- Gazdaság
- kínai vakcina
- sinopharm
- szijjártó péter
- külügyi és külgazdasági minisztérium
- tuza máté
- danubia pharma kft
- lachmann norbert
Szántóföldtől az Airbusig: minden, ami a kínai vakcinabeszerzés mögött áll
![D NOE20210223015](https://kep.index.hu/1/0/3714/37147/371476/37147655_c6b5403e0ad28aa952ed0631834e80b9_wm.jpg)
További Gazdaság cikkek
-
Megállapodtak az EU 2025-ös költségvetésének tervezetéről
- Egész Európa legsikeresebb bankja lett az OTP egy neves rangsorban
- Dráma a magyar egészségügyben, soha nem látott küzdelmet vívnak az orvosok
- Bejelentették, csökken az üzemanyag ára – de van egy csavar
- Nagy István: Magyarország az EU-elnökség során gazdaközpontú agrárpolitikát képvisel
Ahogy Gulyás Gergely Miniszterelnökséget vezető miniszter nyilvánosságra hozta Facebook-oldalán az orosz és a kínai vakcina beszerzéséről szóló szerződéseket, az újságírók rávetődtek a Danubia Pharma Kft.-re. Az adásvételi megállapodásban ugyanis ez a cég szerepel eladóként, amely Kínából beszerzi a BBIBP-CorV névre hallgató Sinopharm-vakcinákat, és továbbértékesíti a Nemzeti Népegészségügyi Központnak (NNK) az 5 millió adag oltóanyagot.
Hogy került képbe a hazai gyógyszer-nagykereskedők piacán kisebb halnak számító, 2009 óta működő cég, miért nettó 30 euróért kínálják a vakcinát, miért épp ők kapták az államtól a megbízást, kik a cég tulajdonosai? Egyáltalán miért volt szükség közvetítő cégre ebben a megállapodásban, miközben a Szputnyik V behozatalát másképp is meg tudta oldani a kormány? Tucatnyi kérdést tettünk fel a Danubia Pharma ügyvezetőjének Tuza Máténak – 2021 januárja óta tölti be a posztot –, aki írásban válaszolt az Indexnek.
„A Danubia Pharma Kft. nem közvetítő cég, az a feladata, hogy gondozza, felügyelje, koordinálja, működtesse, vagyis menedzselje azt a folyamatot, amelynek révén Magyarország Sinopharm-vakcinához (SARS-CoV-2-vakcina; BBIBP-CorV) jut.
A cég egyéb, a Sinopharm kínálta lehetőségeken kívüli opciókat is keres, ami azt jelenti, hogy más, oltóanyagokat fejlesztő, gyártó kínai cégekkel is tárgyalunk, s ezek eredményeiről – reményeink szerint – hamarosan beszámolhatunk
– írta nekünk az ügyvezető.
A Gulyás Gergely által közzétett szerződésből kiderül, hogy a tavaly, az oltóanyagok beszerzéséről kiadott módszertani útmutató, és
egy 2021 januárjában meghozott kormányhatározat (1014/2021.) kivette a közbeszerzési törvény hatálya alól a kínai vakcinabeszerzést. Vagyis se meghívásos, se nyílt tendert nem kellett hirdetni.
Így viszont nem világos, milyen kritériumok, milyen portfólió alapján döntött úgy a magyar kormány, hogy a Danubiának kell bonyolítania a vakcinabehozatalt.
„Magyarországon körülbelül 200 olyan cég van, amely rendelkezik a szükséges engedélyekkel, amelyek egy ilyen ügylet lebonyolításához kellenek.
A legjobb tudomásunk szerint a kétszáz cégből négy-öt volt olyan, amely energiát és időt szánt arra, hogy megpróbálja nyomon követni a koronavírus elleni oltóanyagok elkészülésének fázisait, és amely fantáziát látott az oltóanyagokra épített kereskedelmi tevékenységben.
Az említett cégek szintén felvették a kapcsolatot a potenciális vakcinagyártókkal, de oltóanyagot csak mi tudtunk szerezni, és az országba behozni”
– magyarázza Tuza Máté. Elmondása szerint a Danubia Pharma már tavaly, a járvány első hónapjaiban keresni kezdte ezeket a kapcsolatokat, így jutottak el Kínába. Az ügyvezető állítja, a cég minden hasonló profilú magyar vállalkozásnál hamarabb vette fel a kapcsolatot a kínai szakemberekkel, hogy a védőoltások fejlesztésének folyamatát minél közelebbről lássa, és a sikeres védőoltás-előállítás után minél hamarabb kerüljön olyan helyzetbe, ami a védőoltások terjesztésében, népszerűsítésében való aktív részvételt eredményezheti.
