Stefánia
0 °C
3 °C

Milliók élvezik nap mint nap, ez lett a jutalom

GettyImages-1225785222
2020.11.11. 12:12

Világszerte nagyon közkedvelt ital a kávé. Rengeteg változata létezik, isszák hidegen, melegen, koffeinnel vagy koffeinmentesen, tehéntejjel, laktózmentes tehéntejjel, szójatejjel, mandulatejjel, rizstejjel és így tovább. Sokan home office-ban dolgoztak az elmúlt időszakban, ami valakinek nagy újdonság volt, valakinek kevésbé, attól függően, hogy hol járt idáig, a versenyszférában például jóval elterjedtebb szokás az otthoni munkavégzés, főleg, hogy számos tanulmány szerint még hatékonyabb is, mint ha bejárnánk az irodánkba.

Egy dologról nem akart senki lemondani: a kávéjáról.

A Covid–19-járvány globális gazdasági problémákat idéz elő, a pandémia hatása pedig érezhető a kávépiacon is. A BBC arról cikkez, hogy

a világon előállított kávé mintegy 80 százaléka 25 millió kávétermelő munkájának köszönhető, de összességében több mint 120 millió ember megélhetése függ ettől az iparágtól.

Ebben benne van a nagyvállalatok tulajdonosain, a tőkéseken kívül szinte mindenki, az egyszerű farmertől kezdve a kávépörkölőkön át a szállítókig. Ez nem kevés ember. Főleg, ha azt nézzük, hogy az első hullám idején a világon szinte mindenhol kijárási korlátozások léptek életbe, amikor pedig feloldották, mérsékelték azokat, akkor sem fogyott olyan mértékben a kávé a vendéglátóhelyeken, drasztikusan esett a turizmus.

A kávéipar viharos vizeket szelt az elmúlt időszakban, de nem állhatott le, a megváltozott életkörülmények nem jelentették azt, hogy az emberek nem akarják elfogyasztani kedvenc feketéjüket, napjában akár többször is. Mégis, hogyan élték túl?

A finom és a strapabíró

Bár legalább 124 kávéfajtát ismerünk, a legnépszerűbbek az arabica és a robusta. Az arabicát már 1753 óta főzik; a legismertebb variánsai a Typica és a Bourbon, de ezekből is több variánst fejlesztettek (például a brazíliai Caturrát vagy a közép-amerikai Ticót). A robusta kiváló instantkávé-alapanyag, és sokkal hálásabb haszonnövény, mint az arabica: a cserjéje 10 méterre is megnőhet, és bár a kávészemei kisebbek, mint az arabicáé, egy cserjén több nő belőlük.

Mint arról már korábban írt az Index, a világ kávétermésének 30 százaléka robustából áll, de azt többnyire instant kávékhoz használják. A koffeintartalma magasabb, mint az arabicáé, de nincs olyan sima, árnyalatokban gazdag íze, ezért az ínyencek nem igazán szeretik. Arabica-robusta keverékkel a legjobb kávézók is dolgoznak, de tiszta robustával nem. Az ínyencek számára sovány vigasz, hogy a világ irodistái nem fognak kómába esni, mert a magas koffeintartalmú instant kávé túlélheti az arabicát.

Brazília a világ legnagyobb kávétermelő országa, míg a 19. században még a világ kávétermelésének a 80, addig ma a 25 százalékát adja.

Már a pandémia első hullámában felpörögtek az Európába és Észak-Amerikába irányuló szállítások, 2020-ban megközelítheti a 800 ezret a nemzetközi piacokon eladott zsákok száma, ami több mint duplája a tavalyi 360 ezer zsáknak. A napi.hu cikke emlékeztet, hogy a kávé ára 2020 elején esett, mivel a kínai kávézók kereslete a járvány miatt eltűnt a piacról, ám ez gyorsan megváltozott, ahogy a nagy fogyasztók – így többek között a Nestlé, a JAP és a Lavazza – igyekeztek feltölteni a raktáraikat.

A BBC a fenntartható kávétermesztéssel foglalkozó Daterrát kérdezte a mostani helyzetről. A környezettudatos vállalat szerint mennyiségi és minőségbeli problémák nincsenek az idei terméssel, a gondot a betakarítás okozta, hiszen a vírus miatt megfogyatkozott a munkaerő. Ezt – mint João Reis, a cég vezető mezőgazdasági szakértője elmondta – úgy orvosolták, hogy Brazília távolabbi területeiről alkalmaztak bérmunkásokat, szállást biztosítottak nekik, bár hosszabb időt vett igénybe a betakarítás, a termés végeredményben kifogástalan és bőséges.

Időben léptek, figyelték a nemzetközi eseményeket, így a lehető legkevesebb veszteséggel hidalták át a nehézségeket

– mondja Reis. Az idén az időjárás is kedvezett a termésnek, 2019-hez viszonyítva 30 ezer zsákkal többet sikerült megtermelni.

22-es csapdája

A Covid–19 hatása a kávétermesztésre viszonylag kicsi – erről már a Nemzetközi Kávészövetség elnöke beszélt a BBC-nek. A kávétermelő országok kormányai komoly anyagi támogatást biztosítottak a termelőknek a recesszió idején, hiszen az ő túlélésük a gazdaság számára is létfontosságú. José Sette szerint inkább az ellátás a probléma,

gondoljunk csak Olaszországra, ahol hatalmas a baj, sok a fertőzött, de az emberek ereiben kávé folyik, a pandémia közepette is inni akarják az italt

– ez nem kis kihívást jelent az ipar szereplőinek, főleg annak tükrében, hogy negyedével nőtt a kávéfogyasztás 2020 márciusa óta az országban. A cikk szerint azok a kereskedők tudják túlélni, akik felkészültek és alkalmazkodtak a megváltozott életkörülményekhez, a kereslet megváltozására pedig megfelelően reagáltak. Az egyik megszólaló például arról beszélt a BBC-nek, hogy a turizmus hanyatlik, bezártak a szállodák, ahová ő évek óta teríti az árut, így rajta maradt egy halom kávé.

Ezzel szemben az élelmiszerek e-kereskedelme virágzik, már tavaly az egyik legkelendőbb termék volt a kávé, az idén pedig még nagyobb sláger. Így azok a kereskedők, akik létrehoztak webshopot és kiszállítják a termékeket, egyértelmű helyzeti előnyben vannak társaikhoz képest.

Az e-kereskedelemről remek cikket írtunk nemrég.

Jutalom

Bezárva a nagy fal közé a home office-ban – mindenkit megterhel, fizikálisan és mentálisan is, ugye? Mivel a napok összefolynak, enerválttá válunk, nincs megfelelő motivációnk, mindent szürkének látunk. A Padovai Egyetem professzora, Francesco Visioli évek óta kutatja az élelmiszerekben található vegyületek hatásait az emberi agy működésére. Visioli úgy látja, a kávé egyfajta jutalom a bezártság idején az emberek számára, amit rituális eseményként is leírhatunk és spirituális élményként szolgál. „Az emberek ehhez igazítják a napot, nem kell hozzá társaság, csak lehörpintünk egy feketét.”

(Borítókép: Emanuele Perrone / Getty Images)