Szingapúr 2020 végén engedélyt kapott az első, laboratóriumban előállított lombikhús készítésére, amelyet állatok leölése nélkül hoznak létre – írja a Magyar Nemzet. Erre azt követően került sor, hogy emberi fogyasztásra alkalmasnak találták, majd új élelmiszerként nyilvántartásba vették a sejtalapú, ellenőrzött körülmények között termesztett húst.
A sejtmezőgazdaság egyre nagyobb figyelmet kap, és több milliárd dollárt szántak a kutatásokra az elmúlt években, aminek köszönhetően előbb-utóbb áttörést érnek el a hagyományos, állati eredetű fehérjék kiváltását célzó kutatások.
A cél, hogy a technológiai fejlődésnek és a sejtmezőgazdaságnak köszönhetően a haszonállatok leölése nélkül tudjanak húst előállítani. Ugyanakkor
a lombikhús tömeges megjelenése még várat magára, mivel költséges és lassú az előállítása, vagyis tömegtermelésre nem lehet számítani a közeljövőben.
Csakhogy koronavírus-járvány a fejlesztések malmára hajtja a vizet, a befektetők ugyanis a korábbinál is nagyobb pénzzel támogatják a kutatásokat. Sőt a kormányok körében is egyre élénkebb az érdeklődés.
Nagy István agrárminiszter szerint nyitni kell az újdonságok felé, ugyanakkor az új élelmiszerforrások átfogó vizsgálatát kérte a Nébihtől – az innovatív termékek vizsgálati irányainak meghatározása már folyamatban van. Ez azt jelenti, hogy minden termékkel, alapanyaggal foglalkoznak a szakemberek, és a vizsgálatok kiterjednek a növényi alapú húshelyettesítőkre, a laboratóriumban előállított műhúsokra, a vegán termékekre és az étkezési célú rovarokra is.
A Nébih szerint a lombikhús és más, gyerekcipőben járó termékek új élelmiszernek minősülnek az Európai Unió területén, ezért ezek nem forgalmazhatók.