Az, hogy mi az elmúlt egy évben Kínában mivel foglalkoztunk, nyílt titok volt a szakmában, így kézenfekvő volt, hogy előbb vagy utóbb találkozni fogunk azzal a kormányzati szándékkal, hogy a vakcinabeszerzést nemcsak Nyugatról, hanem Keletről is biztonságosan, jó hatásfokkal meg lehet oldani.
A Danubia Pharma olyan know-how-ra tett szert, amit nyugodt szívvel ajánlott fel a magyarországi védekezés megszervezéséhez. Sikernek, elismerő visszajelzésnek könyveljük el, hogy szándékaink találkoztak a magyar kormányzat törekvéseivel.”
Kiemelte, a beszerzési megállapodást nem tudták volna megkötni, ha a magyar kormány, a külügyminisztérium és Kína között ne lett volna ilyen jó és szoros politikai és gazdasági kapcsolat. Arra a kérdésre, hogy kik, hol, hány körben tárgyaltak a kínaiakkal, annyit felelt, hogy a diplomáciai és szakmai tárgyalások, kapcsolatépítések párhuzamosan zajlottak és zajlanak személyesen, telefonon és online platformokon, amelyek kereteit jogszabályok jelölik ki.
![Oltáshoz készítik elő a kínai Sinopharm koronavírus elleni vakcináját az orosházi Dr. László Elek Kórház és Rendelőintézet oltópontján, 2021. március 6-án](https://kep.cdn.indexvas.hu/1/0/3714/37147/371478/37147841_a831d7bf40b729b6dfe51ba4dc221f2c_wm.jpg)
Szerettük volna megtudni, hogy egy ilyen volumenű beszerzéssel hány ember foglalkozik egy gyógyszer-nagykereskedőnél. Érdeklődésünkre Tuza Máté kifejtette, hogy a Danubia Pharmánál hárman irányítják a Sinopharm-projektet, amelyben – rajtuk kívül – közel húsz munkatárs dolgozik.
„A cég az országban elérhető legjobb szakemberekkel dolgozik, orvosokkal, orvosbiológusokkal, gyógyszerészekkel, gyógyszer-nagykereskedőkkel, és ez így lesz a jövőben is. Azt gondoljunk, hogy csak a magasan kvalifikált humán háttér garantálhatja a sikeres üzleti tevékenységet” – mondta.
Hogy miért épp őket választotta a kormány, arra a fentiek mellett azt a választ adta, hogy a Danubiának többéves tapasztalata van a határokon átívelő gyógyszer-kereskedelemben, a logisztikában és a minőségbiztosítási feladatok ellátásában.
De meglátásom szerint a vevő nem minket választott, hanem az embereknek adható – és nemcsak iratokon és prospektusokban létező – oltóanyagot
– így az ügyvezető.
A Danubia Pharma a tárgyalások során abban nyújtott segítséget, hogy melyek a magyar gyógyszerügyi hatóság elvárásai, melyek azok a feltételek, amelyek a magyarországi vészhelyzeti engedély kiadásához szükségesek, ezenfelül segítettek, amikor az országos gyógyszerészeti intézet munkatársa ellenőrizte a Sinopharm gyártóhelyét.
Arra, hogy az orosz vakcina behozatalánál miért nem volt szükség a beszerzést intéző köztes kereskedőcégre, a kínainál viszont igen, az ügyvezető nem tudott válaszolni, de talán nem is neki kell, az erre vonatkozó kérdést elküldtük a tárgyalásokat bonyolító külügyminisztériumnak és az NNK-nak, amely vevőként szerepel az orosz vakcinaszerződésben is. Azt is megkérdeztük tőlük, volt-e kritériumrendszer, mely alapján a vakcinabeszerzésre pályázó gyógyszer-nagykereskedelmi cégek közül választottak.
Több mint 50 milliárdos biznisz
A Danubiával kapcsolatos sok-sok kérdés mind ugyanoda vezet: egy több mint 50 milliárd forintos bizniszt bonyolíthat le a kormány döntése nyomán a kereskedőcég. Kíváncsiak voltunk a vakcinák bekerülési költségére, és persze arra, hogy a beszerzési, szállítási és egyéb költségek leírása után megközelítőleg mekkora haszonnal számol a Danubia.
Tuza Máté hangsúlyozta, a koronavírus rendkívüli helyzetet eredményezett, és korábban nem látott keresleti piac alakult ki, vagyis jóval nagyobb a kereslet, mint a kínálat. Viszont mivel a kínai fél ragaszkodott a teljes titoktartáshoz, és komoly szankciókat helyezett kilátásba arra az esetre, ha a titoktartás sérül, így nem mondhat számokat.
