Több mint 140 ezer dolgozó után kértek ágazati bértámogatást

Eddig mintegy huszonkétezer cég több mint 140 ezer dolgozója után nyújtott be bértámogatási kérelmet – tájékoztatta az MTI-t Schanda Tamás, az Innovációs és Technológiai Minisztérium (ITM) parlamenti és stratégiai államtitkára. Hozzátette: ez csak az egyik eszköz, amellyel támogatják a gazdaságot. Mindent összevetve, a járvány kitörése óta több mint 1,6 millió munkavállaló kapott segítséget.

Az államtitkár kifejtette: eddig több mint 140 ezer embernek igényelt ágazati bértámogatást mintegy 22 ezer vállalkozás. A már odaítélt 55 milliárd forint támogatás 99 százalékát ki is fizette az állam a cégeknek.

Ez csak az egyik eszköz, amellyel segítünk megőrizni a munkahelyeket. Figyelembe véve a többi támogatási formát is, elmondhatjuk, hogy összesen több mint 1,6 millió munkavállalót támogattunk a járvány kitörése óta. Az erős gazdasági alapok mellett a kormányzati intézkedéseknek is köszönhető, hogy ismét több mint 4,5 millióan dolgoznak Magyarországon, a hazai munkanélküliség az egyik legalacsonyabb az Európai Unióban

– ismertette az adatokat Schanda Tamás.

A minisztérium korábban bejelentette, hogy a bértámogatás már az áprilisi bérekre is igényelhető, a munkáltatói járulékokat továbbra sem kell megfizetni az érintett dolgozók után. A bértámogatásra a vállalkozások április 30-ig adhatnak be kérelmet a területileg illetékes kormányhivatalhoz.

A Központi Statisztikai Hivatal (KSH) adatai szerint februárban a munkanélküliek száma 213 ezer volt, ami 46 ezerrel több az egy évvel korábbinál. A munkanélküliségi ráta 1 százalékponttal 4,5 százalékra emelkedett. Januárhoz viszonyítva ugyanakkor a munkanélküliek száma 25 ezerrel, a munkanélküliségi ráta 0,5 százalékponttal csökkent.

Virovácz Péter, az ING Bank vezető elemzője szerint azonban könnyen lehet, hogy a februári javulás csak átmeneti lesz, és a márciusi lezárások és bezárások következtében ismét emelkedik majd a havi mutató. Az elemző hozzátette: a munkanélküliségi ráta alapvetően a munkaerőpiacról kivonulók miatt mutathatott javulást februárban.

Varju László, a parlament költségvetési bizottságának elnöke, a DK alelnöke az Országos Sajtószolgálathoz eljuttatott közleményében megjegyezte:

Nehéz kiigazodni a foglalkoztatási adatokban a különböző hivatalok számai alapján. A Nemzeti Foglalkoztatási Szolgálat szerint ismét 300 ezer felett jár a regisztrált álláskeresők száma. A KSH ugyanakkor csökkentésről beszél, az MNB szerint viszont 70 ezer munkahely szűnhetett meg az év első negyedévében. Mindenesetre így kétséges, mennyire valós a KSH számítása, hogy a februári adatok szerint egy év alatt 104 ezer ember vesztette el az állását.

Hozzátette:

Az adatok összevisszaságában nincs valós képünk a munkanélküliségről. Megszokhattuk már, hogy Orbánék az adatok kozmetikázásával próbálják igazolni látványosan megbukott válságkezelésüket. Vajon mi lehet a valóság, ha csak 104 ezer munkahelymegszűnést mernek bevallani?! A kormány nyilván retteg, hogy kiderül az igazság, valójában sokkal több munkanélküli van, mint amit bevallanak. A DK szerint valós állami bértámogatással meg lehetett volna akadályozni a foglalkoztatási tragédiát. Csakhogy Orbánéknak egy dolog számított: megmenteni a NER-kegyelteket.