ GDP-jéből az EU szerepe 26-ról 21 százalékra csökkent, míg az USA 24 százalékra nőtt, míg Kína súlya 9-ről 16 százalékra emelkedett. 

– Szijjártó szerint már csak ebből is látszik, hogy egy ilyen együttműködésben milyen lehetőségek vannak.