Ezek voltak a BKK, a MÁV és a Volánbusz 2020-as fejlesztései

Alighanem a legtöbben úgy vannak az idei esztendővel: szerencsére holnap már 2021-et írunk, de mielőtt lapoznánk, lássuk, mi változott a közösségi közlekedésben.

Több fejlesztés is megvalósult 2020-ban

A Budapesti Közlekedési Központ (BKK) több közlekedésfejlesztési eredményt jelentett be 2020-ban:

• online is igénybe vehetővé tette a BKK Telebusz szolgáltatását;
• 20 új autóbusz állt forgalomba a dél-budai kerületekben december 13-án;
• 100 viszonteladóval bővítette a jegyvásárlási lehetőségeket;
• a Budapest Airporttal közösen európai uniós projekt keretében segíti a vakokat és gyengénlátókat a közlekedési csomópontokon;
• a BKV-val közösen minden korábbinál több, hétféle ünnepi járatot indított decemberben;
• pilot projekt keretében díjmentessé tette a kerékpárszállítást az arra alkalmas vonalakon egy hétvégére;
• közbeszerzést írt ki a Lánchíd felújítására, amelyre már a végső árajánlatok is megérkeztek;
• stratégiai partnerséget alakított ki a Budapesti Rendőr-főkapitánysággal a balesetek megelőzésére;
• lebonyolította a MOL Bubi közbringarendszer megújítására vonatkozó közbeszerzési eljárást, amelynek eredményeként tavaszra új kerékpárokkal, rugalmas tarifarendszerrel, új, felhasználóbarát applikációval indul újra;
• folyamatosan állítja forgalomba Budapest új CAF villamosait, amelyekből már 14 közlekedik;
• átadta az M3 metró felújított, déli szakaszát;
• új villamosvágányt épített a Haller utca és a Soroksári út kereszteződésénél, aminek köszönhetően átszállásmentes villamoskapcsolat jött létre Dél-Pest és a belváros között;
• új kerékpársávokat létesített a tavasszal és a nyáron;
• elindította több budai villamosmegálló akadálymentesítését.

Ezekre a projektekre a Fővárosi Önkormányzat nagyjából 123 milliárd forint támogatást adott, amely a BKK zökkenőmentes működését biztosította, egyben kompenzálta a pandémia miatti menetdíjbevétel-kiesést.

A MÁV és a Volánbusz életében változás történt 2020-ban, a megvalósuló fejlesztések alapja a vasúttársaság és a Volánbusz között július közepén létrejött vállalati együttműködése. A cégcsoport a fúzióval Magyarország legnagyobb munkáltatójává vált – 57 ezer munkavállalóval.

A közösségi közlekedés összetett rendszer, önmagában a vasúti vagy a közúti közlekedés nem értelmezhető. Akkor tud ez hatékonyan és fenntarthatóan üzemelni, ha összedolgoznak, és feleslegesen nem épülnek ki párhuzamosságok

– közölte a MÁV az Indexszel.

Ehhez a következő években össze kell hangolni a buszok és a vonatok menetrendjét, meg kell szüntetni a költséges és kihasználhatatlan párhuzamosságokat, meg kell teremteni az egységes forgalomirányítást és utastájékoztatást, valamint a jegyértékesítési felület és rendszer teljes összevonására lesz szükség.

9 milliárdból újítják fel a Nyugatit

A menetrendek összehangolásával az egységes közszolgálati menetrendi kínálat kialakítása már az ősszel elkezdődött. Még a nyáron kibővült a térségi és városi jegyek menüponttal a MÁV mobilalkalmazása, amelyen keresztül már elérhetők a Szeged városi 24 és 72 órás napijegyek, a Dunakanyar Napijegy – amelyet a Volánbusszal és a Maharttal közösen vezetett be a MÁV –, valamint a Volánbusz székesfehérvári, nagykanizsai és zalaegerszegi dolgozói bérletei is.

A MÁV májusban elkezdte a Nyugati pályaudvar tetőszerkezetének felújítását, a csatlakozó üvegszerkezetek, valamint a pénztárcsarnok, a gyorsétterem és a homlokzati tornyok tetőszerkezeteinek műemléki rekonstrukcióját – csaknem 9 milliárd forint saját forrásból –, amely a jövő nyáron fejeződhet be.

A MÁV a csarnok felújításán kívül további korszerűsítést végez 2021. június 19. és július 17. között, hogy komfortosabb, tisztább környezet és modernebb utastájékoztató rendszer fogadja a közönséget.

A vasúttársaság idén 4,6 milliárd forint saját forrásból újította fel az ország legforgalmasabb, ceglédi vonalának Nyugati pályaudvar és Városliget-elágazás közötti szakaszát. A munkálatoknak köszönhetően megszüntethetők a sebességkorlátozások, így a menetrend szerinti közlekedés is javulhat ezen a szakaszon. Újpalotán új megállóhely épült, 2021-ben pedig tervezetten folytatódik a felújítás a Vecsés és Monor közötti szakaszon.