Az adásvételi szerződésből kiderül, hogy a Sinopharm vakcináját több mint háromszor annyiért veszi Magyarország, mint a Szputnyik V-t: a Sinopharm-oltóanyag két adagja nettó 60 euró, a Szputnyik két adagja pedig nettó 19,9 dollárba (körülbelül 17 euróba) kerül. Tuza ennek kapcsán elmondta, a kínai oltóanyag az egyetlen az itthon elérhető vakcinák közül, mely teljes elölt vírust tartalmaz, és ennek más a gyártástechnológiája. Jelentősen megdrágítja például az előállítását, hogy a vírus tenyésztéséhez és feldolgozásához magas biztonsági fokozattal rendelkező labor szükséges (BioSafety Level 3). Ez utóbbit egy általunk megkérdezett hazai virológus is megerősítette.
A US News bő egy hónapja írt arról a szenegáli pénzügyminisztériumra mint forrásra hivatkozva, hogy
az afrikai ország 3,8 millió dollárt fizetett 200 ezer Sinopharm-vakcináért, ami a nettó 30 eurós „magyar” dózisárnak kevesebb mint a fele, átszámítva 13,4 euró.
Tuza Máté erről azt mondta, kizártnak tartja, hogy a Sinopharm másnál ne ragaszkodott volna a teljes titoktartáshoz, így hogy mennyibe kerülnek az egyes vakcinabeszerzések, arról senkinek sem lehet fogalma.
„Mi úgy tudjuk, hogy a magyarországi beszerzési árak az alacsonyabbak közé tartoznak, ha a többi országéval hasonlítjuk össze.
Ami pedig bennünket illet, kijelenthetem, hogy a gyógyszer-nagykereskedelemben elvárt nyereség alsó szintjét súroljuk, és a számok köszönőviszonyban sincsenek a médiában megjelentekkel.
Mi mindent megtettünk, hogy a legkedvezőbb árakat és feltételeket tudjuk kiharcolni, de az elsődleges szempont az volt, hogy egyáltalán kaphassunk”
– mondja a Danubia ügyvezetője. Meglátása szerint azért is nehéz összehasonlítani a „magyar árat” a többivel, mert azok a vakcinagyártók, melyek jelenleg nagy tételben tudnak kész oltóanyagot szállítani, válogathatnak a vevők között, egyoldalúan szabhatják meg a szerződések feltételeit, beleértve az árakat is. Ezért úgy véli, minden ország más árazást kap.
![A Sinopharm koronavírus elleni vakcináit rakodják ki egy repülőgépből Diass repterén, Szenegálban, 2021. február 17-én](https://kep.cdn.indexvas.hu/1/0/3714/37147/371477/37147751_db885cec5c952379a86c94f747e61f39_wm.jpg)
Költözés a szántóról a belvárosba
A Danubiánál furcsának tűnő cégjogi változások is lezajlottak az utóbbi hónapokban. Az Átlátszó arról írt, hogy miközben a kft. novemberben a kínai vakcina behozatalán dolgozott, Lachmann Norbert eladta a tulajdonrészét egy újonnan megalakult vállalatnak, a Syntonite Mednek, melynek idén február óta Tuza Máté a vezérigazgatója. (Az oknyomozó portál Lachmannt egy közös céges tulajdonlás révén összekötötte Szeverényi Márkkal, aki a tavalyi kormányzati lélegeztetőgép-beszerzésben volt érdekelt.) Novemberig a Danubia egy kulcsi címre volt bejelentve – a Google-térkép szerint egy szántóföldre –, ezután viszont a Széchenyi téri Roosevelt irodaházba költözött a székhely.
De miért adna el valaki egy céget éppen akkor, amikor egy pazar üzlet megkötése előtt áll?
Tuza Máténak ugyan feltettük a kérdést, de Lachmann Norberthez irányított minket – akinek elküldtük a kérdéseinket – a szántóföldes székhely kapcsán is. Az ügyvezető annyit elárult: tudomása szerint Lachmann Norbertnek van másik gyógyszer-nagykereskedelmi vállalkozása is, így nem az iparágtól búcsúzott el, csupán egy társaságtól. Érdeklődésünkre elmondta, Lachmann-nak és az általa irányított cégnek sincs semmilyen kapcsolata a Danubiával vagy a Syntonite-tal, de ez nem jelenti azt, hogy a cégeik a jövőben ne működhetnének együtt, amennyiben ez célszerű lépésnek tűnik.
