Andrea, Ilma
5 °C
11 °C

Döntött az Alkotmánybíróság: Göd bukta az ipari parkot és a bevételeit

2021.03.03. 09:54 Módosítva: 2021.03.03. 09:54

Megjelent az Alkotmánybíróság döntése a kedd éjjeli Magyar Közlönyben, amelyben elutasította a Göd momentumos polgármestere, Balogh Csaba által benyújtott indítványokat: 

  • a különleges gazdasági övezetek létrehozásáról és a kapcsolódó törvények alaptörvény-ellenességének megállapításáról és megsemmisítéséről, 
  • a Göd város közigazgatási területén különleges gazdasági övezetet létrehozó kormányrendelet alaptörvény-ellenességének megállapításáról és megsemmisítéséről, illetve
  • a helyi adókról szóló törvény azon pontjainak alaptörvény-ellenességének megállapításáról és megsemmisítéséről, amellyel a kormány tavaly, a veszélyhelyzet idején a helyi önkormányzattól elvonta és a megyei önkormányzat rendelkezési körébe utalta a helyi iparűzési adóbevételeket a különleges gazdasági övezetbe tartozó települések esetén. 

Azt azonban leszögezte a taláros testület, hogy a kormány még a veszélyhelyzet miatt sem üresítheti ki az Alaptörvény 32. cikk 1. bekezdésében szereplő alkotmányosan védett önkormányzati feladatköröket. Vagyis

bár a kabinet közérdekből csökkentheti az önkormányzatok kötelező feladat- és hatásköreire biztosított forrásokat, ám ezzel nem lehetetlenítheti el a helyhatóságok működését. 

Göd esete azért emlékezetes, mert a kormány 2020. április 18-án, élve a veszélyhelyzet alatt elfogadott felhatalmazási törvényben biztosított rendeleti kormányzás lehetőségével, egy előzmény nélküli kormányrendelettel különleges gazdasági övezetté nyilvánította a város ipari parkját, benne az épp az elektromos autókhoz szükséges akkumulátorgyárat óriás beruházással – illetve az uniós jog által nem feltétlen engedett hatalmas kormányzati támogatással – létesítő Samsunggal. A város lakói által jelzett folyamatos környezetvédelmi aggályokat is kiküszöbölhették azzal a rendelettel, ami a település közigazgatási határain belül lévő ipari park tulajdonjoga mellett a 2 százalékos iparűzési adóbevétel feletti rendelkezést is a megyei önkormányzathoz delegálta. 

Ezt követően nyújtotta be Semjén Zsolt miniszterelnök-helyettes azt a törvényjavaslatot, amely lényegében minden település vezetése helyett a megyei önkormányzatokra bízta azokat a gazdasági övezeteket, ahol legalább 5 milliárd forint teljes költségigényű, munkahelyteremtő és -megtartó beruházásokat hoznak létre. A javaslatot élesen kritizálták a helyhatóságok, a Települési Önkormányzatok Országos Szövetsége (TÖOSZ) annak idején egyenes úgy fogalmazott, hogy a változások miatt „a hazánkban 1990-ben létrejött önkormányzati rendszer jelenlegi struktúrája is megbillen, gyengül az egyes helyi – területi és települési – önkormányzatok közötti mellérendeltségi viszony”.

A törvényt az aggályok ellenére is elfogadták, és Göd polgármestere mellett az ellenzéki képviselők is az Alkotmánybírósághoz fordultak utólagos normakontrollt kérve. 

A különleges gazdasági övezet lehetősége Mosonmagyaróvár fantáziáját is megmozgatta, az ipari parkjukban lévő 4 cég kezdeményezésre kérelmezték, hogy a Győr-Moson-Sopron megyei önkormányzat nyilvánítsa ilyen övezetté a város Moson városrészében lévő területet. 

Az Alkotmánybíróság döntését egy februári Facebook-posztban úgy kommentálta Karácsony Gergely főpolgármester, hogy 

a városaink kifosztása nemcsak hogy nem kormányzás, de még alkotmányellenes is. 

Akkor azonban még bízott benne, hogy a kormány érdemi párbeszéd kezdődik a Miniszterelnökséggel a nagyobb önkormányzatok ipa-kedvezmény miatti bevételcsökkenésének kompenzálásáról.