A budapesti állatkertben eddig még tesztelni sem kellett senkit

A San Diegó-i állatkertben több nyugati síkvidéki gorilla is elkapta a SARS-CoV-2-es típusú koronavírus-fertőzést, ez a tesztek során derült ki. A New York Times azt írja, ők az első emberszabású egyedek az Egyesült Államokban, akik megfertőződtek. Szerencsére nem súlyos a nyolc állat állapota, orrdugulással és köhögéssel küzdenek, az állatkert tájékoztatása szerint hamar felépülnek.

Az állatok emberről terjedő koronavírus-megbetegedése nem újszerű dolog, különböző vizsgálatok kimutatták, hogy a háziállatokat is képesek vagyunk megfertőzni, a szekvenciaelemzések pedig azt is bizonyították, hogy a betegséget a gazdájuk ragasztotta rájuk.

Megkerestük a budapesti állatkertet az ügyben, arra voltunk kíváncsiak, volt-e már pozitív eset náluk, és egyáltalán hogyan védekeznek a fertőzéssel szemben.

Tavaly tavasszal is volt pozitív eset a bronxi állatkertben, nagymacskák körében. Ez nem úgy derült ki, hogy az összes egyedet tesztelték, hanem tüneteket mutattak az érintett állatok, s így elvégezték rajtuk a tesztet. Az állatkerti fertőzések száma nem tűnik drámainak. Egy kezünkön meg lehet számolni őket, szerencsére egyelőre nem súlyos a helyzet, sikeresen védekeztek az intézmények

– ecsetelte Hanga Zoltán, a Budapesti Állat- és Növénykert szóvivője.

Ha a gondozók észlelnének tüneteket egyedeken, el tudnák végezni a vírusteszteket, de a tünetmentes állatokat nem vetik alá ilyesminek, hiszen sok állatot csak altatás során lehetne megvizsgálni, amihez – miképp az emberek esetében is – alapos indok kell.

Állatok esetében ne PCR-tesztet képzeljünk el, egy varánusz vagy egy tigris bizonyosan nehezebben viselné, ha letolnánk a torkán egy mintavételi pálcikát. A budapesti állatkert orvosa azt mondta, hogy bélsárból ki lehet nyerni a mintát, így az állatot sem kell zavarni, altatni. Indokolt esetben az egyed orrnyálkahártyájából tudnak mintát venni, ehhez viszont már altatás szükséges.

Páncélozott üveggel a TBC ellen

Hanga Zoltán a kezdeti, tavaly tavaszi időszakról is beszélt, amikor tömegesen felütötte a fejét a Covid-fertőzés Magyarországon. A kormányzati, tisztiorvosi előírások szerint megszervezték az emberek védelmét, ám ekkor még nem volt szilárd tudományos állásfoglalás arról, hogy emberről állatra terjed-e a SARS-CoV-2 típusú törzs.

Budapesten már évtizedekkel ezelőtt felmerült a gondolat, hogy az emberek által hordozott betegségektől valamiképpen meg kell óvni az állatokat. Az 1950-es években a tbc volt az a krónikus betegség, melytől meg kellett védeni az egyedeket. Az emberszabású majmok a legfogékonyabbak az emberi betegségekre az élettani sajátosságaik miatt, ezért meg kellett akadályozni, hogy egy potenciálisan fertőzött látogató bármit be tudjon hajítani az állatok közé. A belső kifutójukban ezért idővel üveget szereltek fel, a kültériben pedig páncélozott üveget vagy védőhálót, illetve száraz vagy vizesárkot is kiépítettek. Hasonló megelőző intézkedésekkel védik a többi „lakót” is.

Védeni az embert is!

A dolgozók esetében is inkább a megelőzésre helyezi a hangsúlyt az állatkert: akinek a munkaköre lehetővé teszi, otthonról dolgozik, ideiglenesen annak is otthon kellett maradnia, aki külföldön járt, vagy fertőzött személlyel él egy háztatásban.

Azokat, akik az intézmény üzembiztos működését szavatolják, és az állatokat ellátják, szükség esetén letesztelik. A munkarendjüket úgy szervezték meg, hogy turnusváltáskor minél kevesebbet kelljen érintkezniük, illetve amikor előkészítik a takarmányt, maszkot, kesztyűt viselnek, és természetesen sűrűn fertőtlenítenek.

(Borítókép: Látogatók  a tigrisek kifutójánál a Fővárosi Állat- és Növénykertben 2020. május 20-án. Ettől a naptól ismét látogatható volt az állatkert. Fotó: Kovács Tamás / MTI)