A Danubia Pharma árbevétele a G7 gazdasági portál cikke szerint 2015 óta folyamatosan csökkent, majd 2019-ről 2020-ra megtízszerezte a bevételét, a vakcinabiznisszel pedig közel 150-szeresére növelheti. Tuza Máténál a tavalyi kiugró növekedésről is érdeklődtünk.
„Nem tudom, milyen stratégia szerint dolgozott az előző cégvezetés, hozzám a jelen és a jövő tartozik. A tulajdonosi szándék a jelenlegi helyzetben biztosan más, mint »békeidőben«, hiszen az egészségügyi veszélyhelyzet új kihívások elé állítja mind az embereket, mind az egészségügy szektorában tevékenykedőket, ideértve a gyógyszer-kereskedelem résztvevőit is. Könnyű belátni, hogy a pandémia által keltett igények nem korlátozódnak csak az oltóanyagra. Nem mellékesen egy cég árbevétele mindig a piaci viszonyoktól függ” – írta nekünk a cégvezető.
Ki a tulajdonos?
Végezetül azt is megkérdeztük tőle, ami a cégpapírokból nem derül ki: ki a tulajdonosa a Danubia Pharma Kft.-nek, vagyis ki áll a kínai vakcinabehozatal mögött?
A cég tulajdonosai magyar szakmai befektetők, akik a hazai egészségügy helyzetének javításában látják a jövőjük zálogát
– válaszolta a cégvezető, de ennél többet nem kívánt elárulni a tulajdonosi háttérről. Az Átlátszó erről annyit írt, hogy a Danubiát felvásárló Syntonite részvényeit Kovács József és Gergely Csaba birtokolják, akik korábban nyomtatókellékes céggel, kávézóműködtetéssel foglalkoztak. Gergely Csabáról a Direkt36 oknyomozó portál azt írta, hogy korábban az UTE és az FTC igazolt hokijátékosa volt, 2013-ban vonult vissza.
Hogyan jut el hozzánk a vakcina, hol a magyar nyelvű betegtájékoztató?
Bár a vakcinaszállítás bizonyos részeire titoktartási kötelezettség vonatkozik, Tuza Mátétól megtudunk néhány részletet. A Magyarországra szánt Sinopharm-vakcinák úgynevezett passzív konténerekbe kerülnek – ilyen acélbevonatú konténerekben szállítják a veszélyes, gyúlékony anyagokat –, amelyekben termologgerekkel figyelik a hőmérsékletet a szállítás teljes útvonalán. A szállítást a külügyminisztérium által vásárolt Airbus 330-as végzi, a gépről Szijjártó Péter többször is posztolt a vakcinaszállítmányok érkezésekor. „Természetesen a szállítással és a teljes szakmai tevékenységgel kapcsolatos összes költség a Danubia Pharmát terheli” – hangsúlyozta Tuza Máté.
A repülő landolása után a szállítmányok a szerződéses partner segítségével jutnak el a Hungaropharma gyógyszer-nagykereskedő raktárába, ahol a vakcinák további tárolása, felszabadítása és kiszállítása zajlik. A folyamatot a Danubia minőségbiztosító gyógyszerésze felügyeli, és dokumentálja minden szállítás esetén a teljes út során, Kínától a Hungaropharma raktáráig. A Sinopharm vakcinája nem igényel különleges szállítási/tárolási körülményeket, és nagyobb része úgynevezett előtöltött fecskendőkben (prefilled syringe) érkezik, így felhasználása könnyebb, és nem terheli egyéb járulékos költség, mint a többi vakcina esetében.
A BBIBP-CorV vakcina alkalmazási előírása ugyan fent van az OGYÉI oldalán, ám volt olyan háziorvos, aki arra panaszkodott, hogy kínai nyelvű betegtájékoztatóval kell beadnia a vakcinát, ugyanis a vakcina dobozában nincs magyar nyelvű leírás. Tuza Máté erre azt írta, vészhelyzeti időszakban nem szükséges a magyar betegtájékoztató. Erre nincs idő, mert az a cél, hogy a megérkezett és bevizsgált vakcinákat mielőbb beadják, továbbá a vakcinák kizárólagosan orvos által beadandók, akik részére minden információ elérhető az OGYÉI-nél. Ám a szélesebb körű tájékoztatás érdekében hamarosan több platformot is meg kívánnak nyitni azoknak, akiket kínai vakcinákkal oltanak be. A „Negyedik fázis” néven futó programjuk internetes felületein minden információt összegyűjtenek és megosztják a kínai vakcinákkal kapcsolatban.
(Borítókép: A Sinopharm kínai gyógyszergyártó cég koronavírus elleni vakcináit pakolják a fővárosi kormányhivatal Teve utcai telephelyének hűtőkamrájába 2021. február 23-án. Fotó: Bruzák Noémi / MTI)