Magyarország veszített Luxemburgban

A mezőgazdasági és élelmiszeripari termékek értékesítési árai megállapítására vonatkozó feltételek korlátozásával Magyarország megsértette az uniós jogból eredő kötelezettségeit – írja csütörtöki közleményében az Európia Unió Bírósága.

A történet egy 2009-es törvénymódosításig nyúlik vissza: Magyarország ekkor egy olyan törvényt fogadott el a mezőgazdasági és élelmiszeripari termékek vonatkozásában a beszállítókkal szemben tanúsított tisztességtelen forgalmazói magatartás tilalmáról, amelynek értelmében

A törvény célja annak biztosítása volt, hogy a mezőgazdasági és élelmiszeripari termékek kereskedői tisztességes üzleti magatartást tanúsítsanak a beszállítóik irányába, illetve hogy e kereskedők ne alkalmazzanak túl alacsony árszinteket.

Ugyanakkor az Európai Bizottság szerint a szóban forgó törvényi szabályozás sérti

• a mezőgazdasági termékpiacok közös szervezésének létrehozásáról szóló rendeletet,
• valamint az áruk szabad mozgásának az elvét,

ezért kötelezettségszegési eljárást indított Magyarország ellen az Európai Bíróság előtt.

A bíróság csütörtöki ítéletében megállapította, hogy a szóban forgó jogszabályi intézkedés, mivel tiltja a különböző országokból származó azonos termékek kiskereskedelmi forgalmazása esetén eltérő árrések alkalmazását, hatással van a kiskereskedők által a fogyasztók részére értékesített mezőgazdasági és élelmiszeripari termékek árképzésére, és ily módon korlátozza az e termékek kiskereskedelmi ármeghatározásának szabadságát.

Beavatkozás az árazásba

Ugyanis a luxemburgi testület közleménye szerint ezen intézkedés beavatkozik a kiskereskedőknek az árréseik meghatározására vonatkozó szabadságába, megakadályozva őket abban, hogy azonos, de különböző országokból származó termékeket magasabb vagy alacsonyabb árréssel értékesítsenek, és ily módon

• vagy hasznuk származzon a más termékekkel azonos egyes mezőgazdasági és élelmiszeripari termékek alacsonyabb beszerzési áraiból,
• vagy pedig alacsonyabb árrések alkalmazásával egyenlíthessék ki ilyen termékek magasabb beszerzési árából eredő versenyhátrányt.

A bíróság kimondta, hogy

Magyarország azzal érvelt, hogy ezt az intézkedést a tisztességtelen kereskedelmi gyakorlatok elleni küzdelem igazolja, azonban a bíróság szerint Magyarország nem bizonyította, hogy tisztességtelen kereskedelmi gyakorlatnak minősül az uniós jog szempontjából jogszerű azon körülmény, hogy a kiskereskedők különböző tagállamokban letelepedett, különböző beszállítóktól származó azonos termékekre eltérő árréseket alkalmaznak. A kiskereskedők azon döntését ugyanis, hogy azonos mezőgazdasági és élelmiszeripari termékekre változó árrést alkalmaznak, különböző kereskedelmi okok indokolhatják, például származásuk tekintetében új termékek promóciója, illetőleg új vevők alacsonyabb kiskereskedelmi árakkal történő odavonzása.

A bíróság kimondta, hogy Magyarország nem teljesítette a mezőgazdasági termékpiacok közös szervezésének létrehozásáról szóló rendeletből eredő kötelezettségeit – derült ki a luxemburgi testület közleményéből.