Pedig bombabiztos üzletnek tűnt a szuperliga

GettyImages-1205710509
2021.04.25. 13:27
Egy tucat klub könnyedén össze tudná rakni azt a pénzügyi hátteret, ami biztosíthatná a szuperliga működtetését. Egész pontosan nem is a klubok, hanem a szurkolók. Bónuszként minden bevételt egymás között oszthatnának el. Mindenesetre úgy fest, hogy az egy hete bejelentett tervekből nem lesz semmi.
  • „Ez csak blöff! Csak az UEFA-tól akarnak több pénzt kisajtolni!”
  • „Elárulják a labdarúgás romantikáját!”
  • A kapzsi klubok szembemennek a klubfutball 70 éves történelmével.

És ezek még csak a szolidabb vélemények voltak a múlt vasárnap bejelentett szuperligáról, ami mindössze két napot élt. Szinte mindenki azonnal megszólalt az ügyben: szurkolók, klubvezetők, játékosok, továbbá elmondták a véleményüket klublegendák, a nemzetközi szövetségek (UEFA és FIFA) különböző elöljárói, de állami vezetők is azonnal megszólaltak.

Aztán az óriási nyomás hatására a 12 alapító klub szép sorban elkezdett kihátrálni, de az boritékolható, hogy nagy változások előtt áll az európai klubfutball.

Kezdjük az elején! A történet nagyon leegyszerűsítve a pénzről szól(t), méghozzá nagyon sok pénzről:

  • az a csapat, amelyik idén megnyeri majd a Bajnokok Ligáját, nagyságrendileg 100–150 millió eurót kasszíroz majd (a második ennél kevesebbet, a harmadik még kevesebbet és így tovább);
  • az első hírek szerint a szuperligában csak az indulásért több száz millió eurót kaptak volna a csapatok.

A képet persze több dolog is árnyalja, de első körben nézzük meg, mennyit oszt vissza most az UEFA, és miből tervezte a megélést a szuperliga – azon túl, hogy utóbbi éves büdzséje durván kétszerese lett volna a Bajnokok Ligájában szétosztott pénzeknek, és csak egymás között kellett volna osztozkodni.

Az UEFA a mostani, 2020–21-es kiírásában 3,25 milliárd eurós kereskedelmi bevételből gazdálkodik – a pénz a Bajnokok Ligájából, az Európa-ligából és a szuperkupából jön. Ennek 5,5 százaléka marad az UEFA-nál, 9 százalék elmegy a szervezési költségekre, de a lényeg, hogy

csak a BL-ben 2 milliárd eurót osztanak szét az elindult csapatok között.

A bevételek legnagyobb részét a tévés jogdíjak teszik ki – és hogy ha csak ezt a lábát nézzük a bevételeknek, a szuperliga könnyedén túl tudná szárnyalni ezt az összeget.

A szuperligát megalapító klubok hivatalos közleménye szerint csak az indulásnál 3,5 milliárd eurót dobnának szét az alapítók között – ez már önmagában nagyságrendekkel több, mint amennyit az UEFA szétoszt. Az ködös volt, hogy milyen szisztéma mentén részesültek volna a bevételekből a klubok, de az AP szerint a 15 alapító csapat között (első körben eleve csak 12 jött össze, a PSG, a Bayern és a Dortmund egy hete még vacilált, később ők is határozott nemet mondtak) úgy oszlott volna el ez az összeg, hogy a legjobb hatba került csapatok 350 milliót kapnának.

A kérdőjeleket az is növelte, hogy a hivatalos közlemény szerint az adott időszakra elkötelezett klubok között 10 milliárd eurót osztanának majd szét – de az nem derült ki az elején, hogy ez egy év vagy – mondjuk – négy lett volna. A fentebb említett 3,5 milliárdot a pandémiát ellensúlyozandó, az alapítóknak járó összegként írták le. Szóval ez a része is meglehetősen ködös volt a terveknek, az viszont Szabados Gábor sportközgazdász szerint is biztos, hogy

az UEFA bevételeit nagyon könnyedén tudná hozni egy ilyen sztárcsapatokkal felálló szuperliga.