A Volánbusznak is előnyös a fúzió

A Volánbusz legfőbb célkitűzése a biztonságos, fenntartható, magas színvonalú utaskiszolgálás, amelynek záloga a MÁV és a Volánbusz egységes stratégiai irányítása keretében az összehangolt menetrendi kínálat, egységes értékesítési felületek kialakítása és fejlesztése, a közös tarifarendszer megalkotása mellett a nagy arányú jármű-korszerűsítés.

A jármű-fiatalítási program keretében 2018 és 2020 között megvalósult beszerzésnek köszönhetően eddig 866 új és újszerű autóbusz állt forgalomba a Volánbusznál és jogelőd társaságainál.

Ebből 2020-ban 51 újszerű és 236 új járművet szereztünk be, 2021-ben pedig biztosan érkezik egy helyi elektromos autóbusz és 204 új csuklós autóbusz, ezenfelül 623 helyközi jármű beszerzése szerepel a Volánbusz tervei között

– közölte a Volánbusz az Indexszel. 

A Volánbusz számos menetrendváltozást is bevezetett. Ennek köszönhetően új, elővárosi színvonalú, egyenletes kiszolgálást és kedvezőbb csatlakozási lehetőségeket biztosító menetrend lépett életbe Veszprém és Győr között, valamint jelentős fejlesztéseket vezettek be a Miskolc–Kazincbarcika–Ózd-útvonalon.

A koronavírus-járvány hatása

A koronavírus-járvány a Volánbusz működésére is hatással volt. A társaság munkáltatóként és szolgáltatóként fokozottan ügyel a higiéniára: takarítja az állomásokat, a buszokat, az ország teljes területén gondoskodik a csaknem 6500 darabos járműállomány rendszeres fertőtlenítéséről.

A pandémiás helyzet a BKK-ra is rendkívüli terhet rótt

Emellett jelentős erőforrást fordított a szükséges intézkedések megvalósítására is – fertőtlenítőszerek, takarítószerek beszerzésére, biztonsági intézkedésekre.

Bár a vasúti forgalom a járvány ellenére szinte változatlan volt – átlagosan napi 3000 utasforgalmi szerelvény és 370-380 tehervonat járt zavartalanul, és egyetlen vonalon sem szűnt meg a vasúti közlekedés –, a járvány első hullámában az utasforgalom csaknem 80 százalékkal csökkent. Igaz, a nyáron javult a helyzet, a novemberben bevezetett újabb korlátozások miatt ismét visszaesett a forgalom. Ez hatalmas bevételkiesést jelentett a MÁV-nak.

A helyzeten pedig csak rontott, hogy a járvány miatt előre nem tervezett egészségügyi költségekkel kellett számolni.

A vasúttársaság számára idén szintén fontos célkitűzés volt, hogy a nyári turisztikai szezonban biztonságosan tegye lehetővé az utasok eljutását a Balatonhoz. Két új típusú terméket vezetett be a vasúttársaság Balaton 24 és Balaton 72 néven, amelyekkel 24 és 72 órán keresztül korlátlanul lehetett utazni a tó körül. Ezek a jegyek lettek a MÁV-START legsikeresebb nyári termékei, csaknem 16 800 utas választotta őket.

Százszázalékos állami tulajdonú vállalatként pénzügyileg védettebb helyzetben van a vasúttársaság, mivel a menetrendi kínálatot az állam nem csökkentette, így meg tudták óvni a munkahelyeket, a finanszírozás biztosítva volt. Beruházásokat nem kellett leállítani, több új beruházás is megkezdődhetett.

A fejlesztések a jövőben sem állnak le

A jövőben a pénztárak helyett az önkiszolgáló megoldások felé mozdul a jegyeladás.

A közös menetrend, az egységes jegyrendszer létrehozása vezet el a végső célhoz, hogy kormányzati döntést követően létrejöjjön a tarifaközösség 2022-re. A tarifaközösség felé vezető fontos lépés a MÁV-START, a MÁV-HÉV és a Volánbusz által közösen bevezetett Dunaharaszti zónabérlet, amely Magyarország első, szolgáltatótól független helyközi bérlete.

A MÁV-csoport emellett kormányzati támogatással valósítja meg a saját fejlesztésű IC+ kocsik gyártását célzó programját, amely a járműállomány fiatalítását, minőségi cseréjét szolgálja a távolsági és nemzetközi forgalomban. Az első 20, saját forrásból összeállított, új generációs InterCity-kocsi forgalomba állását követően, 2019 augusztusában kezdődött a 70, belföldi forgalomra tervezett IC+ gyártása. Az IC+ járműcsaládból decemberben készült el az 50. kocsi.

