Félmilliárdos kárt okoztak Magyarországon a horvátországi földrengések

Csaknem háromezer bejelentés érkezett a biztosítókhoz a december végi horvátországi földrengések okozta magyarországi károkról, a becsült kárösszeg megközelíti az 500 millió forintot – közölte a Magyar Biztosítók Szövetsége (Mabisz).

A károsultak közül sokan csak az új évben fordultak biztosítóikhoz, így a kár az év végi gyorsjelentésben jelzettnek az ötszörösét is elérheti, írták közleményükben, emlékeztetve arra, hogy a december 28–29-i földmozgást követő első két napban a hazai biztosítókhoz több mint félezer bejelentés érkezett, amelyek alapján a társaságok akkor 100 millió forint körüli kifizetéssel számoltak. A Mabisz tájékoztatása szerint 

Ezt az indokolhatja, hogy a földrengés az épületek szerkezetében súlyosabb károkat okozhat, mint a felhőszakadás vagy a szélvihar. 

Az összeg önmagában nem kirívó, mivel egy-egy nagyobb nyári vihar akár többmilliárdos nagyságrendben is megterhelheti a biztosítói kasszákat, de az egy bejelentésre jutó, átlagosan mintegy kétszázezer forint viszonylag magasnak számít 

– emelte ki a biztosítók szövetsége.

Az összesített és már feldolgozott adatok alapján a legtöbb igazolható kárt a déli határhoz közeli Baranya, Somogy és Zala megyéből jelentették. A közlemény szerint a kárigények megalapozottságának megítéléséhez a társaságok saját szakértőik mellett a magyarországi földrengési információs rendszer nyilvános, interaktív adatbázisára támaszkodnak. Ez pontosan mutatja, hol voltak olyan rengések, amelyek biztosítási eseménynek minősülő károkat okozhattak.

A társaságok folyamatosan térítik a károsultaknak a jóváhagyott kifizetéseket, van olyan biztosító, amely a szemlézett károk mintegy kilencven százalékában már le is zárta az eljárást. Az ügyintézést jelentősen segíti, hogy tavaly – részben a járványveszély miatti kihívásra válaszul – a biztosítók felgyorsították digitalizációs szolgáltatásaik kiépítését a kárbejelentési és a kárfelmérési területeken is. 

Egyes biztosítóknál a bejelentett egyszerűbb esetek egy megajánlott összeg elfogadásával zárulhatnak. Ha viszont helyszíni kárszemle válik szükségessé, akkor a károsultak csak a legszükségesebb állagmegóvási munkálatokat végezzék el, például a megrongálódott épületek esetleges áramtalanítását, a vízvezetékek lezárását, és lehetőleg készítsenek mindenről fényképeket – hívta fel a figyelmet a Mabisz.

A szövetség jelezte azt is, hogy a mintegy négymillió magyarországi lakóingatlan 72-73 százaléka rendelkezik biztosítással, holott az elemi károk kockázatait fedező alapbiztosítások már havi néhány ezer forintért elérhetőek, a Magyar Nemzeti Bank tavalyi statisztikája szerint a lakásbiztosítások díja átlagosan évi 36 ezer forint.