Különböző források szerint a szuperliga csak a tévés jogdíjakból évente 4 milliárd eurót tudna generálni. Az UEFA a 2021 és 2024 közti kiírásokra – amiben már benne van az Európai Konferencia-liga is, amit a BL és az El mellé szánnak amolyan harmadik sorozatnak – 14 milliárd dollárért (11,6 milliárd euró) tudná értékesíteni a közvetítési jogokat az AP cikke szerint.

Az, hogy ezek a csapatok csinálnának egy külön szuperligát maguknak, és az nagyobb bevételt tudna generálni, mint a UEFA teljes nemzetközi kupameccsekből befolyó bevételei, ez reális

– fogalmazott Szabados Gábor. Szerinte ha ez mégis létrejönne, akkor valószínűleg nem az lesz, hogy ezeket a meccseket bárki ingyen nézhetné, mint például jelenleg Magyarországon a közmédiának hála, hanem minden egyes eurócentet kisajtolnának a rendszerből.

Jöhetne például a pay-per-view-rendszer a fociban is – amikor a néző adott mérkőzésért fizet, és nézi azt meg online. Ha csak ezt a lábát nézzük a bevételeknek, és csak 12 csapat játszana oda-visszavágós rendszerben egymással, az 22 forduló, 132 mérkőzés. 100 millió nézővel számolva összesen a 132 meccsre, aminél biztosan több tévénézőt vonzana egy ilyen sorozat, hiszen egy BL-döntőt 300-400 millióan néznek, ha csak 10 euróért adnák a jegyet, az elérést a teljes sorozatra, már az 1 milliárdos bevételt jelentene. És a lényeg:

ezeket az összegeket csak egymás között kellene elosztaniuk, a kicsiknek nem kellene adni, nem kellene a bevételekből például az UEFA különböző programjait finanszírozni.

„Az nem is kérdés, hogy ebből jóval több pénz kihozható, mint amennyi az UEFA-nak a BL-ből és El-ből származó bevétele” – húzta alá a sportközgazdász. Szerinte az UEFA, amit lehet, kisajtol a jelenlegi struktúrából, de a BL nem tud olyat nyújtani a jelenlegi felállásban, hogy minden meccsen sztárcsapatok mérkőzzenek egymással.

Megvalósulhat a szuperliga az UEFA égisze alatt?

Szabados szerint van arra esély, hogy az UEFA égisze alatt induljon el egy ilyen liga, úgy véli, hogy kompromisszumos megoldásra törekszik mindkét fél, még annak ellenére is, hogy a bejelentést követően tényleg minden fegyvert kipakoltak az asztalra:

  • az UEFA és a FIFA különböző kizárásokkal, a játékosok vb-ktől, Eb-ktől való eltiltásáig szinte mindent bedobott,
  • míg a másik oldal egyszerűen kilépett volna a BL-ből, jelentősen gyengítve ezzel a sorozat értékét.

„Ez kicsit olyan, mint a nukleáris fenyegetések a hidegháború idején: igazából egyik fél sem akarja bevetni az atombombát, mert jól tudja, nem lesz annak jó vége” – fogalmazott Szabados.

Arra a – talán légből kapott – felvetésre, hogy miért nem hozza létre az európai szövetség a BL felett a szuperligát – például 12 csapattal, ahol az utolsó négy minden évben kiesik, és a BL elődöntőseivel töltenék fel a következő évben, Szabados azt felelte, hogy akár ez is járható út lehetne, hiszen valamilyen szinten az UEFA hétfőn bejelentett reformtervei is ebbe az irányba mozdultak el – igaz, csak 2024-től lépne életbe az új lebonyolítási rendszer.

A többség kifarolt

Mindenesetre egy hét alatt odáig jutott az európai sztárklubok kezdeményezése, hogy jelen állás szerint már csak a Real Madrid és a Barcelona a tagja a tervezett szuperligának. Eközben Florentino Perez, a Real elnöke fenyegetőzik: szerinte nem lehet csak úgy kiszállni az Európai Szuperligából.

Néhányuknak persze a nyomás hatására ezt kellett mondania, de ez a projekt vagy valami ehhez nagyon hasonló meg fog valósulni. És remélem, hogy a közeljövőben

– fogalmazott madridi elnök, aki egyben a szuperliga elnöke is.

(Borítókép: Atlético Tucumán–River Plate-mérkőzés 2020. március 7-én Argentínában. Fotó: Marcelo Endelli / Getty Images)



  • Hírek
  • Hírek