A vasúttársaság folyamatosan fejleszti a Szolnoki Járműjavítót is. Sikeres közbeszerzési eljárást követően a MÁV októberben kötött nettó 815 millió forintos szerződést a nyertes Bolax Kft.-vel egy új, háromállású felület-előkészítő és -fényezőcsarnok kivitelezésére, amely 2022 első negyedévére készülhet el.

Az új, emeletes KISS motorvonatok karbantartási helyszínéül a Szolnoki Járműjavító területén található villamosmozdony-javító csarnokot jelölték ki, amelynek az átalakítása 2021 első negyedévében készülhet el. Jelenleg kilenc emeletes motorvonat közlekedik a váci és a ceglédi vonalon, 2022 végétől viszont már 40 KISS közlekedik.

Cél, hogy Budapest elővárosi forgalmát 2022 végére szinte teljes egészében korszerű, modern motorvonatok szolgálják ki

– közölte a MÁV, amely a 60 motorvonatból álló FLIRT-flotta felújításán is dolgozik. A teljes flotta külső és belső rendbehozatala 2023-ra készülhet el.

Mozdony, motorvonat és testkamera 

A MÁV jegyvizsgáló munkatársai 2019. szeptember 1-től vehették használatba a testkamerákat – 12 telephelyen 103 eszközt –, 2020-ban újabb 66 kamera érkezett, de a MÁV-START további kamerák beszerzését tervezi. Emellett folyamatban van 115 mozdony és 50 hibrid motorvonat beszerzése is, amelyekre 2021 első felében köthetnek szerződést.

A Keleti pályaudvaron várhatóan 2021 végétől mozgólépcső segíti az utasok közlekedését, valamint

Megszületett a kormánydöntés az Európai Hálózatfinanszírozási Eszköz (CEF) uniós pénzügyi alap legutóbbi kiírásában nyertes vasútfejlesztési projekt finanszírozásáról is. A Budapest és Bécs közötti kapcsolatot összesen 25,6 milliárd forint értékű biztosítóberendezési, központi forgalomirányítási és egyéb rendszerfejlesztések gyorsítják. A projektet várhatóan 2023 augusztusában fejezik be.

A Budapest–Belgrád-vonal környezetvédelmi engedélyezési és építési engedélyezési tervezési folyamata is elindult. A kivitelezés 2025 végére fejeződhet be, akkor adhatják át a kétpályás, 160 km/h-s sebességre alkalmas vonalat.

Hosszú távon a menetrendi fejlesztéseket megalapozó versenyképes vasútprogram előkészítése is megtörtént, amely értelmében évente csaknem 50 milliárd forint pluszforrást szeretne a vasúttársaság pályakarbantartásra költeni, hogy ne legyen zavarérzékeny a hálózat, ne legyen annyi késés, és a menetidők stabilak, gyorsak legyenek. A programot elsősorban saját erőforrásokból kívánják megvalósítani.

Nagy tervek a BKK-nál is

A BKK-nál jelenleg is zajlik az M3 metró káposztásmegyeri meghosszabbításának tervezése, valamint a 2-es villamos felújításának tervezése. Előkészítés alatt áll a Blaha Lujza tér felújításának, valamint az M3 metróhoz kapcsolódó egyes aluljárók rekonstrukciójának kivitelezési közbeszerzése.

Ezek mellett 2021 második negyedévére tanulmányterv készül a Gubacsi híd és környékének megújításával kapcsolatban, valamint a Lánchíd után a Petőfi híd lehet a következő dunai átkelő a fővárosban, amelynek rekonstrukciójára sor kerülhet. Az ezzel kapcsolatos tanulmányterv véglegesítése folyamatban van, a terv 2021 első negyedévére készül el.

A fővárosi költségvetésben jelenleg 106 milliárd forint van elkülönítve a BKK finanszírozására, de várhatóan ennél nagyobb összegre lesz szükség

– közölte lapunkkal a BKK, hozzátéve, hogy ebből a keretből kell megvalósítani az összes, 2021-re tervezett fejlesztést és az esetleges további pandémiás intézkedéseket. Az említett 106 milliárd forinton kívül a menetdíjbevételekkel, -támogatással és a pótdíjbevétellel számolhat a vállalat.

A BKK 2021-ben is folytatja a kisebb léptékű építést igénylő kerékpárosinfrastruktúra-fejlesztéseket, de a nagyobb léptékű építést igénylő projektek (pl. bringasztráda) előkészítése is elkezdődik. Emellett a közlekedésbiztonsági és forgalomcsillapítási terv alapján folyamatban van a közúti szabályozási rendszer irányának meghatározása, az élhetőség és a biztonság növelése érdekében pontszerű beavatkozások és csökkentett forgalmú utak kialakítása.

(Borítókép: Lehotka László / MTI)